Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség több szakértői csoporton keresztül tart kapcsolatot a tagországok szakembereivel. Az egyik legvitatottabb, és éppen ezért legnagyobb figyelemmel kísért szakértői csoport a Kitekintések, Környezeti Forgatókönyvek Szakértői Csoport (Forward-Looking Information and Services, röviden FLIS) csoport, amely a jövőkutatás eszközeivel vizsgálja a folyamatokat, és hívja fel a figyelmet a fontossá és hangsúlyossá váló kérdésekre, megoldandó problémákra. A csoport aktívan részt vesz a FORENV munkájában is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség több szakértői csoporton keresztül (EIONET) tart kapcsolatot a tagországok szakembereivel. Az egyik legvitatottabb, és éppen ezért legnagyobb figyelemmel kísért szakértői csoport a Kitekintések, Környezeti Forgatókönyvek Szakértői Csoport (Forward-Looking Information and Services, röviden FLIS) csoport, amely a jövőkutatás eszközeivel vizsgálja a folyamatokat, és hívja fel a figyelmet a fontossá és hangsúlyossá váló kérdésekre, megoldandó problémákra. A csoport aktívan részt vesz a FORENV munkájában is.
A FORENV, ami az EU jövőkutató rendszere a megjelenő környezeti ügyek felmérésére (the EU foresight system on emerging environmental issues), 2019 januárjában együttesen értékeli a
A fenti munkákból, gondos válogatás után 2018 decemberére egy 79 témát felvonultató szöveg született. A témák között megjelennek a társadalmi folyamatokra fókuszáló hírek, a technológiai trendeket bemutató írások, a gazdasági folyamatok, a politikai hírek, a jogi illetve etikai ügyek, és a kifejezetten környezeti ügyek is. A cél a környezeti-társadalmi határterület feltérképezése.
Ahogyan a szöveg bevezetője állítja:
„A környezeti és a társadalmi ügyek alapjaiban összefüggnek. Egyfelől a környezeti veszélyek és a környezetpolitikai intézkedések eltérően érintik az egyes társadalmi csoportokat, például a szennyezés (levegő, víz, zaj, kémiai anyagok) egyenlőtlen elosztása miatt, az éghajlati hatások miatt, és a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége miatt. Ugyanígy a környezeti adók hatása, vagy az egészséges környezethez való jog biztosítása is eltérően jelenik meg. Másfelől a társadalmi folyamatoknak és mozgalmaknak erős hatásuk van a környezetre, például az étrend változásának, a zöld munkahelyeknek (green jobs), a vásárlói döntéseknek, a környezet érzékelés változásának (changing perception of nature), a tudatosság növekedésének (akár szociális hálózatokon keresztül), a környezeti és éghajlati jog és joggyakorlat változásának, és a környezetet érintő bűncselekményeknek is. Vajon melyik megjelenő folyamatokkal kellene az EU döntéshozóinak többet törődnie?”
A FORENV workshop-on először a témák csoportosításának lehetőségeit vázolták a résztvevők. Ez sok szempontot, gondolatmenetet, háttér motivációt is felvetett.
Legelsők között merült fel a fenntartható életmódok előretörése, a féktelen fogyasztás és vásárlás háttérbe kerülése, a dolgok lecserélése helyett azok megjavíttatása, a tudatosság növekedése, a környezeti „aktivizmus”, a hulladékok hasznosítása (például a divatszakmában), a környezeti problémák felvállalása, azokkal való azonosulás („ownership”). Felmerült, hogy az újszerű eredmények eléréséhez szükséges lehet új szereplők bevonására is.
Negatív trendként említették a résztvevők, hogy bár a középosztály változásai környezeti szemmel kifejezetten ígéretesek és bíztatóak, az utazási igények folyamatosan nőnek. Lásd bővebben korábbi „Repülünk, hajózunk” című cikkünket.
Fenti témával szorosan összefügg az élelmezési rendszer környezeti hatásai, illetve az étrend változtatása. A húsfogyasztás csökkentése jelentősen csökkenti a környezet terhelését, a marhahús fogyasztás csökkentése pedig kifejezetten pozitív hatást érhet el az üvegházgáz kibocsátás visszaszorításában. Mindebben igen jelentős szerepük van a döntéshozóknak: olyan szabályzási környezetet kell biztosítani, amely jutalmazza a pozitív változást, motiválja a változtatni nem kívánókat, és bünteti a negatív mellékhatásokat.
Az éghajlatváltozás kérdését a workshop résztvevői szoros kapcsolatba hozták az egyenlőség – egyenlőtlenség kérdéskörével. A jelek szerint az éghajlatváltozás okozói egészen mások, mint azok, akiket a változások a leginkább érintenek. Fentiektől is eltér azok köre, akik munkájukkal, tudásukkal, vagy anyagi áldozatokkal is hajlandók tenni a folyamatok pozitív befolyásolásáért. Az egyik kitörési pontnak az látszik, hogy a tudatosságot, a tájékozottságot minden csoport felé növeljük. A „szennyező fizet” jogelv a gyakorlatban igen nehezen érvényesíthető. Felmerül az a kérdés is, hogy a környezetpolitikának társadalmilag igazságosnak kell-e lennie? („Shall environmental policy be socially fair”)
Az egyenlőség – egyenlőtlenség kérdése szorosan összefügg a vagyoni viszonyok változásával is. Egy jelentés szerint a világ huszonhat leggazdagabb emberének együtt akkora vagyona van, mint az emberiség szegényebb felének: 3,8 milliárd embernek.
A beszélgetés során felmerült ügyek jelentős része a természet – egészség témakörbe sorolható. A környezet megjelenhet úgy is, mint szennyező, egészséget károsító tényező, és úgy is, mint a gyógyításban fontos szerepet játszó tényező, a gyógymód része.
A technikai megoldásokat a workshop résztvevői érezhetően erős fenntartásokkal fogadták. Ahogy fogalmaztak: sok a hamisan kialakított „környezetbarát” kép („false environmentally friendly technology”).
A fiatalok témaköre sokakban fontos helyre került. Ahogyan egy résztvevő fogalmazott: a gyermek a nyugati kultúra új királya („child is the new king of western societies”). Ez a folyamat kihasználható az oktatás átalakításával, a környezettudatosság növelésével.
Jelentős a fiatalok környezeti mozgalmakban való szerepvállalása. Több résztvevő beszámolt arról, hogy a mai tizenévesek egészen máshogyan gondolkodnak a környezeti kérdésekről, azok fontosságáról. A gondolataikat olyan módon fogalmazzák meg, ami egészen új hangot, új színt jelent. Ez összefügg a „citizen’s science” témakörével, de a „climate justice” kérdésével is.
Példaként felmerült egyebek mellett a Skót Fiatalok Parlamentje (Scottish Youth Parliament), de a svéd Greta Thunberg beszéde (elérhető magyarul és angolul) és „klíma-sztrájkja” is. Hasonlóképpen megemlítették a résztvevők a brüsszeli diákok tüntetéseit (Belgium: Youth for Climate Protest by Students in Brussels 2; Brussels climate protest: More than 10 000 children skip school to join demonstration in Belgian capital ; Schoolchildren play truant for the climate!; 2,500 play truant for the climate
A kommunikáció sokak szemében az ügyek önálló csoportjaként jelent meg. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a kommunikáció nem csak lehetőség a környezeti ügyek szempontjából, de veszélyforrás is. Igen jelentős a hamis hírek („fake news”) hatása; sokakban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy kinek higgyünk, kinek hihetünk?
Önálló ügykörként jelent meg a migráció kérdése. A környezeti ügyek szempontjából egyfelől nem megkerülhető az a kérdés, hogy miért indul útnak milliónyi ember, mi készteti őket, valós veszély-e az éghajlati migráció? Másfelől a migráció a munkaerőpiac átalakulását okozhatja, ami új lehetőségeket nyithat Európa számára, így például a zöld munkahelyek („green jobs”) lehetőségének kihasználására. Volt olyan vélemény is, amely szerint nem a migráció a hangsúlyos kérdéskör, hanem az integráció, annak nehézségei.
A workshop több résztvevője fontosnak tartotta, hogy egyes országokban a nemzetközi jellegű környezeti kérdések szembe kerülnek a nemzeti jellegű popularista politikai irányzatokkal. Ez különösen aktuálisnak látszik az USA éghajlati egyezményből való kilépési szándékát látva, valamint a brazil politika erdő-politikáját figyelve. (Jelentések szerint a világ természeti értékeinek 70%-a öt országban van: Oroszország, Kanada, Ausztrália, USA és Brazília.)
Felmerült a várostervezés-, városfejlesztés felé irányuló elvárások átalakulása, illetve a társadalom szerkezetének, és a városok szerkezetének átalakulása. (Lásd még: Tükörtojás, tojásrántotta, fraktál, város és közlekedés)
A workshop eredményeként az alábbi ügycsoportok kerültek megfogalmazásra (a kapott szavazatok számának feltüntetésével:
A fenti eredmények egy olyan workshop-on születtek, amely egy egyeztetés-folyamatnak az egyik eleme. A fenti megfogalmazás és sorrend tehát korántsem tekinthető véglegesnek. A hasonló workshop-ok, megbeszélések összesített eredményeként fog megszületni a közös jelentés – elsősorban az EU Bizottság részére. A tervek szerint a megjelenő új témakörök értékelése folyamatos, évenként ismétlődő lesz.