A szennyezett területekről és azok kezeléséről 2001-óta több adatgyűjtési ciklus történt, melynek összevont értékelését 2017-ben végezte el az európai kutatási ügynökség (JRC) a korábban kidolgozott indikátorok (CSI 015, LSI 003) felhasználásával. Az eredmények első bemutatására az EEA szakértői munkacsoport ülésén (NRC Soil) 2018. január 23-án került sor, a publikáció a nyár közepén lesz majd elérhető.
Az EEA harmonizált adatokat akar ezekről a kérdésekről, hogy egész Európából összehasonlítható országos adatokhoz lehessen jutni. Ennek érdekében együttműködik a JRC-vel, amely az Európai Talajügyi Adatközpont (European Soil Data Centre) megbízatása keretében gyűjti a talajra vonatkozó adatokat. A földterületekre vonatkozó adatok a Corine felszínborítás (Corine Land Cover) és a nagyfelbontású rétegek (High Resolution Layers) műholdas megfigyeléseiből származnak, többek között a vízzáróság mértékére vonatkozóan.
A földterület és a talaj ügyének jobb láthatósága érdekében az EEA a mutatók tematikus csoportosítását is kidolgozta. Ebbe jelenleg a földkisajátítás, a vízzáróság, a szennyezett területek kezelése, és a földterületek szétaprózódása tartozik bele, és tartalmazza az éghajlatváltozással foglalkozó munkából származó mutatókat is, köztük a talaj szervesanyag-tartalmára, a talajerózióra, és a talajnedvességre vonatkozóan. (Forrás: https://eionet.kormany.hu/)
Az európai szintű adatfeldolgozás eredmény azt mutatja, hogy átlagosan ezer lakosra 5,2 potenciálisan szennyezett terület jut az összesen 2,9 millióra becsült potenciálisan szennyező tevékenységet figyelembe véve. A nyilvántartásba vett szennyezett területek száma 1,8 szorosára emelkedett 2014-2016 időszakban, míg a folyamatban lévő kockázatcsökkentő kármentesítési beavatkozások száma 14 360 volt 2016-ban.
A tanulmány-tervezet 3,4 billió Euró értékre becsüli a szennyezett területek kezelésének összköltségét. A tanulmány összefoglaló megállapításai között szerepel az is, hogy habár valamennyi tagországban alkalmazzák a szennyező fizet elvet, a kármentesítési költségeknek mégis több, mint 32 %-t a költségvetési forrás biztosítja.
Magyarországon az Országos Környezeti és Információs Rendszer (OKIR) Felszín Alatti Víz és földtani közeg védelemmel kapcsolatos alrendszerének (FAVI) keretében történik a környezet védelmének általános szabályait rögzítő 1995. évi LIII. törvényben kapott felhatalmazásnak megfelelően a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21. Kormányrendelet 34-35.§.ban előírtaknak megfelelően és az adatszolgáltatás módját és részletes adattartalmát rögzítő 18/2007. (V. 10.) KvVM rendeletben megadottak szerint. A FAVI három modulból áll, ami a szennyezett területek kezelése szempontjából a következőt jelenti: potenciális szennyező tevékenységek (FAVI ENG), kármentesítési eljárás alatt lévő szennyezett területek (FAVI KÁRINFO) és a kármentesített területek monitoring eredményét tartalmazó (FAVI MIR) modulok.
A szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást a miniszteri rendelet 4. melléklet szerinti tényfeltárás előtti adatokat (B1), az 5. melléklet szerinti tényfeltárás utáni adatokat (B2) és a 6. melléklet szerinti műszaki beavatkozás utáni adatok (B3) tartalmazó adatlapokon kell teljesíteni a területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi hatósága felé. Az adatlapok adattartalma nem változott a jogszabály hatálybalépése óta, az adatlapok digitálisan benyújthatók.
Az adatszolgáltatás az alapja a szennyezett területek országos számbavételének, nyilvántartásának, ami alapján előzetes minőségi kockázat becslésen alapuló prioritási számítások végezhetők, továbbá a költségvetési tervezési feladatok, hazai és nemzetközi adatszolgáltatások (EIONET, EEA, ELD és IED irányelv, UN Minamata Conv. stb.) és a szennyezett területek kezelésének előrehaladását mutató indikátor (EEA LSI 003) kidolgozásának alapja.
