2018. június 14-15-én tartották az "EIONET Freshwater workshop" (műhelymunka, megbeszélés az édesvizekről) rendezvényt. Az alábbiakban ennek rövid összefoglalóját közöljük.
Aktualitások, SOER
Az első előadásban az EEA Vizek és Tengervizek Csoportjának (Water and Marine Group) vezetője, Stéphane Isoard összefoglalta az Ügynökség édesvizekkel kapcsolatos, aktuális feladatait, tevékenységét. Ismertette az EEA közelmúltban elkészült jelentéseit, köztük az ETC/ICM Technikai Jelentéseit. Kiemelte az „Európai vizek – állapot- és terhelésértékelés 2018” című jelentést. Ez a dokumentum bemutatja az európai vizek állapotát, ismerteti, hogy mely terhelések okoznak jónál rosszabb állapotot, vízminőséget, és milyen haladást értünk el az első VGT ciklusban (2010–2015 folyamán). Javaslatokat vár az Ügynökség a tagországoktól arra vonatkozóan, hogy a jelentést milyen nemzeti konferencián, eseményen mutathatja be az EEA.
A továbbiakban az adatszolgáltatással, adatáramlással és jelentéskészítéssel, továbbá az információ megosztással és indikátorok kidolgozásával, hálózatépítéssel (networking) kapcsolatban hangzott el összefoglaló. Az aktuális eredmények után a közeljövő feladatai és tervei is bemutatásra kerültek.
Ezután a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának képviselője, Joaquim Capitão előadásában rövid áttekintést adott a Víz Keretirányelvvel és az Árvízi Irányelvvel kapcsolatos aktuális kérdésekről, feladatokról:
- politikai, jogszabály-alkotási fejlemények (pl. „Javaslat a víz újrahasználatára vonatkozó minimumkövetelményekről”, elfogadva 2018. május 28-án; elfogadták a második ún. megfigyelési listát (Watch list) ami kémiai anyagok monitoringjára vonatkozik);
- a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) és az első árvízi kockázatkezelési terv (ÁKKT) tagállamokban történő elfogadásának és jelentésének jelenlegi helyzete;
- a második VGT és az első ÁKKT értékelése (a Bizottság 2018 szeptemberében tervezi kiadni az ún. Megvalósítási Jelentést, ez egy összegző, EU-s áttekintés lesz, amit tagországi mellékletek egészítenek ki);
- az EU vízpolitikájának alkalmassági ellenőrzése (Fitness Check), beleértve a Víz Keretirányelvet és az Árvízi Irányelvet;
- soron következő jelentések, pl.:
-2018. decemberi határidővel: az EQS-irányelv módosítása alapján az újonnan azonosított kémiai anyagokra kiterjedő kiegészítő monitoring (megfigyelési) programról és az előzetes intézkedési programokról szóló jelentés; VGT közbenső, az intézkedési programok előrehaladásáról szóló jelentés; megfigyelési paraméter lista (Watch list) jelentés;
-2019. márciusi határidővel: Előzetes árvízkockázat-elemzés;
- a megvalósítást támogató kezdeményezések (kiemelte pl. a Víz és Mezőgazdaság kapcsolatát, a természetes vízvisszatartó módszereket).
Tobias Lung az EEA-tól az „Európa Környezeti Állapota és Előretekintés 2020” (State and Outlook for Europe’s Environment Report 2020, SOER 2020) jelentés készítéséről tartott előadást. Kihangsúlyozta az integrált környezeti értékelés módszerét, ismertette a készítési projekt ütemtervét és a jelentés tervezett tartalmát, az egyes fejezetek témáját és terjedelmét.
Az ETC/ICM részéről Anita Künitzer előadásában elmondta, hogy a Szárazföldi, Partmenti és Tengervizek Európai Témaközpontja (European Topic Centre on Inland, Coastal and Marine waters - ETC/ICM) és az EEA közötti 5 éves szerződés az idén jár le és összefoglalta az elvégzett munkájukat. A 2014–2018-as időszakban elvégezték pl. a SoE útmutató felülvizsgálatát, közreműködtek a vízipari irányelvekkel kapcsolatos 1-2-3 évenkénti adatgyűjtésben, támogatták a WISE fejlesztését, vízmennyiségi adatgyűjtést és elemzéseket (water acounting) végeztek, jelentéseket és technikai jelentéseket készítettek többek között a VKI és Élőhely Irányelv kapcsolatáról, a felszíni vizekben előforduló vegyi anyagokról, eutrofizáció csökkentési intézkedésekről, vízszennyező anyagok kibocsátásáról. Elmondta, hogy az ETC szakmai látogatásokra meghívható a tagországokhoz.
Adatgyűjtés, Európai Vízinformációs Rendszer (WISE)
Stéphane Isoard az EEA-tól bemutatta a WISE 2018-2020-as Megvalósítási Tervének előzetes változatát, melyet a műhelyülést megelőzően háttérdokumentumként is megosztottak. Beszélt a WISE szerepéről a jelentéstételi rendszerben, illetve az EEA/Eionet szerepéről a jelentési folyamatban és az EEA által kezelt információs platformokról. Bemutatta, hol helyezkedik el a WISE a Környezetvédelmi Tudásközösségben (Environment Knowledge Community, EKC), és milyen az új elfogadott EKC adat és információs keretrendszer. A WISE 3. munkaprogramjának kapcsán beszélt a WISE használóiról és a felhasználási célokról, a bemenő „adatokról” (input oldal: pl. direktívák szerinti jelentések, adatszolgáltatások, watch list, SoE) és a kijövő „termékekről” (output oldal: pl. vizualizációs eszközök, összefoglaló jelentések, EEA WaterBase).
Részleteiben a különböző irányelvek szerinti jelentéseken alapuló adatmegjelenítő eszközök a bevezetést követő három előadásban kerültek bemutatásra. Ezeket az országok által közzétett adatokhoz és információkhoz való hozzáférés megkönnyítésére fejlesztettek ki. Először az EEA részéről Peter Kristensen mutatta be a Víz Keretirányelvvel, az édesvizekkel összefüggő vizualizációs eszközöket az „Európai vizek állapot- és terhelésértékelése 2018” jelentéshez kapcsolódóan. Az eszközök között találhatóak tetszőlegesen szűrhető táblázatok, diagramok és interaktív térképek (WISE SoW Db). Mindez elérhető itt.
Az adatok letölthetőek és felhasználhatóak. Az úgynevezett „dashboard”-okból kb. 160 található a rendszerben. Fontos megjegyzéseket is tartalmaz a rendszer azzal kapcsolatban, hogy az adatok milyen mértékben összehasonlíthatóak a VGT1 és VGT2 között, illetve az egyes tagországok között. A rendszernek nem célja a tagországokat rangsorolni.
Caroline Whalley az UWWT irányelvhez kapcsolódó vizualizációs eszközöket mutatta be: térképeket (mapviewer), és adat megjelenítőket (dataviewer) a települési szennyvíztisztítókról és agglomerációkról. Az adatok felhasználásához storymap nyújt segítséget.
A Fürdővíz Irányelv adatmegjelenítő eszközeit Peter Kristensen mutatta be.
A WISE SoE – 2018 adatgyűjtési felhívást Stéphane Isoard ismertette. A soron következő adatgyűjtési periódus időtartama: 2018. október 1. – 2018. december 31. Az édesvizekkel kapcsolatos adatgyűjtés a következő területeket érinti:
- WISE SoE 1: Emisszió (szennyezőanyag kibocsájtás)
- WISE SoE 3: Vízmennyiség
- WISE SoE 4: Vízfolyások, állóvizek és felszín alatti vizek minősége
- WISE SoE 5: Térbeli adatok
A korábbi adatszolgáltatásokból származó európai adatbázis elérhető lesz az EEA Víz Adat Központban (Water Data Centre). Az előadó ismertette az adatbázisokkal kapcsolatos további információk, útmutatók internetes elérési helyét és az adatszolgáltatás lehetséges formátumait. Van lehetőség javított adatok küldésére, vagy adatsorok kiegészítésére. Az összegyűjtött adatokat indikátorok meghatározására (pl. tápanyagok édesvizekben, CSI 020), interaktív európai áttekintő térképek készítéséhez és értékelésekhez, elemzésekhez fogják felhasználni.
EEA-s tevékenységek értékelése, aktuális feladatok
Caroline Whalley és Marthe Granger az EEA részéről a vízszennyező anyagokkal kapcsolatban tartott előadást, bemutatták többek között az E-PRTR (European Pollutant Release and Transfer Register, Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás) adatmegjelenítőt. A folyamatban lévő munkák között szerepelt az ipari szennyvíztisztítással és a humán biomonitoringgal (European Human Biomonitoring Initiative, HBM4EU) kapcsolatos jelentéskészítés, tervezett tevékenységként említették a települési szennyvíztisztításról szóló jelentés készítését.
Nihat Zal az európai (édes)vízhasználatról és vízhiányról tartott előadást, bemutatva a vízkészleteket, a különböző vízhasználati célok részesedését és az évszakos (téli, nyári) vízhiány alakulását Európában a WEI+ alapján.
Trine Christiansen az ártéri ökoszisztémákról és árvizekről tartott előadást. Az árterek Európa természeti tőkéjének (natural capital) fontos részét képezik, ugyanakkor az ártéri ökoszisztémák jelentős része degradálódott. Az árvízi biztonság fenntartása mellett bölcsebb módszerek (pl. természetes vízvisszatartás) alkalmazása szükséges a jövőben – ezzel biztosítható a különböző irányelvek célkitűzéseinek elérése (pl. VKI, ÁI, Élőhely Irányelv). A témával foglalkozó EEA-s összefoglaló, értékelő jelentés megjelenése 2019-ben várható.
Blaz Kurnik „Éghajlatváltozás, víz és mezőgazdaság” címmel tartott előadást. A témáról készülő jelentés EIONET véleményezése 2018. október 15. és 2018. december 1. közötti időszakra tervezett.
Az EEA munkaterve 2025-ig
Trine Christiansen bevezető előadása nyitotta ezt a szekciót az EEA munkatervéről 2025-ig, aminek megvitatása a munkaülés egyik legfontosabb célja volt. Az EEA feladata az ún. Integrált Vízállapot Értékelés. Öt fő kihívás köré csoportosítva tervezik a következő többéves munkaprogram kidolgozását, ezek a következők:
- A víznek és vízi utaknak sokféle használata létezik – ezek nem mindegyike fenntartható
- Az ökoszisztémáknak vízre van szükségük, és a víz önmagában is ökoszisztéma
- A tiszta víz elengedhetetlen az emberi egészség és az ökoszisztémák szempontjából
- A víz alapvető és értékes erőforrás, amit befolyásol a változó éghajlat
- Megfelelő vízpolitikára van szükség a fenntarthatóság felé való haladás biztosításához
Az ülés zárásaként Stéphane Isoard kiemelte többek között, hogy 2018 őszén érkezik a WISE SoE adatkérés, több jelentés is határidős a Bizottság felé az év végén, EIONET véleményezési felhívás várható több témában, folyamatban van a SOER 2020 összeállítása. Ígéret hangzott el arról, hogy a közelmúltban elkészült EEA jelentésekről és adat vizualizációs eszközökről készítenek és küldenek egy összefoglalót. A tervezett feladatokat, jelentés témákat is közreadják majd, hogy az országok szakértői jelentkezhessenek a közreműködésre a munkában.
A WISE WFD2016 rosszul jelentett adatokkal kapcsolatos teendőket még ki kell dolgozniuk – amint erről döntés születik értesítik a tagországokat.
A bemutatott adat vizualizációs eszközökről véleményt várnak – attól függően, hogy melyik direktívával kapcsolatos, másnak kell címezni (az elérhetőséget megadták).
Az EEA jövőbeni munkaprogramjának tervezéséhez is lehet írásban javaslatokat küldeni.
A jelentés elkészítéséért köszönet illeti Galicz Évát.
