Az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat (EIONET) szakértői találkozójára 2017. március 6-án került sor a Földművelésügyi Minisztériumban.
Mike Asquith
A szakértői találkozó első előadója Mike Asquith, az Európai Környezeti Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) szakértője az európai környezet állapotáról 5 évente kiadandó SOER jelentések előző számával, és következő számának elő- és elkészítésével kapcsolatos szakmai információkat osztott meg hallgatóságával.
Az elmúlt 20 év alatt kiadott 5 jelentés mind természetében, mind fókuszában sok változáson ment keresztül. Ez a változást tükrözte az EU környezetvédelmi politikájának változása; a környezeti problémákkal és megoldásaikkal kapcsolatos látásmódunk átalakulása is.
A legutóbbi, a SOER 2015 jelentés a 7. Környezetvédelmi Akcióprogram (7EAP) kapcsán való előrehaladást is vizsgálta, és a jövőt elemezte az EU 2050 szempontjából. Három kiemelt témája volt: a természeti tőke, a gazdaság és az egészség kérdésköre. Az elmúlt 5-10 év vizsgálataiból vázolta fel az elkövetkező 20 évet. Ennek során figyelembe vett az olyan globális körülményeket, mint az erőforrásokért folyó verseny, a külső nyomások és a természet adta korlátok. A jelentés következtetése, hogy alapvető változásokra van szükség az élet minden területén; legyen az technológia, szakpolitika, életmód, intézmények stb.
A 2020-ban esedékes jelentés elkészítése azt vizsgálja majd, hogy a szükséges alapvető változásokat miként lehet végrehajtani. Mit tegyenek az egyes résztvevők, milyen tudások, képességek, irányítás szükséges a fenntartható átmenet felé. A kiadvány alapvetően változik, mivel nem probléma-fókuszált, hanem megoldás-orientált lesz. Alapul a SOER 2015 és az EEA Action Plan szolgál majd. Az érintettektől az értékeléshez technikai segítséget, a szintézis elkészítéséhez pedig szakpolitikai javaslatokat várnak. Az értékelés mind a környezet állapotát, mind a szakpolitikákat és a rendszert egyaránt értékeli majd. Ki kell majd természetesen térnie a SOER 2015-ben felvetett kihívások helyzetére is.
Alapvetően a SOER 2020 a MIT, MIÉRT és HOGYAN kérdésekre keresi majd a választ. A MIT a teljes fordulat (a fenntarthatóságba való átmenet), a MIÉRT a globális kihívásokra adott válaszok, és a HOGYAN - nos ez jó kérdés. Ennek megválaszolásához rendszerszintű gondolkodásra van szükség; itt már nem lehet fentről lefelé megadni a megoldásokat. Az EIONET szakértőktől aktív hozzájárulást várnak a kutatás fázisában. Együtt kell gondolkodniuk az országoknak.
Szabó Teréz Krisztina, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője a Management Board legutóbbi ülésén elhangzottakat osztotta meg a hallgatókkal. A tanácskozás során a résztvevők a következő jelentés kapcsán igyekeztek azonosítani a kihívásokat és közös álláspontra jutni a jelentés tartalmát, formáját illetően.
Fontos, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok és az átmenet szükségessége mindenképpen hangsúlyt kapjon benne. Ennek kapcsán pedig ki kell majd térnie szervezeti és strukturális szempontokra is.
A Management Board résztvevői megvitatták azt is, hogy az EEA és az EIONET Hálózat miért előnyös az értékelési folyamatban, illetve mit kell még fejleszteni rajtuk. Az mindenképpen megállapítható, hogy az EIONET Hálózat egy egyedülálló rendszer; gazdag szakértői hálózat, tudásbázis. Ez a 2015-ös eredményekben is világosan látszik: 40 jelentés, 115 térkép, 7940 cikk készült el a szakértők munkájaként és a honlapon 8,5 millió látogató fordult meg.
A megbeszélés résztvevői az EIONET Hálózat előtt álló egyik fontos kihívásként fogalmazta meg azt, hogy egy poszt-igazság („post through” ) társadalom van kiépülőben. Az van, az létezik, ami posztolásra kerül a világhálón, és ez válik valósággá az emberek számára. Emiatt viszont az egyéni döntések nem valós tényeken alapulnak, hanem sok esetben érzelmeken, hamis trendeken. További probléma, hogy nehéz célcsoportokra célozni, azok beazonosítási és elérési nehézségei miatt.
Nemes Mariann, az EIONET Hálózat nemzeti kapcsolattartója elsőként igyekezett az EIONET Hálózattal kapcsolatos néhány rövidítést, fogalmat megvilágosítani a hallgatóság számára.
A 2016-os év kapcsán említésre került az EEA országlátogatása (country visit), és a minden évben az EEA által rendezendő fotóversenyen elért magyar siker is.
A 2017-es évre vonatkozóan elhangzott, hogy az EEA programtervezője az idei évre még sajnos nem érhető el. Annyi már tudható, hogy várhatóan aktívabbá válik a mezőgazdasági munkacsoport, köszönhetően annak, hogy projekt menedzsert kap március folyamán. Novemberben pedig sor kerül az első EU Tiszta Levegő Fórumra, melyet majd az Európai Bizottság szervez. A Bizottság számára energiahatékonyság és dekarbonizáció témakörben segítségre lesz majd szükség a nemzeti szakértők részéről.
Az Integrált Környezeti Értékelésben (IEA) témaként a körforgásos gazdaság, a bolygó korlátainak tiszteletben tartása, és a jóllétre gyakorolt környezeti nyomás szerepeltek. A bemutató végén még hasznos honlapok bemutatására is sor került:
Az előadásokat követően a nemzeti szakértők is szót kaptak, hogy a legújabb fejleményekről tájékoztassák a többieket.
Takács András Attila, a Földművelésügyi Minisztérium ökológiai osztályának munkatársa az INSPIRE hálózathoz kapcsolódó e-reporting rendszerről számolt be. Ennek életre hívója az a probléma volt, hogy az EU és intézményei felé számos jelentési rendszer fut párhozamosan, gyakran duplikálva a továbbított adatokat és ezáltal az elfoglalt tárhelyet. Át kellett tehát gondolni a jelentéstételi rendszert. Egy új szisztémában először az alapadatokra helyezik a hangsúlyt, majd ezek feltöltését követik a mélyebb szintek. A rendszer minden elemét és a teljes információs rendszert Excellbe rendezték. Az alakítás még folyamatban van. Bizonyos témakörökben sajnos még nem áll rendelkezésre elég alapadat, ezek feltöltéséhez kérik a nemzeti szakértők segítségét. A fő cél az adatok decentralizálása, melyeket majd igény szerint többféle célra fel lehet használni.
Kosztra Barbara (Budapest Főváros Kormányhivatala, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály) a Copernicus Land Monitoring Service (Földfelszín Monitoring Rendszer) működését mutatta be a résztvevőknek. Ez az Európai Bizottság és a Space Agency közös projektje, mely a föld felszínéről gyűjtött adatok feldolgozásával foglalkozik. Említette, hogy következő nap kerül fellövésre a Sentinel 2B , mely majd hét naponta fog egész Európáról hozzáférhető adatokat szolgáltatni.
Koszta barbara beszélt arról is, hogy a Monitoring Rendszeren keresztül milyen adatok érhetők el. Említette a Corine Land Cover-t, amely 1990 óta érhető el; adatait a tagországok szolgáltatják, így jól érzékeltethetők a felszínborításban bekövetkező változások. Vannak nagyfelbontású és egyes területekre helyi, részletesebb adatok is. Említette továbbá, hogy KEHOP finanszírozással zajlik egy alkalmazás fejlesztés hazánkban, mely ezen részletesebb adatok megjelenítését és a tagországok adatainak összefésülését végzi.
Kristóf Teodóra Fáta, a Földművelésügyi Minisztérium Környezettechnológiai Osztályának munkatársa az erőforrás-hatékonyság témaköre kapcsán élelmiszer hulladék elkerülése témakörben osztott meg információkat. Írországban egy adott szervezet a szupermarketekkel együttműködve foglalkozik a megelőzéssel. Ez a szervezet gyűjti be a hulladékká válás előtt az élelmiszert, és gondoskodik a megfelelő személyeknek való eljuttatásról. Érdekesség a példában, hogy a szervezetben kormányzati szakértők is dolgoznak, így a szakmai és jogi környezet is folyamatosan adaptálható az élet szükségleteihez.
A portugál példában már megfőzött ételek újraelosztását valósítják meg, mely hazánkban még nem igazán működik. A portugál rendszer keretében 2012 óta 3 milló egység ételt mentettek meg, amely 8,4 millió euróval egyenértékű, és mindezzel 7.000 tonna szén-dioxid kibocsátást takarítottak meg.
Marton Miklós a globális megatrendek magyarországi környezeti hatásait feltérképező projekt állásáról számolt be. Először a globális megatrendek fogalmát igyekezett megvilágítani a hallgatók előtt, olyan példákat említve, mint a növekvő népesség, vagy az erőforrásokért folytatott verseny. Közös jellemzőjük, hogy hatással vannak az emberiség életminőségére.
A projekt során egy külön felállított szakértői csoport megnevezte, és pontozással értékelte a globális megatrendek magyarországi hatásait. Ez alapján készül felmérés a hazai helyzetről. A projekthez az EIONET Hálózat aktív közreműködését kértük. Mivel a globális megatrendek hatásai meglehetősen rémisztően hatnak, ezért szükségesnek tartottuk hangsúlyozni, hogy a felmerülő problémákra van megoldás, vannak követhető jó gyakorlatok. Ilyen hazai példák gyűjtésében kértük a konferencia során a magyar EIONET Hálózat tagok segítségét. Az aktív közreműködést ezúton is nagyon köszönjük!
További információ: