„Koszolják össze a kezüket a diákok!” – körforgásos gazdaságról

Publikálva: 2021. szeptember 22.

A körforgásos gazdaság egyénekre vonatkozó oldaláról, a vásárlói magatartásról tartottak megbeszélést „Circular behaviour” címmel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szervezésében 2021. szeptember 22-én. Az alábbiakban ebből adunk közre gondolatokat.

Ioannis Bakas (Európai Környezetvédelmi Ügynökség, EEA https://www.eea.europa.eu/hu) köszöntötte a résztvevőket, utalva arra, hogy a vásárlóknak, a fogyasztóknak is fel kellene sorakozni a körforgásos gazdaság mögé. De vajon mi is az, hogy körforgásos viselkedés, körforgásos magatartás (circular behaviour)?

Laurent Zibell (Trinomics) elmondta, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA https://www.eea.europa.eu/hu ) önálló projektet indított a vásárlói szokások feltérképezésére, annak körforgásos gazdasági célokkal való viszonyáról. Vajon milyen a körforgásos viselkedés, körforgásos magatartás (circular behavouir)? Vajon milyen jó példák vagy közpolitikák segítik ezt? Milyen ajánlások tehetőek a témában?

A lineáris, és a körforgásos gazdaságban a fogyasztói magatartás meglehetősen eltérő. mindjárt a választásban eltérőek a szempontok: a lineárisan gondolkodó vásárlót leginkább az ár befolyásolja, míg a körforgásos gazdaság szerint gondolkodó vásárló figyelembe veszi a tartósságot, a javíthatóságot, az újra feldolgozhatóságot is… Esetenként figyelembe vesz a vásárlás helyett olyan lehetőségeket is, mint a lízingelés, a kölcsönzés, a bérlés, a megosztás formáit.

A használat során a körforgásos gazdaság szerint gondolkodó használó elolvassa a vásárlói tanácsokat, azokat igyekszik betartani. Igyekszik vigyázni az árura, szükség szerint megjavítja.

A legnagyobb különbség a használat végén jelentkezik. Míg a lineárisan gondolkodó felhasználó egyszerűen csak kidobja az árut, addig a körforgásos gazdaság szerint gondolkodó használó azt továbbadhatja barátoknak, ismerősöknek, vagy jótékonykodó szervezetekhez viszi, esetleg használtcikk boltba, vagy bolhapiacra. Sokan a net segítségével adják tovább a dolgaikat.

„Körforgásos vásárlónak” lenni nehezebb. Sokkal több dolgot kell figyelembe venni, a döntéshozás összetettebb. Hogyan segíthetjük a körforgásos vásárlókat? Mit tehetnek a szakpolitikák alkotói?

A résztvevők sokféle helyzetből sokféle tapasztalatot és ötletet osztottak meg. Ahol a vásárlók környezeti tudatossága magasabb, ott érezhetően érdeklődőek, és várják az új lehetőségeket, keresik a javítható terméket. Ők jellemzően többet kérdeznek: Van javítóműhely? Van pótalkatrész? Az alkatrészek megújuló anyagból vannak?

Van olyan európai ország, ahol a minisztérium megbeszéléseket kezdett a témáról a szakszervezetekkel. A közvélemény erre nagyon pozitívan reagált. Ugyanakkor kiderült, hogy a szakszervezetek jó része lineáris áramlás-modellel gondolkodik.

Olyan országokban, ahol a spórolás általában része a gondolkodásnak, ott a dolgok javítása nem olyan meglepő és újszerű. Ugyanakkor a fiatalok generációjának ez egyáltalán nem kézenfekvő, hanem új és fura. Sok helyi önkormányzat, így a bécsi is elektronikus kupont osztott 100 euro értékben, ami javító műhelyekben és használt holmi boltokban használható fel.

Nem mindegy, hogy valamit hulladék udvarnak, vagy inkább újra-udvarnak (resource center) hívunk. A dolgok megnevezése meghatározhatja a hozzájuk való viszonyunkat.

A letéti rendszer (deposit scheme) sok ország esetében a tervek része. Ugyanakkor volt olyan szakember, aki szerint a valós árazás (true pricing) lenne a kulcs. A vásárlónak látnia kellene, hogy a dolgok valójában mennyibe kerülnek, ha a társadalmi és környezeti költségeket is figyelembe vesszük.

Az egyik balti állam szakértője elmondta, hogy a körforgásos gazdaság népszerűsítésére pályázatot írtak ki a középiskolák és a szabadidős intézmények számára. A kiírás tág körben tette lehetővé programok szervezését, ide értve a tanulmányutakat, a zöldségtermelő melegházak létesítését és üzemeltetését, közösségi kertek (community gardens) létesítését, vagy éppen fa termékek javítását. A lényeg az volt, hogy az oktatás kiszélesítésével olyan tevékenységet akartak bevezetni, amit addig nem csináltak a tanulók. Get students hand dirty, azaz: „Koszolják össze a kezüket a diákok!” – állt az ezer euró értékű pályázat kiírásában.

Volt szakember, aki elmondta, hogy a vállalkozók nemigen tudják, hogy magát az átalakulást hogyan vezényeljék le. Nem mernek egyik napról a másikra radikálisan „zöldek” lenni, mert kérdéses, hogy azt hogyan fogadnák a vásárlók. Persze, legyen ruhakölcsönző, de akkor ne is áruljunk ruhát? Kockáztassunk mindent?

Egy vélemény szerint a zöld közbeszerzés (green public procurement, GPP) nagyon fontos lehet a vállalkozások számára, mert egyfajta „játszótér” lehet az üzleti szereplőknek arra, hogy kipróbálják magukat, mielőtt kilépnének a teljes társadalom elé.

Egy elgondolkodtató vélemény szerint túl kellene lépnünk a fogyasztásban, a boltokban való gondolkodáson – hiszen éppen ez a körforgásos gazdaság egyik fő üzenete. Ne a vásárlás, a fogyasztás legyen a középpontban, hanem jó élmények. Mutassuk meg futballmérkőzéseken, vagy akár kerékpáros versenyeken, hogy milyen is a körforgásos gazdaság a gyakorlatban. Legyen ez egy pozitív, élményszerű tanulás!

Sok szakember említette, hogy a körforgásos gazdaságról a társadalom tudásszintje sokszor nem megfelelő. Egy szakember megemlítette, hogy nemigen lehet sikeres olyan kampány, amely a társadalom egészét egyszerre célozza. Ezért ők egy-egy szűkebb célcsoportra szabták a kampányt. Így például külön átgondolták a 20 év körüli férfiak értékrendjét, és ahhoz igazítottak célzott kampányt.

Menü

Nyitólap

Navigáció