A körforgásos gazdaság bevezetése Európában jelentős környezeti előnyökkel járhat, mint például a hulladék csökkenése, és a nyersanyagok importjától való függés csökkentése. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) új tanulmánya nem csak az előnyökre, de a gazdasági átalakulással járó kihívásokra is felhívja a figyelmet. A tanulmány bemutat néhány módszert is, melyek alkalmasak lehetnek a fejlődés mérésére, és kiemeli azokat a területeket a kutatás és a szakpolitika területéről, amelyek az elmélet gyakorlatba fordításához több figyelmet kívánnak.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Körforgásos gazdaság Európában – a tudásalap fejlesztése című kiadványa bemutatja a körforgásos gazdaság koncepcióját és kiemeli annak kulcselemeit. A körforgásos gazdaság megteremtése alapvető változásokat követel az értéklánc minden területén, a termék tervezésétől és előállításától, új üzleti modelleken és vásárlási szokásokon át. Az újrahasznosítás során a hulladékot erőforrásként kezelik, a termékek meghosszabbított élettartama pedig segít a természetes erőforrások megőrzésében. Az Európai Bizottság 2015-ös körforgásos gazdaság csomagja fontos szerepet játszik mindennek véghezvitelében.

“A körforgásos gazdaság koncepció mostanában kapott lendületet – az európai szakpolitikák kezdik felismerni, hogy ez egy olyan pozitív, megoldás-központú módja a gazdaság fejlesztésének, mely közben a környezeti határokat is tiszteletben tartja. Az EEA a körforgásos gazdaságba való átmenetet szakmai elemzésekkel és felmérésekkel támogatja” - mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

A hagyományos kitermeljük – legyártjuk – megvesszük - eldobjuk hozzáállás helyett a körforgásos gazdaság a környezeti határok tiszteletére törekszik. Ezért növeli a felújítható vagy újrahasznosítható áruk arányát, és ezzel csökkenti az alapanyagok és az energiahordozók vásárlását. A környezetszennyezés és az erőforrás-veszteség mindezzel minimálisra csökken. Az olyan megközelítési módok, mint az öko-dizájn, a megosztási rendszerek, az újrahasználás, a javítás és felújítás, és az áruk illetve anyaguk újrahasznosítása, mind fontos szerepet kapnak a termékek használati idejének meghosszabbításában, részeik illetve anyagaik újrahasználatában, értékük megtartásában.

Alapvető megállapítások:

  • Jelentős környezeti előnyökkel járhat Európában a körforgásos gazdaság adaptálása, mint például a hulladék csökkentése, és a nyersanyagok Európába hozatalától való függés csökkentése terén. Ez a függés egyre inkább egyfajta sebezhetőségi forrássá válik. A természeti erőforrásokért folyó növekvő verseny következtében határozottan nőttek a piaci árak és a bizonytalanság. A körforgásos gazdaság stratégiái nem csak költségek megtakarítását és az európai ipar versenyképességének növekedését eredményezheti, de „nettó nyereségként” új munkahelyek létrejöttét is.
  • Kihívások: Az új, körforgásos megközelítés terjedésével nő a feszültség a jelenlegi lineáris gazdasági elmélet és az új elmélet között. Mindez érzékelhetővé is válik, hiszen egyesek számára ez fenyegetést jelent, míg mások számára lehetőségeket.
  • Jó példák, praktikák már most is vannak. Például az üzleti élet szereplői alkalmaznak, vagy kísérleteznek olyan új modellekkel, mint a szolgáltatás-, és funkció-alapú modellek, vagy az együttműködő fogyasztás (collaborative consumption). Az országok kormányai is egyre inkább elősegítik a hulladékmegelőzést, az újrahasználatot és a használhatatlannak látszó tárgyak szerelését, javítását.
  • Az információs háttér kiterjesztése mindenképpen szükséges a teendők felméréséhez, és a változás eléréséhez. Néhány indikátor már most is rendelkezésre áll. Így például vannak információink arról, hogy Európa már csökkenti a létrejövő hulladék mennyiségét, a létrejövő hulladéknak pedig egyre nagyobb részét újrahasznosítja. De több információra van szükség a döntéshozók tájékoztatásához, és olyan gondolkodás kialakításához, mely összekapcsolja a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat. Sokkal mélyebb tudásra van szükség a termelés szerkezetéről és funkcióiról, a fogyasztás dinamikájáról, a hitelezésről, a pénzügyi mechanizmusokról valamint a technológiai és szociológiai innovációk megszületéséről és működéséről.

A teljes angol nyelvű tanulmány letölthető innen. 

Az eredeti angol nyelvű cikk elérhető itt.