Az elmúlt három évtizedben egyre világosabbá vált, hogy az új, kialakulóban lévő zoonózisos (zoonotic) fertőző betegségek többsége állatokból, különösen vadon élő állatokból származik, és hogy megjelenésük fő hajtóereje az emberi tevékenységekhez kapcsolódik - beleértve az ökoszisztémák és a földhasználat változásait, a mezőgazdaság intenzívebbé válását, az urbanizációt, valamint a nemzetközi utazást és kereskedelmet.

Együttműködő és multidiszciplináris megközelítésre van szükség, amely átlépi az állatok-, az emberek-, és a környezet egészségének határait. Mindez az egyes új zoonózisos betegségek ökológiájának megértéséhez szükséges, a kockázat-értékelés elvégzéséhez, és hogy a válaszokra és az ellenőrzésre vonatkozó terveket dolgozhassunk ki.

Az „Egy Egészség” kifejezést először 2003–2004-ben használták, illetve 2003 elején a súlyos akut légzőszervi megbetegedések (SARS) megjelenésével. Ezt követően a fogalom a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elterjedésével került előtérbe; valamint a Wildlife Conservation Society 2004-es üléséről eredő „Manhattan-elvek” stratégiai céljaival, amelyek egyértelműen felismerték az emberi és állati egészség közötti kapcsolatot, valamint a betegségek által az élelmiszer-ellátást és a gazdaságot fenyegető veszélyeket. Ezek az elvek létfontosságú lépést jelentettek annak felismerésében, hogy az együttműködő, több tudományterületen átívelő megközelítések kritikus fontosságúak a feltörekvő és újjáéledő betegségek kezelésére, és különösen a vadon élő állatok egészségének globális megelőzésére, felderítésére, ellenőrzésére és enyhítésére.

A SARS kitörése - az első súlyos és könnyen átvihető új betegség, amely a XXI. században veszélyezteti minden társadalom egészségét, jóllétét és gazdaságát – rávilágított, hogy

a) korábban nem ismert vad állatokból származó betegségek bármikor és bárhol megjelenhetnek, akár minden előjel nélkül is, fenyegetve minden társadalom egészségét, jóllétét és gazdaságát;

b) egyértelműen szükség van arra, hogy az országok képesek legyenek hatékony riasztási és reagálási rendszert fenntartani a nemzetközi aggodalomra okot adó járványok kitörésének felderítésére, gyors reagálására, valamint az ilyen járványokkal kapcsolatos információk gyors és átlátható megosztására; és

c) a több országra kiterjedő járványokra globális együttműködéssel és összefogással válaszoljunk - az Egy Egészség (One Health: From Concept to Practice. Mackenzie J.S., McKinnon M., Jeggo M. In: Yamada A., Kahn L.H., Kaplan B., Monath T.P., Woodall J., Conti L., editors. Confronting Emerging Zoonoses: The One Health Paradigm. Springer; Tokyo, Japan: 2014. pp. 163–189.) elveinek felhasználásával.

A H5N1 influenza megjelenése és terjedése rávilágított, hogy ez lehet a következő influenzajárvány-törzs, ezért megerősítette a nemzetközi együttműködés fontosságát és az Egy Egészség megközelítést. A betegség katalizátorként szolgált az ENSZ főtitkára számára is, hogy rendszerkoordinátort (UN Systems Coordinator for Avian and Animal Influenza, UNSIC) nevezzen ki a madár- és állatinfluenza ügyének kezelésére. Emellett komoly együttműködést alakított ki számos nemzetközi és nemzeti szervezettel (köztük az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezettel (FAO), Állat-egészségügyi Világszervezettel (OIE), az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyermekalapjával (UNICEF), a Világbankkal és a különböző nemzeti egészségügyi minisztériumokkal), hogy nemzetközi miniszteri konferenciák jöjjenek létre a madárinfluenza járvány ügyeiről (IMCAPI).

Az Egy Egészség fogalma nem új: legalább kétszáz évre vezethető vissza. Először egy gyógyszerként jelent meg a fogalom, de aztán Egy világ, és végül Egy Egészség néven. Nincs egyetlen, nemzetközileg elfogadott definíciója az Egy Egészségnek, bár több javaslatot is tettek.

Az Egyesült Államok Betegség Mérési és Megelőzési Központ (US Centers for Disease Control and Prevention) és az Egy Egészség Bizottság (One Health Commission) által leggyakrabban használt meghatározás: „Az Egy Egészség egy együttműködő, szektorokon és tudományágakon átívelő megközelítés - helyi, regionális, nemzeti és globális szinten - azzal a céllal, hogy optimális egészségügyi eredményeket érjenek el, felismerve az emberek, állatok, növények és közös környezetük összefüggését” (One Health is defined as a collaborative, multisectoral, and transdisciplinary approach—working at the local, regional, national, and global levels—with the goal of achieving optimal health outcomes recognizing the interconnection between people, animals, plants, and their shared environment).

A One Health Global Network által javasolt meghatározás a következő: „Az Egy Egészség elismeri, hogy az emberek, állatok és ökoszisztémák egészsége összefügg egymással. Ez magában foglalja az összehangolt, együttműködésen alapuló, multidiszciplináris és szektorközi megközelítés alkalmazását az állat – ember - ökoszisztéma határfelületről fakadó potenciális vagy meglévő kockázatok kezelésére” (One Health recognizes that the health of humans, animals and ecosystems are interconnected. It involves applying a coordinated, collaborative, multidisciplinary and cross-sectoral approach to address potential or existing risks that originate at the animal-human-ecosystems interface).

E fenti két definíció sokkal egyszerűbb változatát nyújtja a Davis-i Kaliforniai Egyetem Egy Egészség Intézete (One Health Institute of the University of California at Davis): „Az Egy Egészség egy olyan megközelítés, amely az emberek, állatok és a környezet jóllétét biztosítja együttműködési problémamegoldással - helyi, országos, és globális szinten” (One Health is an approach to ensure the well-being of people, animals and the environment through collaborative problem solving—locally, nationally, and globally). Mások sokkal szélesebb látókörrel rendelkeznek, amint azt az 1. Ábra mutatja.

Az „Egy Eegészség esernyő” (One Health Sweeden & One Health Initiative Autonomous pro bono team)

Az Egy Egészség koncepció egyértelműen az állat - ember - ökoszisztéma határfelületekre összpontosít, különösen fókuszálva a feltörekvő és endémiás zoonózisok következményeire, válaszaira és cselekvéseire. Ez utóbbi sokkal nagyobb betegségterhekért felelős a fejlődő világban, és jelentős társadalmi hatással jár az erőforrás-szegény környezetben. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulhat emberekben, állatokban vagy a környezetben, és átterjedhet egyikről a másikra, egyik országból a másikba; és kihat az élelmiszerbiztonságra is.

Az Egy Egészség hatóköre azonban a nemzetközi szervezetek (WHO, FAO, OIE, UNICEF), a Világbank és sok nemzeti szervezet véleménye szerint egyértelműen más tudományágakat és területeket is magában foglal, beleértve a környezet-, és ökoszisztéma-egészséget, a társadalomtudományokat, az ökológiát, illetve az élővilág-, a földhasználat-, és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) tanulmányozását.

A tudományágak közötti együttműködés az Egy Egészség koncepció középpontjában áll, de bár az állatorvosok közössége elfogadta az Egy Egészség koncepciót, az emberi gyógyítással foglalkozó orvosi közösség sokkal lassabban kezdett teljes mértékben részt venni - annak ellenére, hogy az Egy Egészség olyan szervezetektől kapott támogatást, mint az American Medical Association, Public Health England, és a WHO. Az orvosi közösség teljesebb bevonása a jövőben megkövetelheti az Egy Egészség koncepció beépítését az orvosi egyetemi tantervekbe, hogy azt orvostanhallgatók alapvető elemnek tekintsék a közegészségügy és a fertőző betegségek összefüggésében.

November 3: Egy Egészség Napja (One Health Day)

Az egyik legutóbbi fejlemény, amely segíthet az Egy Egészség koncepció ismertségében, különösen a diákok körében (de általánosságban is), az, hogy november 3-át az Egy Egészség Napjának (One Health Day) nyilvánították. A kezdeményezést 2016–ban indította a One Helath Commission (www.onehealthcommission.org), a One Helath Platform Foundation (www.onehealthplatform.com) és a One Health Initiative (http://www.onehealthinitiative.com). Azóta az Egy Egészség Napját számos oktatási és ismeretterjesztő szervezet ünnepli a világ különböző pontjain. A diákokat arra ösztönzik, hogy találjanak ki és valósítsanak meg Egy Egészség projekteket, és azokkal versenyezzenek az évente megrendezésre kerülő legjobb diákok által vezetett kezdeményezések versenyén – a négy globális régió egyikében.

A mai egészségügyi problémák gyakran bonyolultak, határokon átnyúlóak, többtényezősek és fajokon átnyúlóak. Így ha pusztán orvosi-, állat-egészségügyi-, vagy ökológiai szempontból közelítjük meg, nem valószínű, hogy fenntartható enyhítési stratégiák születnek.

A Tropical Medicine and Infectious Disease különkiadása egy sor dokumentumot tartalmaz, amelyek az Egy Egészség megközelítést alkalmazzák számos fertőző betegségre. Hasonló gondolatmenetet alkalmaznak az antimikrobiális rezisztencia szélesebb körű témájára az állat - ember - környezet kölcsönhatások esetében is, sőt, az élelmiszerláncot érintő szakpolitikák antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos kereskedelmi kérdéseiben is. Az Egy Egészég megközelítés megjelent a közegészségügyi szakpolitika és gyakorlat olyan aspektusaiban is, amelyekben jelentős hiányosságokkal kell dolgozni a tudományos szakértelem és eredmények gyakorlatba való átvitelében, valamint a biológiai biztonsági intézkedésekben.

Ezek a példák illusztrálják az Egy Egészség megközelítés kritikus fontosságát sok jelenlegi összetett egészségügyi probléma megértéséhez és enyhítéséhez. Nemcsak innovatív megközelítéseket és eredményeket mutatnak be, hanem a szükséges együttműködési partnerségek körét és típusait. Ez a dokumentumgyűjtemény az Egy Egészség széles körét és hatókörét mutatja be – bár ausztráliai szempontból, de nemzetközi ízlésvilággal. Azt is szolgálják, hogy bemutassák, milyen kritikus fontosságú az Egy Egészség megközelítés alkalmazása a hagyományosabb tudományos vagy ágazati megközelítéseken túlmenő problémákra.

Fenti cikk az alábbi alapján készült: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6630404/