Pozsony: Átmenet a Zöldgazdaságba

Publikálva: 2016. szeptember 15.

Átmenet a zöldgazdaságba (Transition to the Green Economy) címmel tartottak szeptember 6-7-én nemzetközi konferenciát Pozsonyban. A téma a térségben kiemelten fontos, mert ahogyan Jan Dusík, az UNEP regionális igazgatója fogalmazott: „Európa ezen része a zöldgazdaságba való átmenet vezetőjévé válhat” (This region of Europe can be a leader in transition to green economy).

Solymos László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere szerint a hagyományos közgazdasági modellről át kell térni; a szlovák kormány elkötelezett a zöldgazdaság iránt. Ennek három fő lépése van: a hatékonyság növelése, az ökológiai módszerek megőrzése, és a társadalmi egyenlőség erősítése.

A világban zajló folyamatok, mit például a népesedés, az erőforrások korlátossága és áraik emelkedése, az éghajlatváltozás, a diverzitás hanyatlása, mind arra ösztönöznek, hogy szakítsunk az eddigi gyakorlatokkal. A konferencia kérdése nem az, hogy hogyan definiáljuk a zöldgazdaságot, hanem az, hogy hogyan hasznosítjuk a gazdasági válság tanulságait. Erre ösztönöz a 7. Környezetvédelmi Akcióterv , és a tavaly szeptemberben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok  is. A szintén tavalyi évben az éghajlatváltozásról elfogadott Párizsi Egyezmény  nem csak a hőmérséklet elfogadható növekedését maximalizálja, de ennek eszközeként megjelöli a dekarbonizációt is, mint részcélt. Az éghajlati tárgyalások egyik legfontosabb tárgyalófele az EU volt.

A Junckers-prioritások legfontosabbjaként a foglalkoztatás növelését említik – a zöldgazdaság megvalósítása ennek egyik leghatásosabb módja. A körforgásos gazdaság nem egy elszigetelt, csak a hulladékkezelésre vonatkozó intézkedéscsomag, hanem annál sokkal több. A zöldgazdaságba való étmenet része a gondolkodás megváltoztatása, a bátor döntések felvállalása, és az újszerű intézkedések és az innováció elősegítése. Ahogy a miniszter fogalmazott:

"A krízis elmúltának jelei már jól láthatóak.Azt hiszem legfőbb ideje, hogy tisztelni kezdjük bolygónk határait.”

A munkához a gazdaság minden szektorára szükség van. Mint a konferencia kiadványában fogalmaz: a „zöld” növekedés elvének a gazdaság minden szintjét át kell járnia. A kiadvány leírja a pontos irányt a zöldgazdaságba való átmenet felé. A Szlovák Kormány Kiáltványa (Mansifesto of the Government of the Slovak Republic) is magában foglalja az elköteleződést az ország gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődése iránt.

A konferenciát kisérő rajzverseny egyik műve

Ruxandra Draghia-Akli, az Európai Bizottság DG Research and Innovation  részéről kijelentette, hogy a termelés, az elosztás és a fogyasztás új modelljeire van szükség. Ahogyan Einstein mondta, új kérdéseket kell feltennünk, mert a jól feltett kérdésekkel máris előbbre jutunk.

Csak a fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével érhető el a gazdasági fejlődés úgy, hogy közben az emberek életét is jobbá tegyük. Az EU jelenleg világ viszonylatban a fenntarthatóság bajnokának számít, de ezt a szerepkört fenn is kell tartani. Az „innovátorok” és a szabályzók szoros együttműködésére van szükség.

Maroš Šefčovič az Energy Union  részéről elmondta, hogy nem is olyan régen egy-egy társadalom eredményességét a termelés és a fogyasztás nagyságán mérték. És nem is olyan régen a környezetvédelmet mindennek az akadályának, gátjának látták. Ma már verseny van az államok és a cégek között, hogy ki működik fenntarthatóbb módon.

Az új generációk másként tekintenek a világunkra, másmilyenek a szokásaik. Válogatva dobják el a hulladékot, és szívesen járnak biciklivel. Felelősnek érzik magukat a világért. Tenni akarnak. Mint mondta: „Mondjuk a gyors zuhanyozás területén még fejlődni kell”.

Vajon lassítja-e a környezeti szempont a gazdaságot? Az a tanulság, hogy gyorsítja. Számítások szerint a szénszegény ipar (low carbon industry) jelenleg 9 millió embert foglalkoztat az EU-ban. A gazdasági válság idején minden gazdasági szektor csökkenést mutatott a foglalkoztatásban, kivéve a zöld technológiát, a tisztább technológiákat, az öko-ipart. Mindez tipikusan nem a nagy cégeket érinti, hanem a kis-, és középméretű vállalkozásokat.

„A zöldgazdaság aranybánya Európának.”

Az utóbbi évek megmutatták, hogy lehetséges üvegházgázok kibocsátásának csökkentése a gazdaság fejlődése mellett. Létezik ilyen. Közép-Európa nagyszerű adottságokkal néz a változások elé; Európa egyik legnagyobb szélerőmű-parkja például Romániában van a Duna Delta vidékén.

Számos város külön tervet készít a fenntarthatóságra vonatkozva. És az sem véletlen, hogy a párizsi éghajlati tárgyalások idején a városok az energetikai kérdések megvitatására önálló szervezetet hoztak létre  – a világ egyik vezető stratégiai tervezéssel foglalkozó cége, a Bloomberg cég  vezetésével.

A zöldgazdaságra való átmenetkor sok munkahely megszűnhet a hagyományos szektorokban. Az ott dolgozók részére alternatívákat kell adnunk, új dolgokat kell oktatnunk, képzéseket kell biztosítanunk.

Prof. dr. P. Vellinga előadásában kiemelte, hogy a hagyományos szektorok jövedelmezősége csökken, miközben a fenntartható gazdaság jövedelmezősége nő. Ez utóbbiba értendőek egyebek mellett az egészség megőrzését célzó tevékenységek is, de például a körkörös gazdaságot, és a hatékonyságot célzó tevékenységek is.

Mindennek a változó fogyasztói kereslet is oka. Többet hajlandóak fizetni az emberek elektromos autóért, fenntartható módon gyártott termékekért, bio zöldségekért. Minderről egy külön jelentés szól, ami elérhető a neten: „Changing gear in R&I: green growth for jobs and prosperity in the EU” címen. A tanulság az, hogy a környezeti szektor háromszor olyan gyorsan nő, mint a hagyományos gazdaság.

A gazdaság legutóbbi nagy átalakulása az 1920-as – 30-as években zajlott: akkor a tömegtermelés térhódítása alakította át a gazdaságot. De az az étalakulás valójában az ’50-es és ’60-as években teljesedett ki, tehát az átalakuláshoz több évtized kellett.

A szabályozó-, és a pénzügyi rendszer a régi gazdasági modellre épül. Közben zajlik az átalakulás, amelynek során a termékek eladása helyett a szolgáltatások kerülnek a középpontba.

Mindebben a települések szerepe kiemelt lehet: a magántőke, a közszféra, a kutatás, és más szektorok szakembereinek összehozása helyi szinten, konkrét projektötletek mentén sokkal gyorsabban létrejöhet.

Európában kevés a zöldgazdaságra költhető pénz, de magasak a képzettségi szintek és a fizetések; és ez utóbbi kettőt fenn kívánjuk tartani. Ennek legjobb módja: a közpénzek zöld-, azaz fenntartható infrastruktúrába való irányítása.

Christina Pasca Palmer, Románia környezetért, vízügyekért és Erdőkért felelős miniszter asszonya szerint a zöldgazdaság trendje itt van, jelen van, zajlik. Ha semmit nem teszünk, akkor is, csak akkor nehézkesebben és lassabban. A kérdés az, hogy hogyan gyorsítjuk, segítjük, és kihasználjuk-e.

Mindennek egyik módja az externáliák internalizálása. A másik a szükséges ismeretek, képzettségek terjesztése, oktatása. A helyi termékeket például nagyon nagymértékben lehet segíteni egy megfelelően kialakított közbeszerzési rendszerrel. A Román kormány mindezek mellett kiemelten szán a költségvetésből az öko-turizmus és az energiahatékony épületek fejlesztésére is.

A fenntartható energiatermelés jelentős része nem a nagy cégek kezében van. Napelemeket például iskolák is fel tudnak szereltetni, önmaguk használatára.

Mint elmondta, a zöldgazdaság segítésében kulcs szerepe van a médiának. A média szívesen lovagolja meg a negatív híreket, ami idegességet és veszély-érzetet okoz. Ezzel rengeteg idő, energia, figyelem elmegy. És a létező, elérhető megoldások nem jutnak a média elé.

Vidar Helgesen, Norvégia Éghajlatért és Környezetért felelős minisztere szerint a zöldgazdaságot nem úgy kellene értelmezni, hogy vagyunk mi itt a mostani gazdaságban, és van ott a fenntartható gazdaság. Ez egy lépésenkénti, folyamatos átmenet. Sokkal értelmezhetőbb kifejezés a gazdaság zöldítése. A gazdasági szereplők legfőbb ösztönzője a pénz, a dolgok ára. A szénalapú szektor támogatásának felülvizsgálata ezért is kiemelten időszerű.

Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség  ügyvezető igazgatója szerint a zöldgazdaság témája általában nem éri el a média ingerküszöbét. Általában egyszer egy évben megjelenik egy cikk, hogy elhasználtuk az arra az évre számított erőforrásokat – ez idén augusztus közepén történt. Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy augusztus óta a gyerekeink jövőjét éljük fel. Mert lehet tovább vásárolni, utazni, fogyasztani, de egyetlen bolygónk van, és az véges.

Az energiaszektor nem újulhat meg négy évenként; ott sokkal hosszabb távra kellene tervezni. És általában véve is: kellene egy jövőbe tekintő megközelítés: el kell képzelnünk a bolygót 10 milliárd emberre.

Szükséges a párhuzamos dolgok komplex látása (nexus issues): össze kell kötni a körforgásos gazdaságot a dekarbonizációval, mert csupán egy-egy témára figyelve nem érjük el a kívánt célokat.

Hans Frido Kraanen, egy, a Fenntartható Fejlődési Célok  megvalósításával foglalkozó magáncég igazgatója kiemelte, hogy az európai kormányok még mindig támogatják a szénalapú szektorokat. Nem az egyre fogyatkozó erőforrásokat adóztatjuk, hanem az emberi munkát. Mindeközben a gazdaság átalakulása zajlik, ez tény.

A konferencia igazi címe szerinte nem az, hogy átmenet a zöldgazdaságba, hanem hogy hogyan szervezzük a zöldgazdaságba való átmenetet. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy mi van, ha rosszat teszünk; de azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy mi van, ha nem teszünk semmit? Vajon mennyibe kerül a nem-cselekvés?Ha nem irányírtjuk az átalakulást, ha nem menedzseljük, akkor az nagyon drága lesz – mind pénzügyileg, mind társadalmilag, mind pedig környezeti szempontból.

A befektetők a zöldgazdaság területén a politikusok előtt járnak. A környezeti kihívások gazdasági lehetőségeket is jelentenek. A környezeti ügyeknek és a befektetési ügyeknek szükségük van egymásra. Ahogy fogalmazott: nem az a helyes kijelentés, hogy változásra van szükségünk, hanem hogy mi változunk.

Norbert Kurilla, a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára szerint a zöldgazdaság ügye politikai lendületet kap Szlovákiában. Az utóbbi évek megmutatták, hogy a gazdasági fejlődés nem szükségszerűen jár együtt a környezeti állapot romlásával.

Norbert Kurilla

Teimuraz Murgulia, a grúz Környezetért és Természeti Erőforrások Védelméért felelős miniszter kijelentette, hogy Grúzia az EU tagjává kíván válni. Az ország előtt felmerült a kérdés, hogy gyors gazdasági fejlődés, vagy a zöldgazdaság fejlesztése legyen-e a cél? Grúzia a fejlődést helyezi előtérbe, nem a növekedést. Az ország hosszabb távon a vízenergia kihasználását, és a bányászat visszaszorítását tervezi. Ugyanakkor hangsúlyt kap a környezeti gondolatok oktatásban való megjelenítése – már az óvodától. Mint fogalmazott: Természetesen az óvodásoknak nem részletezzük a zöldgazdaság fogalmát, de arról már beszélgetünk, hogy a bányászat nem csak csodaszép dolgokat teremt…

Teimuraz Murgulia, Grúzia Környezetért és Természeti Erőforrások Védelméért felelős minisztere

A konferencia beszélgetései során a közönség soraiból is érdekes vélemények hangzottak el. Volt, aki azt hangoztatta, hogy a politika ne tegyen úgy, mintha mindenre tudná a választ. Nemrég azt mondta a politika, hogy a bio-üzemanyag lesz a válasz. Erre óriási erdőket vágtak ki emiatt… A politikának keresnie kell a módokat, és új módokat kell kipróbálni – lehetőleg többet egyszerre.

Egy másik hozzászóló kiemelte, hogy a változások zajlanak - velünk, vagy nélkülünk. A megosztó gazdaságról (sharing economy) rengetegen mondanak rengeteg dolgot, heves tudományos viták zajlanak. De ettől még terjed.

Jan Dusík, az UNEP regionális igazgatója  a konferencia végén a térség folyamatait úgy összegezte, hogy

„Európa ezen része a zöldgazdaságba való átmenet vezetőjévé válhat.”

(this region of Europe can be a leader in transition to green economy).

A konferencia stílusosan a Dévényi vár látogatásával zárult. A védett terület egyszerre ötvözi a Kárpátok, a Duna-menti árterületek, és a Pannon síkság élővilágának gazdagságát, és Ady óta az új gondolatok jelképe is.

„Verecke híres útján jöttem én,/ Fülembe még ősmagyar dal rivall, /Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival?”

 További információ:

Menü

Nyitólap

Navigáció