Magyarország részéről a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vett részt az EPA Network 2020 decemberében tartott online ülésén. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.
Az EPA Network (Network of the Heads of Environmental Protection Agencies) ülésén az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezetőjének köszöntőjét követően a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENVIRONMENT ) elnöke vázolta fel az Európai Bizottság által koordinált, jelenleg zajló környezetvédelmi programokat:
- - a Zöld megállapodást,
- - a klímasemlegességi célkitűzést,
- - a körforgásos akció csomag keretében kiadott új stratégiát, amelynek címe: „Renovation Wave for Europe- Greening our buildings, creating jobs, improving lives”,
- - a vegyianyag stratégiát a fenntarthatóság jegyében, illetve a toxikus anyagoktól mentes Európa érdekében,
- - az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv felülvizsgálatát,
- - az elkészített fenntartható termékpolitikáról szóló szabályozási keretet,
- - a 2030-ig bezárólag készített biodiverzitási stratégiát,
- - az Unió teljes erdészeti ciklust lefedő erdészeti stratégiáját, illetve
- - az elkészített talajvédelemről szóló tematikus stratégiát.
Ugyancsak érdemes megemlíteni a NextGeneration) helyreállítási eszközt, amelynek célja, hogy az Európai Unió a járványt követően zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb legyen.
Az EPA Network ügyvezető igazgatója előadásában ismertette, hogy milyen lépéseket tehetnek a környezetvédelmi ügynökségek a COVID-19 járványt követő helyreállítás során. A járvány mindenkit érint és fontos, hogy a krízist lehetőségként éljük meg a helyreállítás és fejlesztés folyamata során. Sokkal fenntarthatóbb módon kell a beruházásokat intéznünk, zöldebb üzleti modelleket kell alkalmaznunk, támogatást kell nyújtanunk, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a kutatás-fejlesztésre és több infrastrukturális projektet kell végrehajtanunk.
Pozitív változásokkal már most is találkozhatunk, például az Európai Beruházási Bank 2021. januártól már nem fektet anyagi forrásokat a fosszilis tüzelőanyag alapú beruházásokba. Potenciálisan 18 milliárd euró használható fel a korona-járvány miatti átállási időszakban. Az Európai Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy ellenőrizzék, hogy a befektetett összegek milyen mértékben szolgáltak klímavédelmi célokat.
Az ADEME (francia környezetvédelmi ügynökség), illetve az anyaország, Franciaország szigorú levegőtisztaság-védelmi intézkedéseket vezetett be a COVID-19 járvány miatt, emellett pedig jelentős anyagi forrást biztosított egy gazdaságélénkítési csomag formájában, amelyből 30%-ot a klímaváltozással kapcsolatos lépésekre kell fordítani, 1,2 milliárd eurót a dekarbonizációra, 5 millió eurót pedig a körforgásos gazdaságra a versenyképesség fenntartása érdekében. Franciaország mellett Olaszország, Németország és Ausztria is jelentős intézkedéseket hozott helyreállítási célzattal, leginkább testületek felállításával és különféle szervezeti együttműködések megvalósításával.
A körforgásos gazdaságból származó adatok és intézkedések tagállami szinten történő összehangolása érdekében született a BELLAGIO kezdeményezés az olasz környezetvédelmi ügynökség (Italian Institute for Environmental Protection and Research, ISPRA) koordinálásával. A deklaráció alapelvei a következők:
- - monitorozni a körforgásos gazdaságra történő átállást,
- - kijelölni indikátor csoportokat,
- - nyomon követni a kiválasztott indikátor kritériumokat,
- - az adatsorok/információ források hasznosítása,
- - biztosítani a több szinten történő monitorozást,
- - mérhető legyen a célkitűzések irányába történő előrehaladás,
- - biztosítani az átláthatóságot.
Az olasz koordináló csoport további potenciális résztvevők jelentkezését várja a kezdeményezés sikerességének növelése érdekében.
