A környezetvédelmi stratégiai tervezés továbbfejlesztése c. szakmai képzést 2017. december 12-én tartottuk. Az összefoglalót, és az előadásokat itt adjuk közre.
OECD
Szabó Teréz Krisztina előadása az OECD Környezeti Teljesítmény Vizsgálat folyamatáról kiemelte, hogy az OECD Magyarországról szóló korábbi kiadványai igen hasznos észrevételeket és tanácsokat, ajánlásokat adtak – ráadásul nem is kötelező jellegűek. A környezeti teljesítmény vizsgálatra (Environment Performance Report, EPR) 10 évenként kerül sor, ami lehetőséget ad a trendek, folyamatok időbeli összehasonlítására is. A vizsgálat három fő kérdéscsoportra keresi a választ:
A folyamat részeként az első lépés, az információgyűjtés, a részletes kérdőív kitöltése 2017. január végéig lezajlott. Ezt követte az egyhetes helyszíni vizsgálat (2017. május 30. – június 2). A magas szintű politikai egyeztetésre 2017. november 7-én került sor Budapesten. A magyar vizsgálat egész napos tárgyalására Párizsban fog sor kerülni 2018. február 13-án. A riport hivatalos megjelentetése, nyilvános bemutatása 2018. május 15. és június 15. között lesz Budapesten.
Az OECD Környezeti Teljesítmény Vizsgálata általában az alábbi fejezeteket tartalmazza:
További információ:
Éghajlatról - másképp
Marton Miklós előadásában a 2017 novemberében Bonnban tartott ENSZ Éghajlat Konferencia (United Nations Climate Cahnge Conference) fő tanulságait foglalta össze. Kiemelte, hogy a magyar média alig-alig adott hírt a 27000 (!) résztvevőt számláló eseményről, míg például a német tévécsatornák sok szempontból, folyamatosan bemutatták az eseményeket, és azok hátterét is. Kiemelte, hogy a konferencián a hivatalos tárgyalások és a gazdasági-, és a tudományos élet tevékenységei nem csak fizikailag váltak szét, de elkötelezettségükben, lendületükben is.
Egy, az innovációról szóló előadásban elhangzott, hogy amikor tárgyalásokat folytatunk az éghajlatváltozásról, a politikusok csak olyasmit fognak elfogadni, ami a szakembereik szerint biztosan megvalósítható. Tehát a jövőt beszorítjuk a már elavult technikai tudás keretei közé. A megállapodásokban rögzített célok a tegnapi technikákon alapulnak. Ezért a politikusok tárgyalásainak eredményei szükségszerűen nem lehetnek elégségesek, azokkal nem elégedhetünk meg.
Bíztató, hogy a közlekedés szektor - bár jelenleg egyáltalán nem teljesíti a Párizsi Klímaegyezmény elvárásait, de - igen jelentős fejlesztési potenciállal bír. Különösen kiemelendő a hajózás, amelyre jelenleg (a repülés mellett) nem terjed ki a Párizsi Klímaegyezmény. A hajózás ma már olyan technikai újításokat ismer, amelyek alig mérhető befektetésekkel igen jelentős mértékben csökkenthetik az üvegházgázok kibocsátását.
A másik szektor, amely jelentős lehetőségeket mutat, nem más, mint a mezőgazdaság. Az ágazat nem csak elszenvedője az éghajlatváltozásnak, de annak igen jelentős alakítója is. A megbeszéléseken sokan hangsúlyozták a szarvasmarha tartás csökkenésében rejlő lehetőségek fontosságát. Hasonlóan hangsúlyt kapott az ágazat fenntarthatóvá, a természetes folyamatokhoz közelivé alakítása.
Dr. Fazekas Sándor miniszter előadásában kiemelte, hogy az agroökológia (agroecology), vagy ahogy más helyen említette, a „körforgásos földművelés” ökológiai lábnyoma kisebb, és nyilvánvalóan kedvez a biodiverzitásnak. Ez utóbbi egyebek mellett a méhek védelme miatta is fontos, amely a beporzás tekintetében is kiemelendő. A földművelés, a talaj megfelelő művelése egyebek mellett a vízmegtartás szempontjából is fontos. Miniszter úr beszédében megemlítette a magyarországi Termelői Piacok számának pozitív alakulását, és az Alaptörvényben is rögzített (XX. cikk) GMO-mentességet is.
Az előadás elérhető itt.
További információ:
Körforgásos gazdaság
Sztarenszky Magdolna, a Környezetfejlesztési és -Stratégiai Főosztály munkatársa előadásában a Körforgásos Gazdaság Akcióterv megvalósításának helyzetét mutatta be, a jó példákra helyezve a hangsúlyt. A lineáris gazdasági modell hosszútávon nem lehet fenntartható, ezért alapvető fontosságú, hogy a természetben működő körforgásos modellt átültessük a gazfaság folyamataiba is.
A körforgásos gazdaság elmélete szoros rokonságban áll a „megosztó társadalom” elméletével, amelyet általában az autómegosztó rendszerek sikerével illusztrálnak. A személyautók a hagyományos rendszerben az idő 80%-ban a lakóhelynél parkolnak, 16%-ban máshol parkolnak, és csak 4%-ban közlekednek (a dugóban állást is beleszámítva). Az autómegosztó rendszerek ezen az alaphelyzeten változtatnak. Egyik sikeres magyar rendszer a GreenGo. A közlekedés szektorban sikeres a kerékpármegosztás, sőt a balatoni hajómegosztás is.
A körforgásos gazdasági modell szerint az anyagáramlás folyamatait zárni kell – lehetőleg a legkisebb kört kialakítva. E szerint tehát az anyagban való újrahasználathoz (recycle) képest előnyösebb a megújulás (refurbish). Ehhez képest is kiseeb az öko-lábnyoma az újrahasználatnak (reuse), illetve az egyszerű javításnak (repair).
Sztarenszky Magdolna hangsúlyozta, hogy bár a magyar intézkedések eddig elsősorban a hulladékgazdálkodásra fókuszáltak, a Körforgásos Gazdaság valójában ennél sokkal többről szól. Mint mondta, nagyon hasznos lehet egy platform létrehozása, amely a jó példák megosztása mellett az érdekeltek összekapcsolásában is szerepet vállalhat. Kiemelte, hogy 2018. január 26-án várható a Körforgásos Gazdaság Akcióterv kiegészítése (pl. műanyag stratégia).
További információ:
Az NKP indikátorai
Prohászka Tamás előadásában a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat) indikátorait elemezte. Ismertette az indikátor definícióját, és az indikátorokkal szemben megfogalmazott különböző elvárásokat is. Kiemelte, hogy alapvető az indikátorok elérhetősége; ez az NKP esetében elsősorban az Országos Környezeti Információs Rendszer, a KSH, a társminisztériumok, és egyéb információ források.
A környezeti mutatók az 1970-es évektől jelentek meg, akkoriban (tükrözve a környezetvédelem akkori irányultságát) főként egy-egy problémára, jellemzően kibocsátásra fókuszálva. A komplex mutatók az 1990-es években jelentek meg, ahogyan maga a környezetvédelem is a komplexebb, összetettebb gondolkodás felé mozdult.
Az ENSZ több dokumentumban is szabályozta a kérdést, így például Az ENSZ fenntartható fejlődési mutatószámrendszere címűben. Az OECD vezette be a terhelés–állapot–válasz rendszert (Pressure–State–Response, PSR). Megjegyzendő, hogy az állapot indikátorokkal való kifejezése sokszor igen körülmányes. Az EU ezt később kibővítette a hatótényezők-terhelés-állapot-hatás-válasz (Driving force–Pressure–State–Impact–Response, DPSIR) rendszerré.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) később egy mutató tipológiai rendszert is kifejlesztett, amely már olyan összetett mutatókat is használ, mint a nettó gazdasági jólét (net economic walfare), vagy a fejlettségi index (Human Development Index).
A környezeti mutatók a környezetpolitika életciklusának szakaszaiban kisebb vagy nagyobb arányban vesznek részt.
A jelenleg is hatályos Nemzeti Környezetvédelmi Program (27/2015. (VI. 17.) OGY határozat) 2020-ig érvényes, arról két évenként kell jelentést küldeni az Országgyűlés számára. Jelenleg 30 mutatót használunk – korábban ennél jóval több volt, de ez mind a jelentések elkészítését, mind azok érthetőségét erősen korlátozták. A mutatók jelentésbeni megjelenítését a grafikai ábrázolás mellett egy rövid szöveges leírás, és egy egyszerű ábrás értékelés (Smily) is szolgálja.
Sokszor már az sem egyértelmű, hogy egy-egy mutató növekedése jó-e vagy rossz hír: a kármentesítésre fordított összeg növekedése például mutathat nagyobb környezeti érzékenységet, de akár jelentős környezeti katasztrófákat is.
A jövőben előtérbe kerül:
További információ:
Velünk élő jövők?!
Dr. Nováky Erszébet előadását egy kérdéssel, és annak válaszával kezdte: „Azt gondoljuk, hogy ha a jövőről beszélünk, akkor az biztos, hogy szép lesz? Ha gondolkodunk róla, és teszünk érte, akkor valóban szebb lehet."
Van "velünk élő múlt". Vajon van-e velünk élő jövő? A jövők itt vannak velünk. Gondolunk rá, megvalósítjuk, vagy éppen elkerüljük. (Nem ugyanaz a holnapután, meg a holnap után, ami egy távolabbi jövőre vonatkozik…)
Sok jövő van. És ez jó: lehet belőlük választani. Persze ahhoz, hogy a rövid távú választásokkor jól döntsünk, kell tudnunk, hogy mi a távlati célunk. Alice csodaországban azt mondta, hogy "ha nem tudod hová mész, oda bármilyen úton eljuthatsz." Ha tudod, mi a cél, akkor ahhoz hozzárendelheted a megfelelő utakat.
A jövő térben és időben jelenik meg. A jövő “üzenget nekünk”, ugyanakkor a jelen is “üzenget” a múltnak: értelmezzük. Értelmezés kérdése, hogy egy adott eseménysort (1956) ellenforradalomnak, sajnálatos eseményeknek, forradalomnak, szabadságharcnak, vagy népfelkelésnek / polgárháborúnak hívunk. Van jövőorientált múltelemzés is: a jövőbeli célt tudom, ezért elemzem, hogy mit tettem jól, mit nem. Nem mindig döntünk jól, de a múltbeli cselekedeteinket újraértelmezhetjük.
Az időben „három dimenzióban tudunk mászkálni”.
- A Konstans jövő: amiben nincsen változás. Ilyenek például a hegyek, a folyók.
- A Hanyatló jövő nem más, mint a múlt elmúlása. Az Északi-sarkkör, ahogyan mi megismertük, az ilyen.
- A Folytatódó jövő: amiben alig van változás. A Magyar Tudományos Akadémia épülete lehet erre példa.
- A Teremtett jövő: jelentős változásban van, amit főleg a humán folyamatok (emberi tevékenységek) idéznek elő.
A folyamatok változnak, és mi is változtathatjuk őket. Az például egy alapkérdés, hogy milyen a fiatalok (Z generáció) viszonya a jövőhöz, illetve hogy a jövőformáló erejüket hogyan használják? Egy felmérés azt vizsgálta, hogy a magyar Z generáció mit gondol, milyen helyzetben lesz 2025-ben:
Az egyensúlytalanság, a matematikai értelemben vett káosz felé haladás jó, mert az visz előre. Az hoz újraértékelést, abból lehet változás, irányváltás, fejlődés. Ehhez „benne kell lenni a káoszban”. Ha a költözés után azonnal kipakolom a holmimat pont úgy, ahogyan a régi lakásomban volt, ha minden marad a régi módon, akkor soha nem fogom megtapasztalni, hogy hogyan lenne jó. (Ennek egy szélsőséges példáját mutatja Az Esőember című film, amelynek autista főhőse minden körülmények között ragaszkodik a kialakult szokásaihoz.)
De vajon a kis változások kibillentik-e a folyamatokat (a jó irányba), tehát: kaotikusak-e a haza idemográfiai, társadalmi és gazdasági makro folyamatok? Erre a kérdésre 1995-ben is végeztünk kutatást, és 2014-ben is.
1995-ben a vizsgált makro folyamatok többsége stabil volt, nem könnyen változtatható (nem volt kaotikus). A módosíthatóság, a rugalmasság kicsi volt. A gazdaságnál nagyobb rugalmasságot mutatott a társadalom: az emberek hamarabb reagálnak a változásokra.
2014-ben
Társadalmunk és gazdaságunk nincs kaotikus állapotban, sőt a kaotikusság (befolyásolhatóság) 1995 óta csökkent; ezért nehéz lesz kedvezőbb pályára terelni a folyamatokat.
A GDP idősorát a ’60-as évektől tudjuk statisztikai adatokkal igazolni. Bródy András végzett olyan számításokat, amelyek alapján a magyar GDP 1924-től meghatározható. A kapott görbe szerint ez egyfajta ciklusosságot mutat, amelyben esés volt 1933-ban, 1945-ben, 1990 körül, és 2008-ban. A GDP szinten tartására akkor kell intézkedéseket hozni, amikor az emelkedő trendet mutat.
A jövő-alternatívákban megjelenő Magyarország-képet az egyik oldalon a katasztrófáktól való félelem irányítja („A Katasztrófák világa”), míg a másik oldalon az „Intelligens vagy okos társadalom” képe jelenik meg.
Ha ismerjük a fő folyamatokat, trendeket, ha a gyenge jelekből (weak signals) tudunk és akarunk is következtetni, akkor van választási szabadságunk, döntési lehetőségünk. Ehhez akarat, elhatározás, erő és cselekedetek szükségesek.
Gyakran megjelenő kérdés, hogy mit tanítsunk a gyerekeknek, mire készítsük fel a diákokat? A válasz összetett. Ami biztos, az az, hogy változás lesz. A mai kisiskolások 65%-ának olyan munkája lesz, amely munkakör ma még egyáltalán nem is létezik; meg sem tudjuk nevezni ezeket a munkákat. A változásra kell készülni, a tanulás képességét lehet fejleszteni. Ahogy Charles Darwin fogalmazott:
„Nem a legerősebb faj lesz a túlélő,
nem is a legintelligensebb,
hanem az,
amelyik a leggyorsabban képes változni.”
További információ: