2019. június 16-20 között tartotta az EEA a nemzeti kapcsolattartók (National Focal Point) ülését. Az alábbiakban erről adunk rövid beszámolót.

A "kormányzás (governance)" ügyek keretében tájékoztatás hangzott el az Irányító Testület (MB) és a Bureau fejleményeiről.

A munkaterv kétéves időszakokra készül egyéves átfedéssel (2020-2022 és 2021-2023).

A Nyugat-Balkán (WB) országaival együttműködési megállapodást kötnek, a MB üléseken is megfigyelőként részt vesznek (1 fő a 6 ország képviseletében). Szorosabb együttműködés tervezett a WB országokkal, új IPA támogatás (grant) 2020-2022-re és kiadvány készül 2019 II. felében.

Az EEA stratégia készítésére 10 fős MB bizottságot hoznak létre.

A készülő kiadványok példányszámára vonatkozóan elhangzott, hogy az EEA egyre inkább az elektronikus változatokra térne át, egyre kevesebb nyomtatott kiadványt készítene.

Az EIONET portál megújult, új funkciókkal (még fejlesztés alatt), a Forum oldalt is fejlesztik.

Az EEAcademy szemináriumokat, előadásokat, téli és nyári egyetemet szervez (Luis Pinto), online oktatási platformot alakítottak ki; kísérleteznek az előadások online közvetítésével (a 2019-es budapesti nyári egyetem két előadását közvetítették).

Az „EIONET hálózat modernizálása” napirendi pont feldolgozása kis csoportokban történt, előkészülve a másnapi MB szemináriumra, amelynek fő témája az EEA/EIONET fejlesztése, modernizálása volt. A fő javaslatok:

  1. A multidiszciplináris megközelítés fontos, ki kell használni a technológia fejlődését (új eszközök, módszerek).
  2. A nagyközönség számára vizuálissá kell tenni az adatokat és eredményeket; szélesebb tapasztalatok szükségesek (egyre összetettebbek a környezeti ügyek).
  3. Integráció. A tagállamokat már a tervezési szakaszban be kellene vonni; biztosítani szükséges a munkákhoz a stabil pénzügyi feltételeket.
  4. Közös projektekre is szükség van, bővíteni kell az együttműködés eszközrendszerét (tapasztalatcsere, peer-to-peer együttműködés), (akár ad-hoc) munkacsoportokat létrehozni egyes témákra.
  5. Az ország-látogatásokra más tagállamok képviselőit is meg lehetne hívni. Határon átnyúló kapacitásbővítés és együttműködés szükséges.
  6. Csökkenteni szükséges a manuális munkát a jelentések esetében (automatizált jelentések a nyilvános adatbázisok és a távérzékelési technológiák használatával.
  7. Az önkéntes adat/információgyűjtésbe az állampolgárokat is be lehet vonni („citizen science”) – pl. Vadonleső program.
  8. A kommunikációt nyitni kell a széles közönség felé (nem csupán a szűk szakmai rétegnek).
  9. Kiegyensúlyozott szakpolitikai támogatásra van szükség.
  10. Az NRC-k és a kommunikációs csoport számára összekapcsolt („back-to-back”) ülések kellenek.
  11. Európán túlra is nyitni kellene.
  12. Szükséges áttekinteni az NRC (nemzetei referencia központok) listáját, a task force-okat és az ad-hoc munkacsoportokat. Az NFP-k egyszemélyes feladatkörét egyre inkább egy többtagú team-nek kellene végeznie, erősebb mandátum szükséges nemzeti szinten.

A "környezetvédelmi jelentéstétel (reporting)" pontban DG ENV képviselője 10 akciót mutatott be az eReporting és monitoring fejlesztésére. EEA képviselője a citizen science lehetőségeiről beszélt, majd a Copernicus rendszer lehetőségeit mutatták be (atmoszféra, klímaváltozás, üvegházgáz monitoring, biodiverzitás és ökoszisztéma értékelés, tengerek és édesvizek).

A "SOER 2020" napirendi pont keretében ismertették a kulcsüzeneteket, az érdekcsoportok bevonási folyamatát (SIP) és a jelentés várható bemutatását és megismertetését.

A MB szeminárium a fő témája a 2021-2030 EEA stratégia főbb irányainak meghatározása volt. Hivatásos facilitátor vezette, kisebb csoportokban dolgoztunk, melyek eredményét a szeminárium végén összesítették. Az erről készült képek elérhetők a https://drive.google.com/open?id=1-qWpAMxq6XgfIbPJQp17dgDqqnYLOW6d helyen. A MB ülés összefoglalóját itt olvashatja. A munka eredményei később kerülnek további feldolgozásra.