Okos város témakörben szervezett online konferenciát november 19-én a Digitális Jólét Program (https://digitalisjoletprogram.hu/ ) és a Civitas Sapiens Okos Város Tudásközpont (http://uj.lechnerkozpont.hu/cikk/civatas-sapiens-19-varos-es-digitalizacio). Mivel a digitalizáció erősen összefügg a fenntarthatóságba való átmenet témakörével, az alább összefoglaljuk az elhangzottakat.
A konferencia fővédnöke, DR. UZSÁK KATALIN (területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkár) kiemelte, hogy a COVID-krízis idején a digitális ügyintézés előtérbe került.
DR. KIS NORBERT (rektorhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) szerint közel 300 ezer egyetemi polgár költözik a virtuális térbe ezekben a napokban. A COVID-krízis 5-6 évvel felgyorsította a digitalizáció folyamatát. Ez most erőltetett menetben halad. A járvány az államról a cégekre, az állampolgárokra helyezte a digitalizáció súlypontját. „Kreatív robbanás”-nak vagyunk tanúi.
DR. GÁL LEVENTE (szakmai vezető, Digitális Jólét Program) felhívta a figyelmet a kormány által elfogadott Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiára. Mint fogalmazott, ez az anyag nemzetközi viszonylatban is haladó. A Nemzeti Adatvagyon Törvény jelenleg készül. A Digitális Falu Program arra épül, hogy a városiasodás nem feltétlenül jelenti, hogy a falvak elsorvadó településtípusok. Nyugat-európai példák szerint egy megújuló falu-rendszerben a falu kifejezetten vonzó lehet. Ennek is egyik alapja lehet a digitalizáció, ami Európában smart village néven ismert. A Digitális Falu Program célja, hogy a magyar falvak megtartó erejét, életszínvonalát növelje. A Digitális Falu Platform például hozzájárulhat a helyi döntések hozzáférhetőbbé tételéhez, a vitába és a döntésbe való bekapcsolódásba. Ugyanakkor a rendszer alkalmas lehet falusi energetikai rendszerek, zöld energiaforrások bekapcsolására, vagy akár a digitális termelői piac megteremtésébe is. Ahogyan fogalmazott: nem a stratégiák írásának ideje van, hanem a végrehajtásé.
DR KELEMEN CSABA szerint a kis és középvállalkozások digitalizációja alapvető, enélkül nem lesznek versenyképesek. A kis és középvállalkozások a gazdaság működésében is fontosak, és rengeteg család megélhetését biztosítják. Sokan használják a Facebook-ot, de kevesen tudnak például telefonról banki ügyeket intézni. A magyar emberek ilyen téri tudása elmaradottságot mutat. A kis és középvállalkozások digitalizációs eszközeinek javítása javítja a hatásfokukat, a versenyképességüket, de hamarosan a létüket is ez engedi majd. Akinek van web áruháza, az nem csak hogy működőképes maradt, de sokszor növekedést is mutat. A Digitális Európa Program (DEP) közvetlen brüsszeli forrásokhoz enged hozzáférést. Igen sok pályázati lehetőség nyílása várható.
DR. DUKAI MIKLÓS (önkormányzati helyettes államtitkár, Belügyminisztérium) települési szempontból kiemelte, hogy az adatvezérelt döntéshozás a hatékony városüzemeltetés alapja lehet. Ahogy fogalmazott: „közösség-centrikus városokat szeretnénk létrehozni”. Az emberek a lakóhelyüket érintő hírekről azonnal értesülni szeretnének, érdekli őket a hatékony közlekedés, a közösségi közlekedés minden híre.
Monor települést választották a pilot projekt helyszínének. Szempont volt, hogy a helyszín ne legyen túl nagy, sem túl kicsi; legyenek intézményei, legyen közösségi közlekedési rendszere, ne legyen túl messze a fővárostól.
A monori pilot projekt közbeszerzései lassabban haladnak, mint tervezték. A közvilágítás például érzékeli a forgalmat, az időjárást, és e szerint vezérli a teljesítményt. Hasonlóan van okos utca fejlesztés: okos zebra, okos vizesblokk, okos járda, okos kerékpár tároló. Az okos iskolai fejlesztés magában foglalja az okos táblák és az okos eszközök mellett például az étkezési díjak fizetési platformját.
Mindezt együttesen, egy összevont projektben tervezni, megvalósítani, kipróbálni háromszor-négyszer olcsóbb lehet, mint ha minden település ezt magának fejlesztené ki. Az eredmények körülbelül 100 településre lesznek átvihetőek. A települések a BM felé jelezhetik kérelmeiket, ezek egyedi bírálat alá fognak esni (mindehhez kormánydöntés kell majd). A nyertes településekkel egyedi, helyre szabott szerződést fognak aláírni.
BALLA ATTILA (Digitális vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettes, Digitális Jólét Program ) szerint az az okos település fogalma sokszor csak térég szinten értelmezhető– okos térségként. A Digitális Jólét Program mindehhez kompetenciát ad. Alapvető a helyi igények megfelelő felmérése. Az OKOS TELEPÜLÉSSZONDA keretében mélyinterjú készül a testület tagjaival, és online kérdőív a lakossággal. Hasonlóképpen megkérdezik a vállalkozásokat is, és a beérkező válaszokat „egyöntetűen” kezelik.
A Digitális Falu Programhoz illeszkedik a Betelepülési és beruházási platform, amely felöleli a településválasztást meghatározó statisztikai információkat, az intézményi ellátottságot, a szolgáltatások elérhetőségét, a betelepülést támogató információkat, a települési szociális kedvezményeket és szolgáltatásokat, és a térségi munkaerőpiaci térképet.
A helyben megtermelt javak elérhetőségét könnyítheti meg a digitális termelői piac, amelynek az agrárium segítése is célja.
A levegő minőségéről szóló információk szemléletet is formálnak a lehető lépésekről (figyelmeztető és érzékenyítő kampányok). Van olyan applikáció, amelyik javasol sétautat, és ehhez figyelembe veszi a valós idejű levegőminőségi adatokat is.
A digitális rendszerek megkönnyíthetik a falusi energiaközösségek létrehozását; ezek az önfenntartás felé, és a „zöld” energiák használata felé mozdíthatják a településeket.
Balla Attila elmondta, hogy az EDUTUS EGYETEMmel együttműködésben szervezték meg az okos város és okos képzés kompetencia fejlesztést. A képzés folyamatos, így a jelentkezés is.
Az Okos Város Piactér célja a hazai okos város projektek támogatása. Ez platform az okos város megoldások számára; validált és minőségbiztosított szállítók és termékek, szolgáltatások katalógusa; pályázati és finanszírozási lehetőségek listája.
DICSŐ LÁSZLÓ (Alsómocsolád polgármestere) elmondta, hogy nem ugorható meg az, hogy le kell ülni beszélgetni a kulcsemberekkel. Az ő esetükben létrejött a „kulcsemberek klubja”. Egy-egy alkalommal egy-egy témát járnak körül: Mik a térség lehetőségei, előrelépési pontjai. Ez egy „Jövőszövő program”: hogyan lehet idehozni embereket. Meg kell mutatni az előnyöket. Ha ez digitális platformon tud történni, az nagyon sokat segít. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a szoftverek mögött emberek vannak, és míg „a digitális fejlődés exponenciális, az emberek fejlődése lineáris.”
BALLA ATTILA (ügyvezető-helyettes, Digitális Jólét Program): vannak működő, komplex rendszerek. Mindenhol más az igény a smart village fejlesztésekre. Keressük a beavatkozási pontokat, ahol a vidéki térségek okosíthatók. Magyarország nem jár az élen, de nincs elmaradva sem. Ez jó irány, a Digitális Falu Program ezt segíti.
SCHMIDT JENŐ (elnök, TÖOSZ) szerint a magyar települések alig 10%-a használ okos rendszereket. Ez egy nagy piac, folyamatosan jönnek a fejlesztések, és még az elején járunk. Enélkül 20 év múlva nem lesz közlekedés, ivóvíz, élelmiszer-gazdaság. A digitalizáció egy eszköz, amit okosan kell használni. Az urbanizáció minden gondolkodó szerint tovább fog folyni hazánkban. Olyan dolgokat tud adni a város, amit egy kistelepülés nem. Nem megy egyik pillanatról a másikra a kistelepüléseken a szoftver és a hardver fejlesztés. A nyelvet tudnánk együtt beszélni, de az első kérdés az, hogy ki fizeti a révészt, és ehhez az önkormányzatoknak sok mozgástere nincs.
KOLOSSA JÓZSEF (ügyvezető, Lechner Tudásközpont): a Lechner Központ látja, hogy hol tart Európa az okos városok fejlődésben. A SMART CITY fogalomnak több mint 300 definíciója van. Hol a hangsúly, a társadalmi fejlesztésben, az összefogásban (svéd irány)? Egy másik értelmezés szerint attól okos a fejlesztés, hanem hogy „van benne chip”. A jogszabályi definíció hazánkban szándékkal nem a technológiai fejlesztésre rakta a hangsúlyt. Az önkormányzatok tudnak főzni, és pláne tudják, hogy mit szeretnek enni az emberek. Együttműködésre, gazdaság-élénkítésre, magasabb életszínvonalra kellene tenni a hangsúlyt szerintünk. Nem alapvetően a technológiai megoldástól lesz valami okos, vagy nem okos.
VARGA PÉTER (DAS Tudásközpont vezető): Van okosság, ami chip-mentes, és van chip-es okosság. Ami összefogja a két irányt, az például az adatrendszerek. Ahhoz jó, ha használunk chip-eket. De az a szakács, aki nem szeret főzni, az soha nem fog jót főzni.
A Tudásközpont sok adattal bír. „Szemcsillogtatásra alkalmas” innovációs programok is futnak. Ha nincs pénz, akkor sok minden már nem szólal meg.
Igény alapú fejlesztésekre van szükség. Mi a nagyon markáns hiány azon a településen ahhoz, hogy a fiatalok tanulás után visszatelepüljenek egy faluba? Nem feltétlenül kell a 10-15 éves tervekhez ragaszkodni, mert a világ nagyon gyorsan fejlődik. Hat évre munkatervet tervezni a mai világban majdnem lehetetlen. Ehhez az EU finanszírozási rendszert is újra kell gondolni.
ZSOMBOKI LÁSZLÓ (ügyvezető, HumanSwot tanácsadó Kft): Ez a piac a közelmúltig kétszereplős volt. Egyik oldalon álltak a gyártók és a forgalmazók, és a másik oldalon álltak az önkormányzatok. Ez a két szereplő nemigen beszéli egymás nyelvét. A piaci szereplők nem ismerik az önkormányzatok működését, az önkormányzatiak pedig igen kis számban értik a digitalizáció lehetőségeit. A mai települések vezetői úgy kellene hogy főzzenek, hogy többnyire nem tudják, hogy hogyan kell főzni, hogy mik az eszközök, mik az alapanyagok, de még néha azt sem tudják, hogy mit szeretne enni a családjuk.
Henri Ford állítólag azt mondta, hogy ha megkérdezte volna az embereket, hogy mit akarnak, akkor azok azt válaszolták volna, hogy gyorsabb lovakat.
Folyik egy digitális forradalom, egy rohamos fejlődés, és ennek az egyik kézzelfogható jele, hogy alig-alig lehet vásárolni webkamerát, teljesen elfogytak a készletek. Az állam egyre inkább felvállalja a közvetítő szerepet. Erre példa például maga a Lechner Tudásközpont is, de például a Digitális Jólét Program nonprofit Kft léte is. Az okos-város fejlesztés nem egyszeri akció. Ez hosszú távú integrált tervezés, fejlesztés, üzemeltetés.
