Ismét élő online beszélgetést közvetített az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Fenntartható felgyógyulás – a tudomány oldaláról (A sustainable recovery – the science perspective) címen október 8-án. A rendezvény része az Ügynökség #COVID19ENVIRONMENTDEBATES sorozatnak. A Martin Adams (EEA) által moderált beszélgetésben Prof. Tim Lenton (Director of Global Systems Institute, University of Exeter), és Prof. Greet Schoeters (Flemish Institute for Technological Research, University of Antwerp, EEA Scientific Committee Vice Chair) vett részt. Az alábbiakban erről adunk szubjektív összefoglalót.
Prof. Tim Lenton nyitó gondolataiban elmondta, hogy átalakító változásra („transformatilnal change”) van szükség. Ez megköveteli a szokásos gyakorlatok, eljárások, gondolatmenetek („business as usual”) felhagyását. A stabilitás egy adott ponton csökken, de ezek váltják ki a társadalom alapvető közbeavatkozását („social tipping interventions”).
A COVID 19 egy közös rugalmassági próbatétel („COVID-19 is a collective test of resilience”). Ugyanakkor egyes pozitív „billenőpontok” („tipping points”) már most is megfigyelhetőek. Ilyen az elektromos autók eladásának megugrása, vagy a szénalapú energiarendszerről való átállás. A karbon alapú energiaellátáshoz ragaszkodó régiók süllyedni látszanak.
Növekszik a vegetarianizmus népszerűsége is, növényfasírtból készülő hamburgerek jelennek meg a büfékben. Ugyanakkor nem látszik, hogy globális léptékben a húsfogyasztás növekedése lassulna…
Prof. Greet Schoeters utalt arra a tényre, hogy a légszennyezettség mértéke összefügg a COVID 19 halálozási adatok mértékével (Wu et al, 2020). Ez megerősíti az egészséges környezet iránti igényt, már csak azért is, mert a környezeti vegyi anyagok gyengítik az immunrendszert. Hasonlóan elgondolkodtató a nyugati életstílus betegségeinek összefüggése a vírus hatásaira: a túlsúlyos emberek esetében 70%-kal súlyosabb következményekre lehet számítani.
Tovább színezi a képet, hogy a COVID 19 vírusnak a szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek kitettebbek. Egy 2020 áprilisában készült katalán tanulmány szerint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők körében 6-7-szer magasabb fertőződési szinteket mértek. Ez azzal is összefügg, hogy ezek az emberek jellemzően kis lakásokban laknak, sokszor nincs a közelükben zöldterület, ami egyébként a mentális egészség szempontjából is fontos.
Meglehetősen erős jelzések ezek akkor, amikor a politikusok azt hangoztatják, hogy senkit nem hagyunk az út mellett (we should leave no one behind). Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a települések átalakulnak: kerékpársávok és gyalogos területek létesülnek, helyi piacok alakulnak. A helyi kertészetek termékei iránti igény erősen megnövekedett 2020 első felében Belgiumban, és ez sokszor a közvetlen eladási formák elterjedésével mutatkozott meg.
2020 első felében Sok helyi kezdeményezés zajlott. Ezeket felgyorsította a járvány. A polgárok szerveződnek, és néha kifejezetten élvezik a szokások változtatását.
Évek óta beszéltünk az otthonról dolgozás előnyeiről. Most milliók próbálták ezt ki, és sok esetben kifejezetten pozitív a tapasztalat. A zöld területek felértékelődtek, a természet és az egészséges környezet fontossá vált. Nem csak a védőoltás lett fontos, hanem egy új életstílus is. A világ megváltozott. Nem megyünk vissza oda, ahol voltunk.
Prof. Tim Lenton szerint sokak számára hozott a tavaszi időszak meglepetéseket. A londoniak most hallanak először madarakat. „Ó, ilyen a természet? Ez gyönyörű!”
A lineáris gondolkodás nem mindent modellez. Vannak más típusú változások is. És a pozitív billenőpontok elérését gyorsítani is lehet (accelerating tipping point changes). Közös válaszokat kell adnunk. Az egy óriási változás, hogy immár nem ülünk repülőre a fontos tárgyalásokra utazni…
A rossz dolgok elérnek minket. De a jó dolgok is elérnek minket (positive changes also cascade).
A beszélgetés egyik követője kommentben felhívta a figyelmet arra, hogy a KRIZIS szó eredetileg a görög nyelvben útelágazást jelentett. Annak a szimbólumát, hogy van, amikor alkalmunk nyílik átgondolni, hogy merre tartunk, merre menjünk tovább.
Prof. Greet Schoeters szerint van előnye az otthonról dolgozásnak. Időt nyerhetünk. A megbeszélések termékenyebbek, produktívabbak lehetnek. Sokan nem akarnak visszamenni az irodákba dolgozni. Ugyanakkor kellenek a személyes viszonyok. Egy jó krízisre jó válaszok kellenek.” („A good crisis has to find good answers.”)
A tudományban bízunk. Persze most a virológusok és az epidemológusok vannak a középpontban, de korábban azt sem tudtuk, hogy ilyen van. A döntéshozók megkérdezik a véleményüket.
Az is látszik, hogy sok dologban nincsenek abszolút válaszok. Bizonytalanságban kell élnünk. Őszintének kell lenni abban, hogy mit tudunk, és mit nem. A bizonytalanság kommunikálása nem könnyű – sem a politikusoknak, sem a tudomány képviselőinek. Sokkal erősebb együttműködések kellenek, hogy együtt dolgozzuk ki, hogy mi a teendő.
Prof. Tim Lenton kiemelte, hogy jellemző, hogy teljesen mást javasol a tudomány, és mást az üzleti élet arról, hogy mi a teendő a második hullám idején az Egyesült Királyságban. De a vezető orvosok és kutatók együtt jelennek meg a miniszterelnökkel. És igen mindeközben Londonban tüntetés is zajlik a bezárások ellen. De alapvetően elgondolkodtató, hogy egy (piaci) versenyhez szokott társadalom hirtelen összefog.
Persze aggasztó, hogy mi lesz a rengeteg eldobható maszkkal, és hogy sokan pont a vírus miatt inkább autóba ülnek. A mai döntéseink kihatnak a jövőnkre. Az EU óriási összegeket szán a zöld felgyógyulásra (Green Recovery). Erre büszkék lehetünk. Ez egy óriási lehetőség arra, hogy a fenntarthatóság irányába lépjünk (huge opportunity „to get us to a more sustainable future”).
