„Utazás a munkahelyre vagy nyaralni: mobilitás a post-COVID világban” (Going to work or on vacation: Mobility in a post-COVID world) címmel rendezett online konferenciát szeptember 15-én az ENSZ. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.
Rob de Jong (Head of Air Quality and Mobility Unit, UNEP) bevezetőjében kiemelte, hogy a világon mintegy 8 millió ember hal meg a légszennyezettség miatt idő előtt, és ennek a szennyezésnek kb. kétharmada a közlekedésből ered.
Christopher Kost (Director ITDP), Nairobi, Kenya, Afrika) elmondta, hogy az afrikai nagyvárosokban jellemzően még mindig a fenntartható közlekedési módok dominálnak (gyalogos közlekedés, közösségi közlekedés), de e mögött nincs mindig valós választási lehetőség.
Az elmúlt félévben a világ sok nagyvárosában megjelentek az ideiglenes, kísérleti kerékpársávok (pop-up lanes), de hogy ezek mennyire lesznek maradandóak, az sok esetben még vitás.
A fejlesztések mögött, úgy tűnik, hogy rendelkezésre állnak az anyagi lehetőségek. Mindeközben sok most zajó fejlesztés is kizárólag az autós közlekedésre koncentrál: az útépítések mellett nem létesül kerékpár sáv, nem kap a közösségi közlekedés előnyt, és sokszor járda sem épül.
Christopher Warren (director ICRT Australia ) a szabadidős utazásokról szólva beszélt a légi közlekedés összeomlásáról, de kiemelte, hogy az országhatárokon belüli légi közlekedés visszaesése sokkal kisebb volt, mint a határokon átívelő. Ahogy fogalmazott: „optimista vagyok, ha azt mondom, hogy a légiközlekedés négy év alatt talpra áll”. Jellemző, hogy például az olasz kormány rendelkezése szerint a vasúti ülőhelyeknek csak az 50%-át adhatják el.
Fellendültek az úgynevezett „menekülő” utazások (escape trips), amikor egy-egy napra menekülnek ki a városból – jellemzően autóval. Az európaiak egy része 2020 nyarán ugyan nekivágott külföldi utazásnak, de jellemzően nem mennek messze: a dánok Németországot fedezték fel, a németek Csehországot és Ausztriát…
A kerékpározás aránya példátlanul megugrott. Ezt esetenként intézkedésekkel is elősegítették: Belgiumban például júliustól ingyen felengedték a kerékpárokat a vonatokra (https://www.belgiantrain.be/en/tickets-and-railcards/bike-ticket ).
A turizmus környezetbaráttá tétele nem halad elég gyorsan. Ausztriában vannak jó páldák, például a Duna-menti kerékpározás, de a teljes kormányzati hozzáállásnak változnia kellene. Hogy például ne akkor jöjjön rengeteg turista, amikor be sem férnek a városokba. És igen, vegyük figyelembe a helyiek, az ott élők igényeit is.
„Az utazásnak örömöt kell adnia” („travelling should be fun”). Nem az a megoldás, hogy mindenkit fém dobozokba rakunk, ahol eltűnik az okos telefonja világában. Most lenne lehetőség a hazai utazásokat népszerűsíteni. És hogy Hogy felfedezzük a ráérős utazást, hogy van ablak, van tájkép, vannak madarak, lehet akár beszélgetni is… „Az utazást élménnyé kell alakítani, ami gazdagítja az életünket” („Travelling needs to be turned into experience that enriches our life.”).
A különböző közlekedési módok integrációja kellene. A választási lehetőségek szélesítése – sűrű közlekedéssel. Kampány kellene a közösségi közlekedés népszerűsítésére. Az utazásba vissza kell hozni az örömöt.
Claudia Adriazola-Steil (director, Health and Road Safety, WRI Ross Center, Dél-Amerika) elmondta, hogy a COVID lezárás heteiben az eljutási sebesség mérhetően nőtt. Ez azonban komoly balesetveszélyt is okoz: halálos balesetek száma megnőtt. Latin-Amerikában is megnőtt a kerékpározók száma (Kolumbiában például háromszorosára!), és érezhetően tisztább lett a városok levegője.
Érdekes jelenség, hogy a nők a felmérések szerint többet aggódnak a biztonságért, a megfelelő utakért, mint férfiak. Ugyanakkor a közösségi közlekedés helyzete bizonytalanná vált: Buenos Airesben például a közösségi közlekedés iránti igény a korábbi 28%-ára zuhant vissza.
Claudia kiemelte, hogy a közösségi közlekedésnek előnyt kell adni, és a kerékpározást hosszú távon is biztonságossá és vonzóvá kell tenni. A motorizált közlekedés fejlesztése nem ad megoldást.Kiemelte, hogy az intézkedéseknek a sebesség-igazgatásra (speed management) kellene fókuszálniuk: meg kell találni a biztonságos sebességhatárokat (safe speeds).
Vegyes gondolatok a kérdések-válaszok részben:
Korábbi cikkeink a témában: