2019 júniusában tartotta a DANUBEparksCONNECTED nevű projekt a záró konferenciáját a szerbiai Újvidéken, illetve Zomborban. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.
Marta Takač, director of PA Vojvodinašume üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a DANUBEparksCONNECTED projektben 9 ország 17 intézete vett részt. Az együttműködés sokkal inkább családinak mondható, mint hivatalosnak. Sok résztvevő kapacitásai jelentősen nőttek a nemzetközi együttműködés, a projektekben való részvétel területén. A vendéglátó intézet igazgatója büszkeségét fejezte ki, hogy felkérték őket a tervezett következő projektben való részvételre is.
Marton Miklós az Agrárminisztérium részéről üdvözölte a záró konferencia résztvevőit, és előadásában néhány természetvédelemhez kapcsolódó témakört vetett fel (társadalom, közlekedés, turizmus). A prezentáció letölthető itt.
Gusztáv Csomor, a Joint Secretariat Danube Transnational Programme nevében hangsúlyozta, hogy a kommunikáció kulcsfontosságú; anélkül egy ilyen projekt darabokra hullik. Kiemelte, hogy a projekt céljai kezdetben bátornak és álmodozónak („brave and visionary”) tűntek. Mára sok elképzelés megvalósult, vagy ahhoz közelít.
Stephaine Blutaumüller és Georg Frank közös előadásában elmondta, hogy a projekt a két és fél éves működése alatt egyebek mellett Natura 2000 Award díjat is kapott. A „Vad szigetek” (Wild Islands) munkacsomag jó témaválasztásnak bizonyult: a dunai szigetek jól példázzák, hogy hogyan működik egy aktív folyó. A wildisland.danubeparks.org linken megjelenő projektrész egyebek mellett széles körű felmérést is végzett a témakörben. E szerint a Dunán 912 sziget van, ez összesen 138415 hektár területet jelent. Ebből 14000 hektár teljesen érintetlen vadonnak („wilderness, pristine nature”) tekinthető.
A projekt meglepetésekkel is szolgált. Ilyen volt az, hogy felmérték, hogy a dunai ökológiai értékekre mely szektor a leg kártékonyabb. A lista első két helyén a hajózás jelenik meg (a meder hajózhatóbbá tétele és a hajók keltette hullámok miatt); ugyanakkor az ökológiai szakemberek döntő részének egyáltalán semmilyen kapcsolata nincsen hajózási szakemberekkel – többségük még soha nem találkozott velük.
A DANUBEparksCONNECTED projekt elején az egyik cél az volt, hogy a természetvédelem egy közös hangját hozzák létre. Ez többé-kevésbé sikerült. A kezdeményezés továbbvitele (Focal Point of Danube Parks) hivatalosan Vlatko Rožac-ra szállt (Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület, Public Institution Nature Park Kopacki Rit).
„Vad szigetek” (Wild Islands)
Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park) a „Vad szigetek” (Wild Islands) munkacsomagról elmondta, hogy a munka elején definiálni kellett, hogy mit tekintenek szigetnek. A program definíciója szerint csak legalább 10 éve létező szigeteket vettek figyelembe, és
Ez alapján a Dunán 912 szigetet regisztráltak.
A projekt egyértelmű kérése, hogy a folyami hajózás vonja be a természetvédelmet a tervezésbe. A projekt rávilágított, hogy a hajók hulláma („waves’stress”) óriási ökológiai rombolást tud végbevinni, és ez elősegítheti az invazív fajok elterjedését. A projekt egyik eredménye a hullámok hatásától védő, a halak szaporodását elősegítő, a folyón hosszában kialakítandó védővonalak kialakítása, azok kipróbálása.
(Ahogyan egy magyar szakember elmondta, a tapasztalat az, hogy a hajósok ha beszélnek is környezetvédelemről, akkor is csak a hajó légszennyezés-kibocsátását említik. A folyómeder kotrását, a hullázást nem hozzák szóba.)
„Dunai szabad égbolt” (Free Sky)
A „Dunai szabad égbolt” (Free Sky) munkacsomag láthatóvá tette az elektromos vezetékek által okozott madárpusztulás mértékét. Az elektromos vezetékek 212 ponton metszik a Duna vonalát, amely közismerten a madarak egy igen fontos vándorlási útvonala. A mérések bebizonyították, hogy a vezetékek a madarak jelentős része által nem érzékelhető, és emiatt tízezrével pusztulnak el. A projekt különböző megoldási módokat is kidolgozott és kipróbált.
A munkacsomag kapcsán az előadó kiemelte, hogy a madarak pusztulása az alacsonyabb feszültségű vezetékek esetében technikai gondokat, áramszünetet, gazdasági károkat is okozhat. Kiemelte, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban kialakított „bird diverter” szerkezetekről kisfilm is elérhető a youtube-on. A munka egyik eredménye a „Danube Free Sky Strategy”.
„Száraz gyepek” (Danube Dry Habitat)
A „Száraz gyepek” (Danube Dry Habitat) munkacsomag keretében a dunai élőhelyek környezetében lévő középhegységi és egyéb szárazabb élőhelyek botanikai felmérését célozta meg a projekt, kiemelve néhány zászlóshajófajt (pl. az orchideákat). Ebbe a körbe beletartoznak a töltések és töltéslábak növénytani értékei is. Egy összdunai online adatbázis is készült e területek védelmét elősegítendő. Pilot projekt elemként a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság aktualizálta a szigetközi és gönyűi gyepek kezelésével kapcsolatos terveket.
A munkacsomag egyebek mellett a Danube Volunteers Day rendezvényekkel lett jelentőssé, amelyek 29 rendezvényen 800 önkéntest mozgattak meg, összesen 2700 természet védelmében megvalósuló munkaórát létrehozva.
A munkacsomagban a Duna-Ipoly Nemzeti Park is fontos szerepet vállalt. A száraz gyepek katasztertérképének (Danube dry habitat cadastra map) elkészítése igen összetett munka volt, mert az egyes védett területek esetében az információ források igen eltérőek. A munka egyik fókusza a Duna-menti orchideákat („Danube orchid species”) célozta, ezekből 14 fajt határoztak meg. Kitértek egyebek mellett a lepkék helyi populációinak megerősítésére is. Ugyanakkor jól kirajzolódott a műtrágyák, a rovarirtó szerek, az erózió, és a különböző földhasználati módok hatása is.
„Dunai erdők” (Danube Riparian Forest Corridor)
A „Dunai erdők” (Danube Riparian Forest Corridor) munkacsomag a dunai természetes erdők felmérését célozta meg, valamint ezek védelme érdekében egy stratégiai dokumentum készül abból a célból, hogy a jövőben a dunai természetes erdők aránya lehetőleg növekedjen. A munkacsomag keretében az erdőgazdálkodók bevonásával számos nemzeti és transznacionális tanulmányutat és workshop-ot rendeztek. A munkacsomag eredményin felbuzdulva egy új LIFE projekt is készülőben van a puhafás ártéri erdők természetességének javítására.
A munkacsomag kapcsán az előadó kiemelte, hogy az erdők fogalma, szerepe átváltozóban van. Előtérbe került az erdők vízgazdálkodásban betöltött szerepe, az erózió kérdésében betöltött szerepe, az éghajlat kérdésében betöltött szerepe, és sajnos egyre hangsúlyosabb az erdőtüzek kérdése is.
Az erdők méretének és tulajdonságainak felmérésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a távérzékelési módszerek („remote sensing technology”). A projekt során különleges szoftvereket is kifejlesztettek.
A munka eredményeképpen kerülik a monokultúrák kialakulását / telepítését, elősegítik az erdősávok telepítését, fékezik az illegális fakivágást, és meg kívánják előzni az invazív fajok terjedését. A munka egyik fő tanulsága az, hogy az ártéri erdők (riparian forests) meglehetősen heterogének.
A szerbiai ökológiai folyosókról elhangzott, hogy azok a nemzetközi folyosókhoz kapcsolódnak. Az elmúlt 200 évben az erdőterületek jelentős részét mezőgazdasági célra használták fel, így mára a védendő területek nem érnek össze. A folyosók kialakításakor az a cél, hogy azok a lakott területeken is létrejöjjenek – legalább 50 méter szélességben.
„A biodiverzitás a kötelezettségünk („biodiversity is our obligation”)
„Cycling the Danube”
A „Cycling the Danube” kezdeményezés 10 országban 3000 kilométerrel 17 védett területet járt be, és eközben 120 környezetvédelmi tevékenységet folytattak. A külön honlap részüket érdemes figyelemmel követni.
A Dare 2 Connect projektről Markus Pöchtrager elmondta, hogy az az Európát átszelő vasfüggöny mentén létrejött zöld sávot célozza. Ez összesen 12500 kilométer hosszú; az Európát átszelő zöld sáv létrehozásának ötlete 2002 júliusában merült fel. A projektet a Danube Transnational Programme támogatja, azt a Bavaria BUND vezeti. Két magyar partnere is van: a Duna-Dráva Nemzeti Park és az Örségi Nemzeti Park .
A tokhalak védelmét célzó MEASURES projektről az előadó elmondta, hogy az 12 partnert és 12 csatlakozott stratégiai partnert („associated strategic partner”) egyesít. Magyar részről a szarvasi NAIK - HAKI a partner. A projekt szoros kapcsolatot tart fenn a LIFE támogatású Sterlet projekttel.
A Mura-Dráva-Duna területeit felölelő coop MDD projektről Marko Tucakov elmondta, hogy azt a civil szervezetek igen jelentősen támogatják (hiszen az ötlet tőlük ered). Az „Európa Amazonasza” („Amazon of Europe”) szlogent is büszkén viselő projekt egyik fontos mérföldköve volt a COO MDD – Joint Management egyezmény aláírása. A projektet a Danube Transnational Programme támogatja. Kiemelendő a „Rivers’ School” kezdeményezés, amely a helyi akciótervek hálózatát foglalja magába.
A Sava TIES projektről Ivana Vasič elmondta, hogy a Száva öt országot érint. A projekt 2018 és 2021 májusa között működik, a Danube Transnational Programme támogatásával. A projekt egyik fókuszában a védett területek hálózatának létrehozása áll, ugyanakkor az invazív fajok megfékezése is kiemelt fontosságot kap. (A projekt egyik eredménye, hogy bizonyos invazív növények hatásos megfékezésére igen alkalmas lehet a szarvasmarhák legeltetése.)
A panelbeszélgetés során Edith Hödl, az ICPDR munkatársa elmondta, hogy 2015-ben a Duna felszíni vizeinek csak 20%-a kapott „jó állapotú” besorolást az európai Víz Keretirányelv alapján. Ez azt mutatja, hogy sajnos még nagyon sok a teendő. Elmondta azt is, hogy már készülnek a következő folyómeder igazgatási terv (river baisin management plan) kidolgozására; ennek 2021-re el kell készülnie.
Megemlítette, hogy az ICPDR elveket dolgozott ki a fenntartható vízenergia hasznosításról (Guiding Principles on Sustainable Hydropower ). Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az a pénz, amit az EU a Vaskapu ökológiai átalakításokra tervez költeni, az német és osztrák szakemberek szerint aprópénz ahhoz képest, amit a Németországban és Ausztriában működő duzzasztógátak hatásainak enyhítésére költöttek.
Kiemelte a különböző szektorok közötti kommunikáció fontosságát, így például a hajózással, és a vízerőművek tervezőivel /működtetőivel.
Georg Frank hangsúlyozta, hogy míg a Duna felsőbb szakaszain nagyon szigorú szabályokkal óvjuk a nagyon kevés megmaradt természetes területet, addig a lenti szakaszokon a gazdag természeti értékekre egyre növekvő nyomás nehezedik.
Ján Kadlečík (Szlovákia) hangsúlyozta a Ramsar Egyezmény szerepét, amely véleménye szerint egyáltalán nincs kihasználva. Kiemelte, hogy az egyezmény érvényes EU tagországokban is, és azon kívül is. Példaként említette, hogy sokkal több Ramsar-terület („Ramsar Sight”) van a Duna mentén, mint nemzeti park.
A DANUBEparksCONNECTED projekt egyfajta folytatásaként a partnerek két LIFE projekt javaslat beadását tervezik: egyet a dunai „vad szigetek” témakörben, és egyet a madarak vándorlását akadályozó elektromos vezetékek témakörében.
Köszönjük a Duna Ipoly Nemzeti Park szakmai segítségét!
További információ: