A termőtalaj szerepe, védelme átalakulóban van. Az éghajlat változásával új dimenziókat kapnak a talajt védő bozótsorok is. Minderről az EU Duna Régió Stratégia 6-or Prioritás Területe (A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő és talajminőség megőrzése) ülésén beszélgettek a szakemberek.
Ervin Szlezak (Agricultural District Authority, Lower Austria, Chair Task Force SONDAR) bevezetőjében kiemelte a mezőgazdaság és a téjékpi megközelítés közelítését, egyfajta „Agricultural Landscape” kialakításának lehetőségét. Mint mondta, a talaj témája több szektort és érint; a Bizottságban például közvetlenül érintett a DG Agriculture , a DG Environment, a DG Research és a DG Regio is.
A téma megközelítésében előtérbe került a szénmegkötés (carbon sequestration) témaköre illetve a szerves szén (organic carbon) fogalma.
Angol nyelvű FILM (http://www.unserboden.at/1283-0-SYMBIO+Filme.htm?&goback=51 ) is készült arról, hogy milyen hasznuk lehet a szántóföldek közötti erdősoroknak, bozótosoknak. A „Promote biodiversity through hedge planting” című film szerint az utóbbi évtizedekben rengeteg fasort, erdősávot és bozótost kiirtottak Alsó-Ausztriában. Most ezeket a többfunkciós zöld csíkokat hozzuk vissza.
Az egyik meglepő eredmény, hogy mivel ezek a bozótsorok jelentős párologtatást végeznek, és a szelet nagymértékben felfogják, ezért maguk körül olyan mikroklímát hoznak létre, amely akár a zöldségek termelését is lehetővé teszi – akár öntözés nélkül is.
Magukon a fákon akár gyümölcsök is termelhetőek, mint a szilva, vagy éppen vad-gyümölcsök.
Persze ezek a búvóhelyek valóságos kis oázisok az élőlények számára – tápanyagot és élőhelyet is biztosítva. A magasabb fákon a ragadozó madarak is előszeretettel megülnek, ezért a környező földeken rendre csökken az egerek száma.
A jogszabályok változása miatt ezek a területek nem erdőnek számítanak, hanem szántóföldnek. Ennek nagy előnye, hogy a gazdák szemében ez nem erdő, így könnyebben meggyőzhetőek előnyeiről.
A nagyközönség nemigen gondol bele a termőtalaj fontosságába, ezért a föld-térképek, a talajról szóló információk alapvető fontosságúak. A kutatások jelentős része nemzetközi. Ilyen a már lezárult SONDAR projekt (https://nature.danube-region.eu/projects/sondar/ ), vagy az AgriNatur projekt (https://www.interreg-athu.eu/en/agrinaturathu/ ), amelyben magyar részről a győri Széchenyi Egyetem vesz részt.
Thomas Weninger (Federal Agency for Water Management, Institute for Land and Water Management Research) előadásában a fasorok szélfogó szerepét emelte ki. Mint mondta, ezek korántsem elveszett területek, hiszen jelentősen védenek a talajerózióval szemben.
Dr. Eva Erhart kiemelte, hogy a szélfogó fa-, és bozótsorok növelik a szomszédos szántóföldek hozamát, szerepet kaphatnak a vízvisszatartó tározóhelyek kialakításában, és ezzel jelentősen hozzájárulnak a helyi vízegyensúly kialakításához. A sövényekhez közelebbi magasabb hozam helyenként szemmel is jól látható.
Ugyancsak hangsúlyozta az ültethető gyümölcsfák közvetlen hasznait is. Ezek lehetnek például kökényszilva, cseresznyeszilva, húsos som, fanyarka, vadszeder, galagonya, berkenye…
