Élő online beszélgetést közvetített az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Fenntartható helyreállítás és az Európai Zöld Megállapodás – az EU perspektívái (Sustainable recovery and the European Green Deal — the EU perspective) címen szeptember 24-én. A Hans Bruyninckx (EEA) által moderált beszélgetésben Sarah Nelen (Deputy Head of Cabinet Timmermans, European Commission) és Jutta Paulus (Member of the European Parliament) vett részt. Az alábbiakban erről adunk szubjektív összefoglalót.

Sarah Nelen (Deputy Head of Cabinet Timmermans, European Commission) számára meglepő volt a tavaszi időszakban az emberek alkalmazkodó képessége, változékonysága. Elindult az otthonról tanulás, elterjedt az otthonról dolgozás. Ez a mértékű alkalmazkodóképesség nagyon bíztató.

Az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal) a Bizottság kevesebb, mint egy hónap alatt elfogadta. A dokumentum egyik legfontosabb fogalma az alkalmazkodóképesség, rugalmasság (resilience). Ezt még 2019-ben fogadtuk el, jóllehet akkor még aligha láttuk a COVID krízist, ami az alkalmazkodóképességet a figyelem középpontjába röpítette. Azóta a rugalmasságra nagyobb szükség van, mint valaha.

Nem lenne szerencsés, ha az Európai Zöld Megállapodás nyomán 26 külön történet születne, közös részek nélkül, hangsúlyos területek nélkülÍgy az alkalmatlanná válhatna a zöld átmenet elterjesztésére (without the possibility to scale up green transition).

Jutta Paulus (Member of the European Parliament) szerint meglepő, hogy az emberek nem látnak összefüggést a járvány terjedése és a biodiverzitás összeomlása között. Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a biodiverzitásról az Európai Zöld Megállapodás végrehajtása közben (My pledge: Do not forget biodiversity when implementing GD). Kell, hogy adjunk életteret a természetnek.

Sarah Nelen leszögezte, hogy ez a pénz nem fogja megmenteni a világot. Ugyanakkor látható egy elmozdulás a társadalomban („We are seeing a shift in society”). Egyre érezhetőbb a sürgősség érzése a civil társadalomban. A világ megmentése nem csak klíma kérdése. Itt van az erőforrások hiánya, a műanyag kérdés… Az egészséges ökorendszerek helyreállítása, az erdőtelepítés…

Az Európai Zöld Megállapodás a szabályozások átformálását és kiegészítését hozza, ez folyamatban van. Ez egy egyértelmű jelzés a Bizottság részéről. Ugyanakkor a biodiverzitás területén a szakpolitikák nem olyan érettek, mint más területen.

Jutta Paulus nap mint nap találkozik azzal, hogy az EU a mindennapi élettől távolinak tűnik. Meg kell mutatnunk, hogy az EU szabályozásnak van hatása a mindennapokra. Ez kommunikációs kérdés. És az meg attól függ, hogy kiket szavazunk be az EU-ba. A nemzeti politikusok mindig úgy festik le az Európai Uniót, mint ahol a dolgok nem túl jól mennek.

Az emberek a krízis idején újragondolták az életüket, a szokásaikat – és hajlandóak voltak változtatni. Az Európai Zöld Megállapodás alkalmazkodóbbá teheti Európát („GD is part of making Europe more resilient”).

Könnyű vállalkozást találni szélturbina telepítésre, meg naperőmű építésre, de nehéz olyan vállalkozást találni, amely újratelepíti a természetet (hard to find business that stores nature).

Az Európai Uniónak nincsen mandátuma egészségügyi kérdésekben fellépni. Ez is egy dolog, amit újra kellene gondolni – az elmúlt fél év tükrében. Persze látni kell, hogy ez szorosan összefügg a környezeti kérdésekkel. „Nincsenek egészséges emberek egészséges környezet nélkül” („There are no healthy people without healthy environment”). A nemzeti szintű COVID intézkedések sorra elbuknak (natilnal level measures tend to fail). De vajon mi lenne, ha együtt cselekednénk?

Sarah Nelen szerint a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) terén nem kommunikációra van szükség. Tettek kellenek. És ezt az Európai Zöld Megállapodás elősegíti. Timmerman nem egyedül felelős a Bizottságban a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításáért.

Jutta Paulus szerint az Európai Zöld Megállapodás nem csak az európai kontinensről szól. ”Mindenki szenved, ha az Amazonas erdői égnek.” Nem nézhetünk félre, mikor látnunk kellene, hogy mit okozunk a világ más részein. Ezek kényelmetlen gondolatok. A Fenntartható Fejlődési Célokat nem lehet a szokott szektorok közé szorítva megoldani. A tengerekben lévő műanyag kérdése: gazdasági kérdés? Környezeti ügy? Vízgazdálkodási feladat? Közlekedési kihívás? Mindegyik.

Sarah Nelen kiemelte, hogy a pénzek elköltését ellenőrizni kell, ezt újra kell gondolni, tervezni. Az EU pénzek ellenőrzésének új generációjára van szükség (specific next generation control of EU muney we will have).

Jutta Paulus szerint alapvető a környezeti indikátorok és ellenőrző mechanizmusok hiánya. Sokak szerint ez okozza azt, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 10 20 éve. És ez nem csak azt eredményezi, hogy eltűnnek az EU-s pénzek, hanem azt is, hogy semmivé válnak a célok is (risk missing money and also missing targets)!

Bizonyos kémiai anyagok nem mutathatóak ki bizonyos mennyiség alatt a laboratóriumainkban. De mégis, az a mennyiség bizonyítottan elég a méhek elpusztulásához. Tehát: az általunk használt indikátorok nem követik a felmerülő kérdéseket.

Az Európai Zöld Megállapodás az embereknek született. Nem nagy cégeknek, vállalatoknak. Ez kiemelkedően fontos. Ez az emberek jólléte (wellbeing) érdekében született, hogy ne maradjon le senki (no one is left behind).

A bolygó túlél. Az élet utat talál magának. De vajon én túlélek? Az embereket kell előtérbe raknunk (we should put people first).