A szél-, a nap-, a bio-, és más megújuló energia technológiák további teret nyertek 2013-ban. A legfrissebb adatok szerint fontos szerepet játszanak az üvegház-hatású gázok európai kibocsátásának csökkentésében.

A megújuló energiák 2005 óta tartó növekvő használata nélkül az üvegház hatású gázok kibocsátása 2012-ben 7%-kal magasabb lenne, mint a jelenlegi érték - állítja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése. A jelentés szerint a megújuló technológiák növelik az energiabiztonságot is. A leginkább kiszorulóban lévő energiahordozó a szén, ahol a fogyasztás a megújuló energiák használata nélkül 13%-kal magasabb lenne, a természetes gázok fogyasztása pedig a jelenleginél 7%-kal lenne nagyobb – miközben Európa gázforrásai fogyóban vannak.

Ahogyan Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója fogalmazott: „A megújuló energiák használata hamarosan Európa legnagyobb sikertörténete lesz. Sőt továbbmegyek: ha támogatjuk a terület innovációit, akkor ez lehet Európa gazdaságának motorja, amely csökkenti a környezetszennyező kibocsátásokat, miközben munkahelyeket teremt."

Európa üvegház hatású gázkibocsátásának csökkentése  ügyében nem a megújuló energia az egyetlen tényező. Számos szakpolitika és intézkedés célozza a kibocsátások csökkentését, az energiahatékonyság növelését, és a megújuló energiák alkalmazásának elősegítését. Más tényezők is szerepet játszottak a csökkenésben: a változó gazdasági körülmények és a kevésbé szennyező üzemanyagok felé való elmozdulás.

Egyéb megállapítások

  • Az EEA értékelése szerint a megújuló energiák használata minden tagállamban növekedést mutatott 2013-ban. EU-szinten a megújuló energiák használatának aránya csaknem 15%-ra nőtt 2013-ra, így az EU túlteljesítette a Megújuló Energiaforrásból Előállított Energia Direktívájában  kitűzött 12%-os célt. Az EU tervei szerint a megújuló energiák aránya 2020-ra 20%-ra, 2030-ra pedig 27%-ra fog nőni.
  • Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában a megújuló energiák aránya az összes felhasznált energia több mint egyharmadát adta 2013-ban. A lista másik végén Málta, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság áll, ahol ez az arány 5% alatt volt.
  • A megújuló energiákra alapuló fűtés és hűtés adta 2013-ban a legnagyobb részt a megújulók teljes uniós piacát tekintve, ugyanakkor a megújuló energiákra alapuló áramtermelés gyorsabban nő. Ezzel ellentétben a megújulók használata a közlekedésben csökkent 2013-ban az EU államok körülbelül felében, és EU szinten is.
  • A szén, az olaj, és más fosszilis energiahordozók továbbra is a teljes energiafogyasztás körülbelül háromnegyedét adják. A fosszilis energiahordozók a fő okozói az éghajlatváltozásnak, a légszennyezésnek és számos más környezeti terhelésnek is.
  • Európának ahhoz, hogy az ambiciózus dekarbonizációs céljait elérje, a megújuló energiák használatát a teljes energiafogyasztáson belül 55-75%-ra szükséges növelnie a század közepére, ahogyan ezt az Európai Bizottság Energia Útiterv 2050 című dokumentuma is kifejti.

További információk