1. Európa területének körülbelül 35%-át erdő takarja (190 millió hektár); Európa a világ egyik erdőben leggazdagabb térsége. Az európai erdők jelenlegi növekedése a tagországok jogszabályalkotásának, az erdőtelepítéseknek és a környezetvédelmi területek kiterjesztésének eredménye.2. Az erdők a gazdaság forrásai. Az európai erdők bevételt jelentenek a több mint 16 millió erdőtulajdonos számára, az erdővel kapcsolatos tevékenységek mintegy 500 milliárd euro éves forgalmat gerjesztenek, és megélhetést adnak körülbelül 3,5 millió embernek.
3. Az erdők láthatatlan szolgálatokat tesznek. A fa-, és egyéb nyilvánvaló termékek mellett az erdők az egyéb ökorendszerbeli szolgáltatásaikért is értékesek. Az európai erdők például több mint 20%-a védi a vizet és a talajt, elsősorban a hegyvidéki területeken. További szolgáltatások például az árvizek elleni védelem és a levegő szűrése is.
4. Az erdők segítenek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében. Az európai erdőkről szóló legutóbbi jelentés szerint az erdők az üvegházgázok körülbelül 10%-át elnyelik el.
5. Az európai erdők szerkezete egyre egységesebb, mivel a fafajok száma lecsökkent. Ez azt jelenti, hogy sok erdő biodiverzitása elveszett, miáltal ezek az ökoszisztémák kevésbé ellenállóak a kártevőknek, a betegségeknek és a változó éghajlatnak. A természetes erdők, amelyek valaha Európa nagyrészét borították, csak igen kis részben maradtak érintetlenek, jórészt elszigetelt területeken.
6. Sok erdei ökoszisztéma rossz állapotban van. Az erdők állapota jól követhető az erdei madárpopuláción, amely Európa egyes területein több mint harmadával fogyott 1980 és 2005 között. Az IUCN (International Union for Conservation of Nature, Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület) 2009-es becslése szerint az erdei emlős fajok 27%-a, a hüllők 10%-a és a kétéltűek 8%-a kihalása fenyeget az EU-ban.
7. Az idegen fajok terjedése növekvő gondot okoz Európa erdeiben. Európa erdeiben körülbelül 1800 fajt tekinthetünk olyan özönfajnak, amely idegen a természeti környezettől. Például az erdőket megtizedelte egy gombafaj, amely Ázsiából ered, és például a szürke mókusokat kiszorítják a vörös mókusok. Összességében az idegen özönfajok jelentik az egyik legnagyobb okát a biológiai sokszínűség fenyegetettségének.
8. Az éghajlat változása különösen veszélyezteti az erdei ökoszisztémákat. Az egyik terület, amely változhat, az erdőtüzek előfordulása. Átlagosan körülbelül 400 000 hektár erdő ég le minden évben Európában, főként a Mediterrán vidékeken. A lápos erdők különösen érzékenyek az éghajlat változására.