EIONET Kommunikációs csoport ülése

Az EIONET kommunikációs csoportja 2018. szeptember 27-28-án tartotta éves ülését. Az alább ennek jegyzeteit adjuk közre, különös tekintettel a SOER 2020 jelentés tervezett publikációjára.

Ötletek piaca

A svédországi felmérés az éghajlatváltozásról való gondolkodásról sok tanulsággal szolgálhat. Az egyik az, hogy a jól megformált kérdések önmagukban is hatnak. Amikor például azt kérdezzük, hogy „Gondolja, hogy a közösségi közlekedés használatával csökkenthető az éghajlatváltozás?” vagy „Gondolja, hogy kevesebb hús evésével hozzájárulhat az éghajlatváltozás csökkentéséhez?”, akkor a kérdés önmaga is új gondolatokat ébreszthet.

A felmérést Svédországiban 2002 óta elvégzik, bár nem minden évben. Köztudott, hogy a svéd lakosság igen jól tájékozott az éghajlati összefüggéseket illetően – ez azonban nem feltétlenül jelenti a szokások megváltoztatását. Tudják például, hogy a repülés igen sok üvegházgázt ad, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy a svédek lemondanának arról, hogy repülővel menjenek nyaralni. Amikor tehát azt kérdezik tőlük, hogy „Gondolja, hogy például a nyaralás helyszínének megváltoztatása hatással lehet az éghajlatra?”, az bizony elég erőteljes nyomás a változtatások felé. Ez utóbbit egyébként néhány országban a „vacation” szó átalakítása révén „staycation” néven emlegetik.

Az izlandi kolléga elmondta, hogy a turizmus igen érzékeny terület: az országban ez mára a legnagyobb szektor, amely 40000 lakosnak ad megélhetést.

A téma azt a kérdéskört is felvetheti, hogy amikor az üvegházgázok 80%-a nagyvállalatoktól ered, akkor terhelhető-e az éghajlatváltozás felelőssége a háztartásokra?

A beszélgetésben kiderült, hogy az elektronikus rendszerek fejlődésének köszönhetően a lakossági felmérések költsége csökkent, így azok akár kifejezetten kommunikációs / kampány célokra is használhatóak.

Miért fontos a természetvédelem? Ezzel a kérdéssel indítottak kampányt Norvégiában. A kommunikáció kizárólag pozitív gondolatokat közvetített, például hogy miért hasznosak a méhek és más bogarak, vagy hogy milyen gyógyszerek készülnek a gombából. Bemutatták, hogy hol vannak nemzeti parkok, mit védenek, lehet-e egyedül kóborolni. A cél az emberek jó érzéseit, érdeklődését felkelteni („people get hooked”). Hétköznapi embereket mutattak, akik természetes környezetben kajakoznak, horgásznak. A kampányban használt filmeket egyébként 2015-ben készítették – eredetileg más célokra. A kampány egyik fő csatornája a szociális média volt, amelynek használata nem költséges. Ugyanakkor a hirdetéseket félmillióan nézték meg – egy 4,5 milliós országban.

A DRIDANUBE projekt  a száraz időszakokra való felkészülést segíti. Az egyik fő elem a helyi gazdák bevonása az információ közvetítésbe. Így például (a „citizens cience” elmélete alapján) megkérdezik a gazdákat, hogy egészségesek-e a terményei. Mindehhez persze informáló rész is csatlakozik, amely a gazdák felé közvetít információt például a vízvisszatartásról, vagy éppen arról, hogy bizonyos növényfajok vízigénye sokkal kisebb.

Az Európai Unió természetvédelmi céljai esetenként ellentétbe kerülhetnek a gazdák rövidtávú érdekeivel, és ez a nemzeti szakpolitikákban, de akár a nemzeti szintű jelentésekben igen sajátosan jelenhet meg.

A projektet a Danube Transnational Programme  támogatja, abban három magyar partner vesz részt (Országos Meteorológiai Szolgálat , Szent István Egyetem, és az Agrárminisztérium).

Az osztrák fenntartható fejlődést célzó kampány (YouthEnergySlam) a fiatalok kreativitását és energiáját használta. Az ország régiói rendezték a válogatókat, ahol volt aki énekelt, volt aki humoros szöveget olvasott fel, és voltak, akik jeleneteket adtak elő. A szervezők témaként a kozmetikumokról, a ruhákról és a közlekedésről vártak nevezéseket. A youtube-on is megjelenő műsorok hihetetlen magas nézettséget értek el. A legjobbak műsora 2018. október 12-én lesz Linz-ben a Wearfair rendezvényen. 

A DG Environment kommunikációs hírei

A Körforgásos Gazdaság Akciótervet a tervek szerint ebben az évben jóváhagyják. A Bizottság erős kampányt csinál az egyszer használatos műanyag termékek (single use plastic) ellen. Így például a fedhető kávéspoharakat „french kiss” néven tesznek nevetségessé: körülbelül 20 percig tart, és utána eldobjuk.

Az EU Green Week  2019-ben május 13 és 17 között kerül megrendezésre.

A környezeti tőke (natural capital) témakörben igen jelentősek a várakozások, és ezt összefüggésbe hozzák az ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) feltérképezésével, illetve a zöld infrastruktúra (green infrastructure) kérdésével. Mindez egybecseng az EU Biodiversity Strategy  újratárgyalásával, illetve a természetvédelmi szabályzások végrehajtásának áttekintésével.

Külön Akciótervet készítenek a denevérek védelmére (Action Plan on Bats).

Méhek Világnapja is lesz (World Bee Day ) május 20-án, ahol szintén hangsúlyozni fogják a biodiverzitás emberi életre gyakorolt hatásait.

A Natura 2000 nap (Natura 200 Day ) 2019-ben május 21-én lesz, és azon egyebek mellett magyarországi Natura 2000 területek is kapnak díjakat.

2019 júliusában kerül megrendezésre az ENSZ magas szintű politikai fóruma a Globális Környezetvédelmi Megállapodásról (Global Pact for the Environment), amelyen az EU is képviselteti magát.

Az Ügynökség kommunikációs hírei

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)  I LIVE GREEN című video versenyére  több mint 110 érvényes nevezés érkezett, a legtöbb Olaszországból. A nevezők 62%-a férfi volt, az átlag életkor 31 év volt (a legfiatalabb 18 éves volt, a legidősebb 65 éves).

A kommunikáció jelenleg felkapott témái:

• Víz ügyek (az osztrák elnökség víz konferenciája);
• Tengeri hulladék, műanyag szennyezés;
• Levegőminőség, Európai levegőminőségi index ;
• Közlekedés, elektromos mobilitás, energia hatékonyság;
• Tiszta energia, energia unió;
• Szociális egyenlőtlenségek - a zaj, a légszennyezés és az éghajlatváltozás hatásai a sebezhető társadalmi csoportokra.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség most fogja ünnepelni fennállásának 25 éves évfordulóját, és ez az intézményről kialakult kép újragondolására („branding opportunity”) is alkalmat adhat. Az Ügynökség folyamatosan esik át különböző átvilágításokon, és a kommunikációs részleg ezeken is jól szerepel – bár adnak tanácsokat további fejlesztésekre. A Facebook LIVE kezdeményezés (élő adásos beszélgetés a Facebook-on bizonyos témákról) például nagyon népszerű; témaként pedig a légszennyezés és az egészség témája vonzó.

A jövőben hangsúlyozni tervezik:

• a környezeti és az éghajlati témák fontosságát,
• a cselekvések sürgősségét,
• a jobb végrehajtás szükségességét,
• az átalakulás szükségességét, és
• a több szintet és szektort érintő megoldások szükségességét.

Az ügynökségi kommunikációs munka révén megjelenő cikkek száma nőtt. Az ügynökség oldalát többen látogatták, de a mérések szerint ott kevesebb oldalt nyitottak meg. A közösségi médiában az ügynökség megjelenése nőtt.

Az ügynökség számára a célközönség az alábbiak szerint épül (fontossági sorrendben):

1. Intézmények (institutional stakeholders)
2. Érdekcsoportok (interest groups)
3. Új közönség (new audiences)
4. A nagyközönség (general public)

A publikációk sikerét számolják, bár ez meglehetősen vitatott eredményt ad: nem a hír minőségét jelzi, hanem az a mögött lévő marketing munkát. A „bestseller” hír 2017-ben az Európai levegőminőségi index lett. Ugyanakkor a 2017-es Jelzések (Signals 2017) csak a kilencedik a sorban. A szakemberek szerint ennek oka az lehet, hogy a Jelzések kiadvány megjelenésének nincsen hírértéke, mert nincs mögötte történés. Sokat elmond, hogy a lista elején lévő 8 hírből 4 valamilyen eseménnyel együtt jelent meg – ami lehet egy vita, egy panel-beszélgetés is.

Ahogy mondták: a média tényeket és számokat akar. Jellemző, hogy a természet nem jelenik meg a „bestseller” listán; azt az emberek többsége nem érzi közeli témának. Ugyanakkor az éghajlatváltozás, az egészég, a közlekedés témája komoly eredményeket hozott – és persze mindenek felett a levegőminőség kérdése. A lista első két helyén levegőminőséggel kapcsolatos hír állt, de ez adta az összes látogatottság harmadát.

A „bestseller lista” összeállításának módszere erősen vitatott. Az például sehova nem számít, hogy egy tévés műsorban hosszasan beszélgettek egy fontos környezeti kérdésről és annak vetületeiről. Ugyanakkor az, hogy a tévéműsor után az ügynökség oldalának a látogatottsága meredeken megugrott, az már megjelenik.

A beszámolók megfogalmazásakor figyelembe kell venni:

• az EU-val szembeni érzelmeket (euroscepticism), illetve a brexit kérdését;
• a pontatlan tények (false facts) és a hamis hírek (fake news) kérdését;
• és annak a kérdését, hogy mi fontos (What is relevant)?

Az ügynökség nem egyszerűen tudományos információkat közvetít; annál jóval többet tesz. Mindenképpen figyelni kell a beszámolók stílusára, a narrativákra. Köztudott a kommunikáció terén, hogy például az idézetek mindig erősen hatnak az olvasókra.

Nem jellemző az ügynökségre, hogy téves adatokat közvetítene, de ez is megtörténhet, és felmerül a kérdés, hogy ilyen esetben mi a teendő. Erre vonatkozóan a csoport egy tagja elmesélte, hogy miután a hazájában egy népszerű politikai napilap téves híreket közölt, és a dologból óriási botrány lett, másnap új cikk jelent meg „Elnézést kérünk” („We apologize”) címmel. Egy nap múlva a teljes ügy feledésbe merült. (Ehhez szükség volt arra, hogy felismerjék a hibát, azt azonnal elismerjék, és arra is, hogy ezt a lap hajlandó legyen leközölni.)

Négy Workshop:

1. Közlekedés

Kommunikációs szempontból érdekes lehet, hogy még a környezeti témák iránt érdeklődő szakemberek közül is csak kevesen tudják, hogy a repülés a legtöbb országban ÁFA-mentes, és hogy mind a tengeri hajózás, mind pedig a repülés mentes a Párizsi Éghajlati Egyezmény (2015) hatálya alól.

Az embereket érdekli a pénzük, érdekli őket az egészségük, és ezért akár hajlandók kerékpárra ülni, de általában nem az éghajlatváltozásért aggódnak, mikor így döntenek. A turizmus, és az ahhoz kapcsolódó utazási igények igen jelentősek az üvegházgázok kibocsátásában – ezt célozza meg egyebek mellett a TRANSDANUBE.PEARLS projekt is.

Csak pozitív hírek?

Erőteljes, és izgalmas vita alakult ki arról, hogy jó-e az, ha a környezetvédelmet csak pozitív üzenetekkel, pozitív hírekkel vesszük körbe. Az egyik nézet szerint így is az a kép alakult ki a környezetvédőkről, hogy ők azok, akik minden fejlesztést és fejlődést eleve elleneznek, bármi is legyen az. A másik nézet szerint a média reményt akar és félelmet – de főleg félelmet. A légszennyezés kérdése például azért hat, mert az emberek tudják, hogy az mindegyikünkre hat – akár azonnal is.

Az, hogy menekültek gyakran fulladnak a Földközi Tengerbe, mert a csónakjaik messze nem biztonságosak, azt régóta tudjuk, de nemigen történt jelentős lépés. Ám amikor megjelent a fénykép a menekült kisfiúról, akinek holttestét a partra sodorta a tenger, akkor napokig éles viták zajlottak minden médiumban, hogy lehet-e a kép valós, illetve hogy mi áll a dolog mögött. Hasonlóképpen az, hogy a műanyagok károsak, azt évtizedek óta tudjuk, de eddig nemigen tettünk semmit. Ugyanakkor a nejlonzacskóba gabalyodott delfin fotója olyan erős érzelmeket kelt, amely cselekvésre serkenthet. Néha nem az a fontos, hogy mit mondunk, hanem hogy hogyan.

2. Biodiverzitás

A biodiverzitás minden országban probléma, de az emberek nem tudnak viszonyulni a kérdéshez. A műanyag kérdéskörét például sokkal könnyebb kommunikálni, azt az emberek látják, értik. Tovább neheztíti a kérdést az, hogy a biodiverzitás nem mérhető olyan egyszerűen, mint például a légyszennyezettség. A megoldás talán a video üzenet lehet. A Yellowstone park farkasairól szóló filmes beszámoló például nagyon sokakhoz eljutott. Azt is el lehet mondani, hogy az erdők megvédik a hegyi településeket a lavináktól. El kell magyarázni, hogy a biodiverzitás mindenütt ott van, a kertjeinkben, az erkélyünkön is. Fel lehet vetni, hogy a biodiverzitásnak konkrét gazdasági hasznai vannak, de ez elég elvont, és a szakma is megosztott ezen a téren.

3. Légszennyezettség

A légszennyezettség kérdését az elmúlt években beárnyékolta a Wolksvagen szabványok botránya. Sok város és térség tervezi, hogy kitiltja a dízel hajtású autókat; ennek egyik várható hatása, hogy az ott eladott használt autókat olcsóbban meg fogják tudni venni más területek lakói, így ezek az autók nagyobb arányban jelenhetnek meg ott, ahol nem kerülnek kitiltásra.

A légszennyezési adatokat közlő applikációk komolyan segíthetnek az emberek informálásában, de a közölt adatok forrása sok esetben nem világos.

A légszennyezettség kommunikációja sem minden esetben egyszerű. Az emberek többsége szerint a levegő vagy tiszta, vagy nem. Nehezebb elmondani, hogy például mi az a PM10, és hogy bár az komoly veszélyt jelent az egészségre, de nem üvegházgáz…

4. Közösségi részvétel (Public Participation)

A közösségi részvételben egy egészen új terület fejlődött ki "Citizens Science" néven. A módszerek nagyon nagy segítséget adnak a helyi emberek bevonásában. Fontos, hogy a kampányt semleges intézmény szervezze, például helyi egyetem vagy könyvtár, de lehetőleg ne önkormányzat, vagy minisztérium. (Ez utóbbiak gondolkodásmódja eleve eltérő, ahogyan egy résztvevő fogalmazott: „they have a problem for all your solutions.” Ugyanakkor az is fontos a tapasztalatok szerint, hogy a program valós célját őszintén fel kell tárni.

Foto verseny: Waterpix

A pályázatra 2038 érvényes nevezés érkezett. Ebből 441 volt a fiatal kategóriába tartozó (18-24 éves). A pályázók 53%-a volt férfi, a pályázók életkora 18 és 81 (!) között volt. A páláyzók csaknem 75%-a lengyel volt.

A beérkezett fotók a készítés helye szerint:

• 57% Lengyelország,
• 22% Olaszország,
• 10% Horvátország.

A fotók a kategóriák szerint:

• 52% Víz és természet
• 36% A víz és mi
• 12% Víz és gazdaság

A fotók elbírálásában az ülés résztvevői is részt vettek. Az értékelés fő szempontja az volt, hogy az adott kép felkavar-e emlékeket, gerjeszt-e érzelmeket. A döntést igen heves viták előzték meg. A végleges döntést az EEA fogja közzétenni. A fotók az EIONET hálózat tagjai számára az EEA kommunikációs céljaihoz felhasználhatóak.

SOER 2020

Az ötévenként megjelenő átfogó jelentés kommunikációja komoly egyeztetést és tervezést kíván. Az angol nyelvű jelentés 300 oldalas lesz A4-es formátumban számolva, PDF-ben és nyomatott formában kerül terjesztésre. Az Integrált jelentés („Integrated Assessment”) rész négy fő fejezetet fog tartalmazni:

1. A helyzet vázolása („Setting the scene”), 30 oldal.
2. Környezeti és éghajlati trendek („Environmental and climate trends”), 180 oldal. Tények és számok, téma szerinti és szektorok szerinti összegzés (thematic and sectoral summary). Eredmények és célok (Targets and progress).
3. Fenntarthatósági lehetőségek („Sustainability prospects”), 80 oldal. Ez a jelentés legfőbb újdonsága, ha úgy tetszik a dimenziók kitágítása (extended dimensions).
4. Következtetések („Conclusions”), 10 oldal

Külön esemény keretében, jóval később kerül bemutatásra az Összefoglalás („Synthesis”), amely a szükséges lépésekre, intézkedésekre teszi a hangsúlyt. Ennek megfogalmazásába a tervek szerint az EEA intenzíven bevonja a legfőbb érdekelteket, de ennek módja még kidolgozás alatt van. Ez a dokumentum várhatóan 2020 őszén kerül bemutatásra. Ez a dokumentum a tervek szerint 50 oldalas lesz A4-es formátumban számolva. Az angol nyelvű dokumentumot – a korábbi évek gyakorlata szerint – igény esetén az EEA nemzeti nyelvre lefordítja.

Időterv:

• 2019. február-március: az ügynökség felmérés keretében begyűjti a tagországok terveit a SOER 2020 kommunikációját illetően. Az ehhez szükséges igények is felmérésre kerülnek.
• 2019. május: Az Európai parlament megválasztása
• 2019. június 15. A jelentés kéziratának végleges változatát jóváhagyják. Ezt követően a szöveg nem változik, a munka a képeket, az ábrákat, a tördelést és a megjelenést fogja érinteni.
• 2019. július: Az újraválasztott Európai parlament első plenáris ülése
• 2019. október: A szokásos évi levegőminőségi jelentés megjelenése
• 2019. november: Az Európai Parlamentben a Bizottság vezetőinek meghallgatása
• 2019. december 3. Brüsszel: Management Board Meeting
• 2019. december 4. Brüsszel: Az Integrált jelentés bemutatása magas szintű résztvevőkkel. Mindez várhatóan kapcsolódni fog az EEA fennállásának 25 éves évfordulójával. Az esemény kapcsán nemzeti nyelvű kísérő („satelite”) programok szervezését az EEA örömmel veszi.
• 2019. december 5. Brüsszel: Az Integrált jelentés részletes elemzése, szakmai / tudományos fókusszal. A részletes programterv jelenleg van kidolgozás alatt.
• 2020 I. félév: tagországok helyi rendezvényei a SOER 2020 Integrált jelentésének bemutatására – lehetőleg sajtótájékoztatóval; önkormányzatok, minisztériumok, egyetemek, kutató szervezetek bevonásával. (Ehhez különleges vizuális elem kidolgozása ajánlott, mint például a földre leterített óriástérkép. A média munkatársai részére külön program szervezése is ajánlható. Az ülés során kiderült, hogy egyes tagországok webinar-, közösségi média-, youtube- eseményeket is terveznek, illetve külön applikáció kidolgozását is fontolgatják. Felmerült például olyan virtuális térkép kidolgozása, amely a legfontosabb adatokat, információkat és üzeneteket a megfelelő helyen mutatja.)
• 2020 II. félév: Összefoglalás („Synthesis”) bemutatása. Ennek ideje, helye és módja még kidolgozás alatt áll.

Egyéb témák:

A 2018 nyarán történt görögországi bozóttűz tragédia kommunikációs szempontból is érdekes lehet. A görögországi kolléga személyes véleménye szerint a tragédia egyik oka a minden tapasztalatot felülmúlóan erős, és hirtelen irányt váltó szél volt. Volt, aki az egyik pillanatban még a látóhatár peremén feltűnő füstöt filmezte, és mindössze két perccel később már elérte a tűz és menekülnie kellett.

A tragédia másik fontos oka az engedély nélküli építés és elkerítés volt. A tengerparti részen rengeteg épület épült – teljesen rendezetlen módon, csak egészen szűk és girbegurba utcákat hagyva. Sokan autóba ültek, és úgy próbáltak menekülni, de a nagy füst miatt ez teljesen lehetetlenné vált. A tűzoltóság hangosbeszélőn kérte, hogy ne üljenek autóba, hanem gyalogosan menjenek ki a tengerpartra, de ezt nem hallották. A legtöbb áldozat autóban halt meg; aki elérte a tengerpartot, azt hajóval kimentették.

Voltak vagyonosok, akik röviddel később kijelentették, hogy nem fognak sehová sem költözni, és nem adnak a földjükből sem, inkább kifizetik a bírságokat.

A tanulság az lehet, hogy bizonyos környezeti vonatkozású kérdésekben a hatóságoknak nagyon következetesen be kell tartatni a szabályokat – máskülönben a dolgok tragédiákba torkollhatnak.