Egy felnőtt fa körülbelül egy ember oxigénszükségletét termeli meg. Ugyanakkor egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeres távon kb. 1 óra alatt.
Egy felnőtt fa körülbelül egy ember éves oxigénszükségletét termeli meg egy vegetációs időszak alatt. Ugyanakkor egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeres távon kb. 1 óra alatt.
Oxigén, széndioxid
A közfigyelem általában a fák oxigéntermelő képességére irányul. Ennél azonban nagyobb szerepet játszik a szén-dioxidot feldolgozó képesség. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felület egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel (1 lombköbméter átlagosan 4 m2 asszimiláló felületnek felel meg).
Alapterületre vetítve a növények közül a legnagyobb oxigéntermelő felületük a fáknak van.
Közismert probléma az üvegházhatás, amely a szén-dioxid feldúsulását és emiatt a globális éghajlat változását okozza. A növényzet csökkenő CO2 feldolgozó kapacitása áll szemben az égési folyamatok rohamos CO2 növelő hatásával.
Egy 50 éves fa körülbelül 50 kg oxigént termel és 68,75 kg CO2-t dolgoz fel egy vegetációs időszakban.
Por
A fák megkötik lombfelületükön a port. A szilárd szennyező anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel, a korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) megülepednek a leveleken. Az esővíz a szennyeződést időnként lemossa, és a szűrő levélfelület újra üzemképes. A kapacitás függ attól, hogy a fák milyen távolságra vannak a szennyező forrásoktól. Emiatt az utak melletti fasorok és az üzemekhez közeli erdők bírnak nagy jelentőséggel. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Kutatások szerint 1 lombköbméter levélfelület 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt (egy 50 éves fa kapacitása 405 kg szennyezés kiszűrése 1 év alatt).
Hűtő hatás
A földbe szivárgó vizet a gyökerek felszívják, és a leveleken keresztül elpárologtatják, ezzel hűtenek. Számítások szerint egy lombköbméter asszimilációs felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban. Egy 50 éves fa évi produktuma 4230 liter, az 4,2 m3, tehát ennyivel javítja a környező mikro-, vagy mezoklímát.
Nem csak párolgásukkal hűtenek a fák, hanem árnyékolásukkal is. Erdőben, parkokban (a hőmérséklet különbsége miatt) szinte állandó a légmozgás, ami szintén hűt, és a bőr számára kellemes mikromasszázst ad.
Mindezek miatt hőség idején akár 6-8 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet erdőben, mint fátlan területen. Ez a tény nélkülözhetetlenné teszi Budapestnek a budai hegyek erdeit, Pécsnek a Mecsek fáit, Miskolcnak az Avas hatását.
Zaj
Az erdőszegély hangfalként is szolgál. Elnyeli az autók zaját, hangszigetelőként jobb, mint egy téglafal. Műszeres mérések igazolják, hogy a háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a növény tulajdonságában rejlik. A levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása hangtompító. A növények felülete egyenetlen, puhán hajladozó és rugalmas; így a hangot inkább elnyeli mint visszaveri.
Ezen felül létezik az elfedő zaj, vagyis a levelek zizegése, amely pihentető hatású zajcsökkentő tényező.
A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől. A növényfal szélességét általában a zajterheléshez kell igazítani, amely a forgalom függvénye. 800 gépkocsi/óra forgalomnál 20 méter; 2000 gépkocsi/óra 30 méter; e felett 80 méter széles erdősáv szükséges mindkét oldalon. Az erdősávban a pázsitfűfélék, sarjak, illetve cserjék nem nélkülözhetők, mert azok a zajforrást jelentő kipufogó csövek magasságában nyújtanak elsődleges védelmet.
Fontos megjegyezni, hogy a védősávok nem a zaj teljes kiszűrését jelentik, hanem a zajhatást a megengedett határérték alá szorítják. (Hagyományosan nappal 65 dB zajértéket, éjszaka pedig 55 dB zajértéket tartunk eltűrhetőnek.)
Az úttest és a járda között lévő fasorok és sorfák elterelik a súlyos járművek által keltett rezgéseket a műszaki létesítményektől és a házaktól, ezzel megakadályozzák a vakolatomlást, falrepedést.
A fák, cserjék és az aljnövényzet nehezítik a légmozgást, ezzel akadályozzák a szelek túlzott felgyorsulását.
A lezúduló csapadékot a levelek porlasztva juttatják a talajra, és jelentős részét a gyökerek fel is szívják, így ezzel gátolják a talajeróziót.
Az erdőben a kidőlt, holt fa élőlények ezreinek adja meg az új élet lehetőségét. Élve is élőhelyéül szolgál rovaroknak, hüllőknek, madaraknak, emlősöknek. Régen nagy odvában szükség idején emberek is éltek. Még holtuk után is szolgálnak minket a fák: épületszerkezetként, nyílászáróként, bútorként, szerszámnyélként, konyhafelszerelésként, bölcsőként és koporsóként (vagyis egész életünkön át) elkísérnek. Hangszerként hallgathatjuk őket, ha bánatunk van, és ha örülünk. Ha fázunk, lángjuknál megmelegedhetünk.
A növények különféle színei, virágba borulásuk rekreációs élmények forrása, felüdíti szívet-lelket.
Fentiek alapján nem meglepő, hogy a fák jelenléte a szomszédos ingatlanok értékét kimutathatóan növeli. Jeff Speck: Walkable cities c. könyve is hivatkozik Geoffrey Donovan és David Butry: Trees of the City c. munkájára, mely szerint átlagosan minden fa 3 %-kal növeli a szomszédos ingatlan értékét.
A gyümölcsök szomjat oltanak és táplálnak. A gyökér, szár, kéreg, levél, virág, termés sok gyógyhatással bír.
Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok a tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába
menekülsz a tűző nap elől, s gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja
és én vagyok az ágy, amelybe fekszel, a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!
További információ a témában:
