A hús jövője

Publikálva: 2020. május 19.

2020. május 13-án nyílt webinar-t szervezett az EIONET a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (Umwelt Bundesamt, UBA) közreműködésével „A hús jövője: a trend elemzéstől a szakpolitikai intézkedésig - The future of meat: from trend analysis to policy action” címmel. A webinar két előadója a hús jövőjéről tartott prezentációt, bemutatva az UBA által végzett kutatást.

Három fő irányzatot vizsgáltak: a növényi alapú „hús”-t, a rovar-alapú húst és a laboratóriumi körülmények között előállított, szövettenyésztett („in-vitro”) húst; összevetették ezek környezeti hatását és áttekintették a szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

Stephanie Wunder (Ecologic Institut) ismertette a kutatás eredményeit, Sylvia Veenhoff (UBA) a trend analízis módszertanát mutatta be. A jelentés hamarosan elérhető lesz.

Három kérdésre keresték a választ:

1. Környezetvédelmi és egészségi szempontból kedvezőbbek-e a vizsgált húshelyettesítő alternatívák?

2. Mi a szerepük az élelmiszer-rendszer átalakításában?

3. Hogyan támogathatják a szakpolitikai döntéshozók ezt a változást?

A vizsgálatok növekedést jósolnak az húshelyettesítő termékek piacán; ezek szerint a folyamatosan növekvő teljes mennyiségből a hagyományos hús részaránya 2040-re 50% alá fog csökkenni.

A.) A növényi alapú húspótlók

• magasan a legjobbak a környezeti és egészségi hatásokat tekintve:
• sokkal kisebb a környezeti, víz- és szénlábnyomuk, mint a húsnak (pl. a szójatermékekhez képest az ugyanakkora fehérjetartalmú hagyományos hús előállítása 6-17-szer nagyobb termőterületet, 4,4-26-szor több vizet igényel, és karbon lábnyoma 6-20-szorosa);
• alacsony kockázatú, és a technológia is rendelkezésre áll;
• összevethető a fehérjetartalom a hússal;
• de: magas fokú feldolgozottság.

B.) Rovarok:

• viszonylag jó környezeti lábnyom (a rovarok nagyon hatékonyak a tápanyag átalakításban, kevesebb területet és vizet igényelnek, nagyobb a fogyasztható részek aránya – nincs csont -, azonban a rovar-alapú termékek lábnyoma nagymértékben függ attól, hogy mivel táplálják őket: az élelmiszerhulladék jó opció lenne, de jelenleg tilos);
• fehérjetartalma magas, de a társadalmi elfogadottsága alacsony, és potenciális allergének lehetnek;
• etikai kérdések (éreznek-e fájdalmat a rovarok?)

C.) In-vitro hús

• hatásvizsgálat még nem lehetséges, mivel még nincs kereskedelmi forgalomban, továbbá az életciklus elemzések nem valóságos, hanem becsült adatokon alapulnak;
• jelentős a bizonytalanság a potenciált illetően,
• a becslések alapján kevesebb a területigény, de magasabb az energiaigény, a valódi húshoz hasonló vagy kevesebb vízigény;
• az egészségi hatás a valódi húséhoz hasonló lehet;
• nagy a bizonytalanság a technológia nagyobb léptékű alkalmazása esetén:

 - szérum-mentes tenyésztőközeg elérhető-e?

- szükség van-e antibiotikumokra?

- a bio-reaktorokat megújuló vagy fosszilis energia táplálja?

Hogyan javítható a környezeti hatás?

A.) Növényi alapú húspótlók:

• változatos és regionális alapanyagok használata;
• kevésbé feldolgozott/csomagolt termékek (egyeztetés szükséges a feldolgozókkal és kereskedőkkel).

B.) Rovarok:

• biohulladék/ételhulladék használatának újbóli mérlegelése (jelenleg tilos);
• kockázatelemzés frissítése szükséges (higiéniai és élelmiszerbiztonsági előírások/szabványok)

C.) In-vitro hús

• a szérum-mentes tenyésztőközeg kutatásának támogatása;
• életciklus-elemzés valós adatokkal (tenyésztőközeg, antibiotikumok használata, energiahasználat, telepméret).

Megállapították, hogy a húshelyettesítők fenntarthatósági teljesítményének javítása többnyire nem környezetpolitikai, hanem egyéb - mezőgazdasági, higiéniai, egészségügyi, oktatási vidékfejlesztési, innovációs és kutatáspolitikai - beavatkozást igényel. A húshelyettesítő alternatívák sikere illetve fejlesztése a húspiac fejlődésén és árain is múlik; koordináció szükséges minden szinten, továbbá a húshelyettesítő alternatívák támogatását be kell építeni az élelmiszer-rendszer átalakítására irányuló stratégiákba.

A húsalternatívák szerepe az élelmiszerrendszer átalakítása tekintetében:

• a húsfogyasztás csökkentése (állatjóléti követelmények, a külső költségek beépítése);
• a növényi alapú táplálkozás támogatása;
• az egészséges és fenntartható élelmiszerekre vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozása;
• a kutatások támogatása szükséges a nyitott kérdések tisztázására és a módszerek és technológiák további fejlesztésére.

A prezentáció elérhető PDF formátumban itt.

Az előadás után a kérdések között szóba került a hús előállítása 3D nyomtatással – amire már van példa, de számos további kérdést felvet (pl. higiénia). A 3D nyomtatás környezeti hatásaira vonatkozó jelentés elérhető itt.

További információ:

• The future of meat: from trend analysis to policy action
• How will Cultured Meat and Meat Alternatives Disrupt the Agricultural and Food Industry?
• Focus on the future: 3D printing
• Megmenthető élelmiszer
• Földművelés vagy Földünk szennyezése?
• Bioökonómia – biomassza alapú gazdaság
• Közösségi kertészkedés a városban - szakmai nap
• Food in a green light – A systems approach to sustainable food (angol nyelvű kiadvány pdf formátumban) elérhető itt. 

Menü

Nyitólap

• Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről
• Általános információk az EIONET hálózatról
• Hírek, aktualitások
• Kiemelt dokumentumok, kiadványok
• Hazai tagintézmények
• Kapcsolat

Navigáció

• Vissza az oldal tetejére
• Vissza a főoldalra
• Ugrás a teljes nézetre
• Impresszum