A 2004 és 2013 közötti időszak a mérések szerint minden idők legforróbb évtizede volt Európában. A meteorológiai rendszer a levegő hőmérséklete mellett sok más fontos változót is figyelt, így az óceánok melegedését, az emelkedő tengerszintet és a zsugorodó hófödte területeket, a jégrétegeket, az úszó jégtáblákat és a gleccsereket.
Az elmúlt évtizedben a felszínközeli éves átlaghőmérséklet globálisan 0,75 – 0,81 °C-kal melegebb volt, mint az ipari korszak előtti átlag. Az elmúlt hónapokban sorra dőltek meg a rekordok – 2014 májusában és júniusában a globális átlaghőmérséklet a valaha mért legmagasabb havi átlagértéket adta, állítja a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organisation, WMO).
Ez csak néhány a sok trend közül, amelyet az a 13 éghajlatváltozási mutató vázol, melyeket nemrégiben tett közzé az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA). A mutatók grafikonokat, térképeket és rövid, velős elemzéseket használva mutatnak be néhányat a legfontosabb megfigyelések közül, az éghajlatváltozás várható jövőbeli hatásaival együtt. Az anyag pontosítja a jövőre vonatkozó éghajlatváltozási elképzeléseket is.
Példaként megemlíthető, hogy módosították a globális tengerszint emelkedés becslését, mégpedig felfelé. Ezt az új éghajlati modellek indokolták, amelyek a korábbiaknál jobban mutatják be a jégmezők olvadásának hatását a tengerszintre. Megjelennek az európai tengerekre vonatkozó regionális tengerszint emelkedési számítások is. E mellett számos elképzelés is megjelenik a jövőbeli hó és jégmezők fogyásáról. Például ha az üvegházgázok nagymértékű kibocsátása folytatódik, akkor a század közepére a Jeges-tenger csaknem jégmentes lesz a nyarak végére.
A dokumentum több helyen idéz az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2013 szeptemberében megjelent természettudományos alapokat összefoglaló Ötödik Helyzetértékelő Jelentéséből (Fifth Assessment Report, AR5) - bár abban azóta több mutatót frissítettek újabb adatokkal és számos Európa számára fontos trenddel és jövőképpel egészítették ki.
A nemrégiben frissített mutatók a következők:
• CSI012/CLIM001/CLIM003: Globális és európai hőmérséklet (Global and European temperature)
• CLIM002: Átlagos csapadék (Mean precipitation)
• CLIM005: Viharok (Storms)
• CLIM007: Gleccserek (Glaciers)
• CLIM008: Hó (Snow cover)
• CLIM009: A grönlandi jégtakaró (Greenland ice sheet)
• CLIM010: Jeges- és balti-tengeri jég (Arctic and Baltic sea ice)
• CLIM011: Permafroszt (Permafrost)
• CLIM012: Globális és európai tengerszint emelkedés (Global and European sea level rise)
• CLIM013: Tengeri felszíni hőmérséklet (Sea surface temperature)
• CLIM043: Óceánok savasodása (Ocean acidification)
• CLIM044: Óceánok hőtartása (Ocean heat content)
• CLIM045: Viharok (Storm surges)
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
Ahogy az éghajlat változik, sok európai ország, régió és város igyekszik alkalmazkodni a várható nagyobb hőséghez, szárazsághoz, árvizekhez és a tengerszint emelkedéséhez. A törekvések a szakpolitikától (stratégiák és akciótervek alkalmazása) a nagyobb infrastrukturális fejlesztésekig terjednek. Ezek közül néhány a Climate-ADAPT honlapon frissen elkészült esettanulmányok formájában olvasható.
Több, 1990-es évekbeli holland árvízközeli veszélyhelyzet után az ország úgy döntött, hogy az árvízveszélyt máshogyan kezeli; ennek eredményeként indult el a „Teret a folyónak” (‘Room for the River’) projekt. Az egyik példát Nijmegen városa adja, amely egy mellékcsatornát épített az ártéren, és azt városi parkkal övezte. Az intézkedés eredményeképpen több vizet lehet tárolni magas folyóvízállás esetén. Más hasznok is keletkeztek: több hely van pihenésre, kulturális eseményekre és a vadvilág számára.
A spanyolországi Zaragoza számára az éghajlatváltozás egészen más problémát jelent. Az 1996-os szárazság, és a folyó vízhozamának várható csökkenése arra ösztönözte Spanyolország ötödik legnagyobb városát, hogy „víztakarékos kultúrát” dolgozzon ki. Újragondolták a vízdíjakat, és azt is, hogy hogyan használhatja a lakosság és az ipar hatékonyabban a vizet. Ezzel párhuzamosan a vízhasználat csökkentése érdekében megújították a víz-infrastruktúrát: csökkentették a szivárgásokat és fejlesztették a szennyvízkezelést.. Tizenöt év alatt a város csaknem 30%-kal csökkentette a vízfogyasztását.
A Climate-ADAPT nevű online felület rengeteg információt tartalmaz arról, hogy az EU, az országok, a városok és önkormányzataik hogyan alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz. Az oldal nemrégiben újult meg, még több, illetve frissebb esettanulmánnyal, kutatási beszámolóval, nemzeti adattal, alkalmazkodást segítő eszközzel és hasznos információval az elérhető finanszírozási lehetőségekről.
További információ:
A mutatók leírását 2012-ben publikálták az éghajlatváltozás európai hatásainak felmérése részeként. Az EEA a beszámoló teljesen megújult kiadását tervezi 2016-ra. 2014 őszén az EEA részletes jelentést ad ki az európai országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásáról.
Az eredeti cikk elérhető itt.
