A belvízi hajózás csaknem másfélszer akkora üvegházgáz terhelést okoz, mint a vasút

Publikálva: 2021. május 4.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megbízásából készült új tanulmány a személyszállítási és áruszállítási módok világos hierarchiáját mutatja be az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását tekintve. A kérdés különösen fontossá válik a klímasemlegesség elérése szempontjából (lásd 2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről). Az alábbiakban a vonatkozó jelentésről adunk összefoglalót.

Kulcsüzenetek

A közlekedés dekarbonizációja más gazdasági ágazatokhoz, például az energiaellátáshoz és az iparhoz képest lassú. A legtöbb más ágazat 1990 óta jelentősen csökkentette kibocsátásait, miközben a közlekedési kibocsátás kibocsátása nőtt. Ezért elengedhetetlen, hogy mind a személy-, mind az áruszállítást hatékonyabbá és kevésbé fosszilis tüzelőanyag-függővé tegyük. Ennek az erőfeszítésnek fontos része a legkisebb kibocsátású közlekedési módok felé történő elmozdulás megkönnyítése. De hogyan viszonyulnak az EU különböző közlekedési módjai (azaz a közúti, vasúti, repülési, belvízi és tengeri hajózás) az elszállított egységre jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása szempontjából? Az itt bemutatott eredmények egy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, https://www.eea.europa.eu/ ) megrendelésére készült tanulmányból származnak,. A tanulmányt a Fraunhofer ISI (https://www.isi.fraunhofer.de/en.html) és a CE Delft (https://cedelft.eu/ )végezte.

Az EU és tagállamai egyik célja az ÜHG-kibocsátás drasztikus csökkentése a Párizsi Éghajlategyezmény (Paris Agreement https://unfccc.int/process-and-meetings/the-paris-agreement/the-paris-agreement) céljainak elérése érdekében. Ez kifejeződik az Európai Zöld Megállapodásban (European Green Deal https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en ), amely azt a célt tűzi ki, hogy 2050-ig elérjük az éghajlat-semlegességet. A közlekedés esetében, amely jelenleg az EU teljes kibocsátásának 24,6%-át adja, az Európai Zöld Megállapodás 90%-os csökkentést szorgalmaz 2050-ig.

Az Európai Bizottság Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégiája (Sustainable and Smart Mobility Strategy https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020DC0789), amelyet 2020 decemberében tettek közzé, „határozott fellépésre szólít fel a fenntarthatóbb közlekedési módok felé történő elmozdítása érdekében”.

A stratégia a nagysebességű vasúti forgalom 2030-ig történő megduplázódását és 2050-ig a megháromszorozását jelöli meg a személyszállítás mérföldköveinek. A vasúti teherszállítás vonatkozásában 2030-ig másfélszeresére, 2050-ig kétszeresére kell nőjön. A dokumentum szerint a belvízi és a rövid távú tengeri áruszállításának 2030-ra 25%-kal, 2050-re pedig 50%-kal kell növekednie. Ezen mérföldkövek elérése várhatóan hozzájárul a mobilitási rendszer környezeti terhelésének csökkentéséhez. Ez a megközelítés azt a tényt tükrözi, hogy a motorizált közlekedés egyes formái energia-hatékonyabbak és kevésbé intenzív ÜHG kibocsátók, mint mások.

Minden itt bemutatott érték a „kúttól a kerékig” („well-to-wheel”) típusú, ami azt jelenti, hogy mind az üzemanyagok előállításából és forgalmazásából, mind azok felhasználásából származó kibocsátásokat figyelembevettük. Következő lépésként kívánatos lenne a járműgyártásból, a karbantartásból és az újrafeldolgozásból származó kibocsátásokat, valamint a közlekedési infrastruktúra kiépítésével és fenntartásával kapcsolatos kibocsátásokat is figyelembe venni. Egyelőre azonban egy ilyen életciklus-elemzést még mindig akadályoz az európai szintű adatok hiánya.

Továbbra is fontos cél az összes motorizált közlekedés ÜHG-hatékonyságának javítása, amit a rendszeres ellenőrzés is támogatna. Bár az aktív üzemmódok, mint a gyaloglás és a kerékpározás, nem tartoznak a tanulmány körébe, nyilvánvalóan jó választást jelentenek a tiszta és fenntartható mobilitás érdekében, mivel feltételezhető, hogy kibocsátásuk nullához közeli.

A vonat a legjobb választás a személyszállításban

Az 1. ábra a motorizált személyszállítás világos hierarchiáját mutatja az üvegházgázok kibocsátása hatékonyságának tekintetében. A mértékegység az utaskilométer (passenger-km, pkm), ami azt fejezi ki, hogy hány gramm CO2 jut a levegőbe egy utas egy kilométerre való elszállításakor.

Átlagos üvegházgáz kibocsátás az egyes motorizált személyszállítási módok esetében az EU 27 országában 2014 és 2018 között

Forrás: Fraunhofer ISI and CE Delft, 2020

Megjegyzés: pkm = utaskilométer, a személyautók átlagos kihasználtsága 1.6 fő / jármű

A vasút a leghatékonyabb személyszállítási forma az EU-ban az üvegházgázok kibocsátását tekintve, hiszen az csak töredéke a többi közlekedési mód kibocsátásának. A második leghatékonyabb mód a tengeri személyszállítás – bár az itt bemutatott érték főként ajárművek és személyek szállítására tervezett kompok kibocsátását tükrözi. A részletes eredmények azt mutatják, hogy más személyszállító hajók, például a szállodahajók (cruise ships) kibocsátása sokkal nagyobb lehet.

A helyi és távolsági autóbuszok jelentik a közúti személyszállítás leghatékonyabb formáját. Ezeknek a járműveknek a felhasználása igen változatos, ami befolyásolja kibocsátásukat is. A személyszállító repülőjáratok és a személygépkocsik a legkevésbé hatékony személyszállítási formák, és a legmagasabb üvegházgáz-kibocsátást jelentik.

Az eredmények azt mutatják, hogy a repülés-, és a vasúti személyszállítás hatékonysága 12%-kal, illetve 13%-kal javult a 2014 és 2018 közötti időszakban. A vasút esetében ez főként a vasúti hálózat villamosításának, és az EU áramtermelésében a csökkenő szén-intenzitásnak az eredménye. A repülés szempontjából az előnyök nagyrészt a hatékonyabb repülőgépek forgalomba állásának köszönhetők. Az autóutazás ÜHG intenzitása csak kismértékben javult a kérdéses időszakban. Az autóbuszos utazások esetében csökkenést mutat az üvegházhatást okozó gázok hatékonysága.

Hatalmas hatékonysági különbségek az áruszállításban

Az árufuvarozás üvegházgáz-hatékonysági mutatói sokkal változatosabbak, mint a személyszállításé. Olyannyira, hogy a 2. ábra bal oldalán logaritmikus skálát alkalmaztunk. A vonatkozó mértékegység tonnakilométer, ami azt mutatja meg, hogy hány gramm CO2 jut a levegőbe egy tonna áru egy kilométerre való elszállításakor.

Átlagos üvegházgáz kibocsátás az egyes motorizált áruszállítási módok esetében az EU 27 országában 2014 és 2018 között, logaritmikus skálán

Forrás: Fraunhofer ISI and CE Delft, 2020

Megjegyzés: tkm= tonnakilométer, HGV=nehéz tehergépjármű, IWW= belvízi hajózás

A tengeri hajózás, a vasút és a belvízi hajózás útján szállított áruk kibocsátása nagyon alacsony a nehéz tehergépjárművek (HGV) által szállított áruk kibocsátásához képest. A belvízi hajózás csaknem másfélszer akkora üvegházgáz terhelést okoz, mint a vasút. A légi áruszállítás kiemelkedően a legnagyobb kibocsátású szállítási mód.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában a 2014–2018-as időszakban a legnagyobb hatékonyság-javulást a légi árufuvarozás mutatta (12%), ezt követi a vasúti áruszállítás hatékonyság-javulása (11%). A légi és vasúti személyszállításhoz hasonlóan ez a tendencia a hatékonyabb repülőgépeknek és a vasútvonalak villamosításának köszönhető. A nehéz tehergépjárművek csak enyhe, 3%-os javulást mutattak.

A fent bemutatott eredmények teljes mértékben megerősítik az EU modális váltási politikájának alapjául szolgáló feltételezéseket. Azonban nem minden közlekedési alkalmas minden szállítási feladatra. Ezért nem mindig lehetséges az egyik közlekedési módot másra cserélni. A földrajzi viszonyok, az időkeret (például romlandó áruk esetében), és az infrastruktúra rendelkezésre állása korlátozza a lehetőségeket. A leghatékonyabb motorizált közlekedési módok csak közlekedési csomópontok (kikötők és vasúti árufuvarozó terminálok) között használhatók, és ezért csak más módokkal kombinálva működnek.

További információ a témában:

Menü

Nyitólap

Navigáció