A 6. Tiszai Kerekasztal Tokaj városában került megrendezésre 2021. szeptember 13-án. Az esemény előadásai egyszerre voltak kétségbeejtőek, ugyanakkor lelkesítőek és motiválóak. Az alábbiakban erről adunk rövid beszámolót.
Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója üdvözölte a résztvevőket. Mint mondta, ez a 6. Tiszai Kerekasztal. Maga a kerekasztal jó módszertannak tűnik; a Tid(y) Up projekt (http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/tid-y-up) keretében lesz hat másik országban is hasonló rendezvény. Ez egy magyar „tokajikum”.
Ahogy fogalmazott: az utóbbi évtizedekben eltávolodtunk a folyóinktól. Vissza kívánjuk csalogatni az embereket.
2021. szeptember 12-én (megelőző napon) ért véget a II. Bodrogi Pet Kupa. Megint rekordokat döntöttünk – ez ebben az esetben nem boldog hír, mert a rekordok az összeszedett hulladékokra vonatkozik. „Azt remélem, hogy egyszer majd evezős versenyekkel tölthetjük az időt…”
Posta György, Tokaj Város Polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a Tokaj várost átszelő folyó nemzetközi hajózási útvonal, és „ebben még komoly teendőink vannak.” A város igen komolyan gondolkodik a turisztikai fejlesztési lehetőségekről. jelentős a kajakos és kenus turizmus, de sok a „nyaralóhajózás” és a „kis hajók” száma is. Mint mondta, a különböző nemű hajók együttlétéből „eddig komoly baleset nem volt”.
Horváth Balázs, az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR, https://danube-region.eu/ ) 4-es Prioritás területének (A vizek minőségének helyreállítása és megőrzése, https://dunaregiostrategia.kormany.hu/pa-4 ) koordinátora elmondta, hogy a JoinTisza projekt ( http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/jointisza) keretében például vízgazdálkodási tervet készítettek a Tisza részvízgyűjtő számára.
A JoinTisza projekt keretében a projekt hajóval részt vett a Pet Kupa akcióban. Nem mellesleg az a hajó nyerte azt a futamot, de még ennél is fontosabb, hogy a nemzetközi szakértőkből álló legénység közvetlenül nyert tapasztalatokat a Pet Kupáról, és azt igen lelkesen vitték haza – a világ különböző pontjaira. Akkor a „petkalózok” még ENSZ Környezetvédelmi Program honlapján vezető hírként is szerepeltek.
Az EU Duna Régió Stratégia keretében a Tid(y) Up projekt ( http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/tid-y-up ) felállítását is segítette a Vízminőségi Prioritás Terület. E mellett szerepelnek még kisebb magyar projektek; ilyen például az, hogy a folyami mikro-műanyagok mennyiségét mérjük öt dunai szennyvíztisztító fölött és alatt. A mikro műanyagokról külön kiadvány is készült, ez „PLASTIC POLLUTION OF RIVERS IN THE DANUBE REGION – Best practices towards reduction of plastic pollution” címen a honlapról letölthető: https://dunaregiostrategia.kormany.hu/download/3/7f/72000/EUSDR_20191.pdf
Rácz Miklós (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG http://www.evizig.hu/) elmondta, hogy a Bodrog öt forrásfolyójából kettő Ukrajnában ered. A Bodrog hulladékának, szennyezésének többsége külföldi eredetű. Ez erősen beárnyékolja a Zemplén turisztikai fejlesztését.
A pet palack jól számolható. A 2019-es statisztikák jól mutatják, hogy az ukrajnai jelentős csapadék lehullása utáni napokban a vízszint akár 7 métert is emelkedhet két nap alatt. Az ezt követő napokban a folyón úszó pet palackok száma ugrásszerűen megemelkedik. A pet palack általában a folyó árteréről jön, de nem egyedül, hanem nagyméretű fákkal vegyesen. Mindennek a megfogására kidolgoztak egy módszert, amelyben uszályokat és hulladék kiemelő gépeket használnak. De mindennek a „hadendbe állására” esetenként csak egy-két nap van. Ebben komoly fejlesztéseket terveznek.
Kovács Attila (Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ) bemutatta, hogy az aktív turizmus egy igen fontos ágazat. Ezt jelzi az is, hogy a Tisza-tónál a kiskörei üzemi hídon a kerékpár számláló 2020-ban elérte a 70000-et.
Dr Balogh Szilvia (ITM) az Alaptörvényre hivatkozott, és felemlítette az állam környezeti kötelezettségeit. Kiemelte a „Tisztítsuk meg az országot” projektet, amelynek célja az országban elhagyott vagy jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolása. Ennek egyik kiemelkedő eleme a HulladékRadar (https://hulladekradar.hu/ ) applikáció létrehozása, amelyet az ITM kezel. A program ingyenesen elérhető és mobil telefonra tölthető. A talált hulladék fotózható, és a hulladékgazdálkodási hatóságok (kormányhivatalok) felé bejelenthető. A bejelentés kézhezvételét a rendszer visszaigazolja – a tervek szerint a jövőben azt is tudatják majd a bejelentővel, ha a hulladékot eltávolították. Eddig a regisztrált használók száma 17 ezer fölött van, és 19 ezer bejelentés érkezett a rendszeren keresztül.
Pásztor Sándor Romániában dolgozó vízügyi szakember előadásában az ottani hulladékügyi helyzetet mutatta be részletesebben. Mint mondta, pár évtizede még a hulladékkezelés költsége egy lakosra 2,5 – 3 euro volt évenként, ez ma 50 euro fölött van. Ez az egyik oka, amiért az illegális hulladéklerakás szociális kérdés is. Ezzel együtt az illegális hulladéklerakás nem tolerálható.
A román hatóságok a nagyléptékű illegális hulladéklerakás megakadályozására akár a használt járművet el is kobozhatja. Ez „durva intézkedés”, de elriasztó hatású. A bevezetés óta a nagytételű lerakás visszaesett.
Az egyes Romániából eredő folyók hulladék-kérdése eltérő. A Kőrösök 1000 méter feletti hegyeken jön keresztül, ahol sok tározó épült. Ezek összeszedik az uszadékokat, tehát az fizikailag nem jut le a magyar határig. Ugyanakkor a Szamos hosszú, és sok település övezi.
2021 júliusában Szijjártó úr, Nagy István úr és Palkovics úr jelenlétével 17 keresztszelvény került kijelölésre, ahol intézkedésre, műtárgyak kiépítésére van szükség. Jövő évben (2022-ben) elkezdődnek a kivitelezések (12 esetben további közös gondolkodásra van szükség – lehetőleg ukrán kollégák bevonásával).
Ahogyan Pásztor úr fogalmazott: a pénz és a technika elérhető. De „az emberi mentalitáson irgalmatlanul kell szorítanunk.”
Ruslan Shvarts ukrajnai vállalkozásáról (LLC Zakarpatekovtorsyrovyna) beszélt, amelynek keretében másodnyersanyagot gyűjtenek és dolgoznak fel. A szervezet egyszerre követ üzleti irányt és társadalmi irányt.
Ahogy mondta, Kárpátalján gyakorlatilag minden lerakó túlterhelt – a végét járja. Mindösszesen három lerakó iratai felelnek meg az előírásoknak. A folyók szennyezettek, nincs infrastruktúra a hulladék kezelésére. Mindeközben például papírhulladékot és műanyagot importálnak, mint másodnyersanyagot. A vállalkozás papírhulladékot, üveget, műanyagot vásárol fel és dolgoz fel.
Ungvári magyar nyelvű iskolában a gyerekeknek előadtak a szelektív gyűjtésről. Ugyanezt a rendszer alkalmazták az Ungvári Nemzeti egyetemen is, ahol nagyon jó eredményeket értek el. Itt fogalmazódott meg célként, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnek szerepelnie kellene a környezetvédelem tantárgyban minden oktatási intézményben. Ennek eredményeként született egyezmény az oktatásért felelős hivatal, a fejlesztési ügynökség és több civil szervezet között, amelynek eredménye, hogy kormányzati hozzájárulás esetén ezt már októberben elkezdik.
A Borzsa folyó esetében a vízügy, az erdészet és a katasztrófavédelem közösen intézkedett. Két-három tonna hulladékot halásztak ki. A fa hordalékot a lakosság használta, a másodnyersanyag vállalkozásokhoz került.
Három lakóközösségben már működik hulladékudvar (a helyi önkormányzat és vállalkozások közös munkája eredményeként). Számos más közösség is szeretne ehhez csatlakozni. Egy-egy ilyen gyűjtőhely hetente körülbelül egy tonna hulladékot termel; a szomszédos falvakból is hoznak ide hulladékot. Az emberek tanulnak, válogatnak, azt eladják, és ezzel pénzt keresnek. „A rendszer életképes.”
Markó Csaba (Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége szakmai igazgató) a kérdést jogi oldalról járta körbe. Említette, hogy sok folyó kapott személyiségi jogokat, és bár ez a magyar jogrendbe nehezen illeszthető, nem tettek le ilyen elképzeléseikről.
Mikor a Pet Kupa alakult, a Természetfilm.hu szervezet megkérdezett hivatalokat, hogy kié is jogilag a hulladék; ki mit tehet az összeszedett hulladékkal? A hulladékos, a vízügyes, a környezetvédő és a helyi hatóság igen eltérő válaszokat adott. Arra jutottak, hogy „a hulladék azé, aki összeszedi.”
A sok közös gondolkodás afelé mutat, hogy a hulladék kérdését nem fogják tudni megoldani a nagy-, esetenként nemzetközi rendszerek. Nem lesz elég pénz nagybani megoldásokra. Helyi megoldásokat kell keresnünk. Ma is működik Magyarországon lófogattal hulladék begyűjtés.
Molnár Attila Dávid (Természetfilm.hu Egyesület, PET Kupa alapító) elmondta, hogy a PET KUPA mára már sokkal több, mint a nyári palackgyűjtő akció. Ma már egész évben vannak akciók, projektek, rendezvények.
A PONTONKONVOJ saját fejlesztés: olyan helyeken könnyíti meg a petkalózok munkáját, ahol nincsen kemping / vécé / zuhanyzó. Bővebben itt: https://petkupa.hu/hu_HU/pontonkonvoj
A LEBEGŐ KIKÖTŐ a folyó menti életet teszi egyszerűbbé. Mára már sok környéki településen van ilyen.
A PETÉNYI és a PETI szemétgyűjtő hajók. Utóbbi egy napon belül az ország bármely pontján bevethető.
A Pet Kupa keretében évről évre egyre több hulladékot gyűjtöttünk, szállítottunk, válogattunk és adtunk át. De ennél sokkal jelentősebb az emberek átalakulása. Nyolc ország résztvevői dolgoztak együtt. Oktatókat oktattunk arra, hogy hogyan taníthatnak a hulladék témájáról. Adatokat gyűjtünk, és azokat térképekre visszük fel. A műanyagból készítünk karkötőt, karabinert, de kajakot és helyben hagyományos ladikot is.
Sok ember számára a hulladék mennyisége, a szennyezéssel való találkozás sokkoló. A Műanyag Műhely egy kerekeken futó PET kalózhajó, amely elsősorban oktatási célokat szolgál. A látogatók a műanyag hulladékot ledarálva mindennapi használati tárgyakat, például vonalzót, tollat, karabinert készíthetnek az egykor volt ártéri hulladékból.
A Műanyag Műhely látogatása során a gyerekek sokszor teljesen belelkesülnek, és akkor látszik, hogy „ott megy a következő Ruslan! Ilyenkor látom, hogy van esély arra, hogy tiszta folyóink legyenek.”