A 2020-as Környezetvédelmi Világnap alkalmából „PRAKTIKUS KALAUZ” jelent meg magánembereknek, vallási csoportoknak, üzletembereknek, városoknak, kormányoknak, iskoláknak és egyetemeknek, fiatalok csoportjainak és civil szervezeteknek. Az alábbiakban a természeti gazdagságot érintő részt tesszük közzé – kedvcsinálóként.
Június 5-ét 1972-ben, az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáján nyilvánították Környezetvédelmi Világnappá. A világnapon azóta minden évben más és más országban és más és más környezeti témában konferenciákat tartanak. De miről is szólt az a konferencia?
Az ENSZ a stockholmi konferencián szembesítette a világ vezetőit először azzal, hogy békés körülmények között is veszélybe kerülhet a bolygó lakossága. Rávilágítottak, hogy a termőföldek kimerülése, a vízkészletek elapadása, a bányákért folyó verseny akár fegyveres harcokhoz is vezethet. Az ENSZ ekkoriban már nem csak leltározta a világot, de igyekezett feltárni az ember és környezet kölcsönhatásának következményeit is. A politikusok olyan stratégiát akartak létrehozni, mely választ adhat a felmerült problémákra.
A konferencián elfogadták a Stockholmi Nyilatkozatot az emberi környezetről, egy Nyilatkozatot az irányelvekről és egy 109 javaslatból álló Akcióprogramot. Megjelent a jövő generációk iránti felelősség igénye. A konferencián olyan ma már alapvető környezetpolitikai elveket is lefektettek, mint a szennyező fizet elv, az elővigyázatosság elve, és hogy a szennyezést annak eredeténél, forrásánál kell megelőzni. Az ENSZ létrehozta saját környezetvédelmi szervezetét, az ENSZ Környezeti Programját (United Nations Environmental Programme, UNEP).
Stockholmban született meg a környezetpolitika; a világ sok országában önálló ágazattá vált a környezetvédelem. Bár a szocialista országok, így hazánk sem vett részt a konferencián, de Magyarország is elfogadta a Stockholmi Konferencia ajánlásait. Ennek is köszönhető, hogy 1977-ben létrejött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal.
A környezeti ügyek 1972 óta jóval összetettebbek és bonyolultabbak lettek. Ugyanakkor ma már nem kell bizonygatnunk, hogy ezek az ügyek fontosak – a mi egészségünk miatt is, és unokáink biztonsága miatt is. Ezért emlékezünk június 5-én a Környezetvédelmi Világnapra.
Az idei évi világnap mottója az „Ideje a természetre figyelni” („Time for Nature”), így ez alkalomból most a biodiverzitás és természet védelme van a középpontban.
A biodivezitás, vagy a biológiai sokféleség az élő dolgok összessége a földön. Ez magában foglalja a bolygón lévő kb. 8 millió fajt - növényektől és állatoktól gombáig és baktériumokig - az ökoszisztémákat, amelyekben el vannak helyezve - például óceánok, erdők, hegyi környezet és korallzátonyok - valamint a köztük található genetikai sokféleség.
Egészséges, biodiverzitással gazdag ökoszisztémák, alapvető fontosságúak az emberi létezéshez. Az ökoszisztémák számtalan módon tartják fenn az emberi életet; tisztítják a levegőt, a vizet, biztosítják a tápanyagot az élelmiszerek rendelkezésre állásához, és a természet alapú gyógyszereket illetve nyersanyagokat, csökkentik a katasztrófák előfordulását.
De a természettel nem foglalkoztunk. Soha nem látottak tanúi vagyunk, bokortüzek Brazília, az Egyesült Államok és Ausztrália szerte, sáskainváziók Afrika szarván és a korallzátonyok halála. A folyamatban lévő COVID-19 világjárvány - a legfrissebb sorozata a zoonózisos betegségek kitöréseinek - azt mutatja, hogy a bolygó egészsége összefügg az egészségünkkel.
MI FOROG KOCKÁN?
Egymillió növény- és állatfaj áll kihalás előtt - némelyek évtizedeken belül- állítja a legújabb kormányközi jelentés A biodiverzitás tudományos-politikai platform és ökoszisztéma szolgáltatások (IPBES) szerint. Minden egyes faj fontos szerepet játszik a az ökoszisztéma kiegyensúlyozott és egészséges állapotában. A biodiverzitás és az élőhely veszteségei fokozhatják a fertőző betegségek és vírusok terjedését.
A globális gazdaság bonyolult módon kötődik a biodiverzitáshoz. A biológiai sokféleség biztosította szolgáltatások éves becsült értéke 125–140 billió US$, több mint másfélszerese a globális GDP-nek. Az étel, amit megeszünk, a levegő, amit belélegezünk, és a víz, amit megiszunk, mind a természetből származik. A tízmilliárd lakosú bolygó felé közeledve, meg kell ragadni a természeti környezet adta lehetőségeket és értéket és nem ellene működni.
Az jó hír az, hogy visszafordíthatók - a biológiai sokféleség csökkenésének irányai, - újragondolható a természettel való kapcsolatunk és most kell cselekedni, hogy növeljük az ambíciót az elszámoltathatóságot a védelme érdekében. Meg kell őriznünk a vadon élő állatokat és helyre kell állítanunk élőhelyeiket, meg kell változtatnunk élelmiszer előállítási és fogyasztási szokásainkat, népszerűsítenünk kell a környezetbarát infrastruktúrát és át kell alakítani a gazdaságokat úgy, hogy a természet őrzőivé váljanak.
A világ válasza a COVID-19 világjárvány kezelésére a korai intézkedések és szolidaritás volt a sürgető kérdések megoldása érdekében, melyek veszélyeztetik társadalmunkat. Országonként kell elkezdeni megtervezni a visszaépítés módját, miszerint jobb, ha a természet áll minden döntéshozatal középpontjában az embereknek és a bolygónak kell lennie a legfőbb prioritásnak.
„Biodiverzitás - alapvető fontosságú életformák változatossága a Földön - folytatódik a hanyatlás 2006 – ban a világ minden régiójában, jelentősen csökkentve ezáltal a természet emberi jóléthez történő hozzájárulási képességét. Ez a riasztó tendencia veszélyezteti gazdaságokat, megélhetést, az élelmiszerbiztonságot és minőséget, és az emberek életét mindenütt, ahogy azt a négy mérföldkő tudományos jelentésekben is megjelent több mint 550 vezető szakértő tollából, több mint 100 országból.” (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services 2019)
MIK A MOZGATÓRUGÓI A BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉSÉNEK?
A biológiai sokféleség csökkenésének öt fő mozgatórugója a legutóbbi szerint IPBES és GEO-6 jelentés szerint az emberi tevékenységből származik. A biológiai sokféleség csökkenése megakadályozható azáltal, hogy megváltoztatjuk azt, amit fogyasztunk, ahogyan termelünk, és ahol védjük a természet. Erősebb környezetvédelmi politikák és elszámoltathatósági intézkedések bevezetése segítenek ezekben a viselkedésbeli változásokban.
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSA
Élelmezés és erőforrások iránti igényünk vezetett az erdőirtáshoz, a földhasználati szokások megváltozásához és a természetes élőhelyek pusztításához az egész világon. A bolygó jégmentes földterületének huszonhat százalékát állatok legeltetésére használják, és 33% -át állatok takarmányozását szolgáló szántóföldi növények termesztésére használják. Manapság a világ felső talajának egyharmada megsemmisült a savasodás, szennyezés és más, nem fenntartható területirányítási gyakorlat következtében.
NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK TÚLZOTT KIHASZNÁLÁSA
Az erőforrások emberek általi túlzott kiaknázása, beleértve a halászatot, a fakitermelést és a vadon élő állatok orvvadászatát, egyaránt fenyegeti a nagy és kicsi lények létezését; az ikonikus vadvilágból, kezdve például a pangolintól, egészen a kaviárjáért értékes, leginkább illegálisan kereskedett emlősig a bolygón, a beluga-tokig. A szegénység kényszerítheti az embereket olyan tevékenységekre, mint orvvadászat és illegális fakitermelés, míg a fenntarthatatlan fejlődés - behatolásra ösztönöz a vad területekre és a vadon élő termékek iránti keresletre.
ÉGHAJLATI VÉSZHELYZET
Klímaváltozás és az extrém időjárás az élőhelyek elvesztését és leromlását okozza. Például a tenger felmelegedése megolvasztja a tengeri jeget; a leszakadó jégáramon kritikus a jegesmedvék túlélése és fókák és a halászmadarak, miközben megsavanyítják az óceánokat, kifehérítik a korallzátonyokat. Egy 2050-re készített előrejelzés szerint minden hatodik fajt a kihalás fenyeget - ha a jelenlegi felmelegedési tendenciák folytatódnak.
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
A szennyezés komoly és növekvő veszélyt jelent a biodiverzitásra, pusztító hatással van az édesvízi és tengeri élőhelyekre. Talán most körülbelül 5 billió makró- és mikró műanyag részecske úszhat az óceánban, ami a tengeri törmelék 60–90% -át teszi ki. A nyitott hulladéklerakók hatással vannak a növényekre és állatokra, míg a peszticidek, műtrágyák és egyéb vegyi anyagok a beporzókat károsítják, például a méheket és a denevéreket, amelyek a kártevők természetes ragadozói.
IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK
Az invazív fajok parazitákként vagy versenytársakként terjeszkedve veszélyeztetik a biodiverzitást, élőhelyek megváltoztatásával, helyi fajok keresztezésével és betegségek behozatalával. A globalizáció a kereskedelem és az idegenforgalom fokozta fajmozgás és betelepítés az eredeti tartományon túl megzavarja az új fogadó közösségeket és élőhelyeket.
Biológiai sokféleség csökkenése és a COVID-19
Ezen a környezetvédelmi világnapon, amikor annyian vannak magányosan otthonaikban, hadd reagáljunk most arra, hogy mi is juttatott bennünket ide. A COVID 19 világjárvány emlékeztető arra, hogy az emberi egészség kapcsolódik a bolygó egészségéhez. A koronavírusok zoonózisok, ami azt jelenti, hogy közöttük vannak állatok és emberek, valamint kutatási eredmények hogy ezek a betegségek egyre növekszenek. Jelenleg kb. 1 milliárd betegség és több millió haláleset fordul elő évente zoonózisoktól. Hatvan százaléka az emberekben előforduló összes ismert fertőző betegségnek zoonotic, mint 75 százaléka az összes felszínre kerülő fertőző betegségnek.
A tudósok azt jósolják, hogy ha nem változtatjuk meg viselkedésünket vad élőhelyek irányban, még több víruskitörés fenyeget. A jövőbeli zoonózisok megelőzése érdekében foglalkoznunk kell az ökoszisztémát és a vadon élő állatokat érintő többszörös fenyegetésekkel, ideértve az élőhelyek elvesztését és fragmentációját, az illegális kereskedelmet, szennyezést, az inváziós fajok terjedését és egyre inkább az éghajlatváltozást.
A Környezetvédelmi Világnap célja, hogy inspirációt adjon mindenkinek, hogy hallassa a hangját - a polgároknak sürgetniük kell kormányukat, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat a természet védelme, a szennyezés megszüntetése és annak biztosítása érdekében, hogy a környezetvédelmi törvényeknek megfeleljenek. A vállalatoknak ki kell fejleszteniük fenntartható ellátási láncokat, valamint mezőgazdasági és gyártási gyakorlatot - amelyek nem ártanak a környezetnek. A polgároknak és a civil társadalmi csoportoknak betekintést kell kapniuk abba, hogyan lehet megőrizni és visszaállítani a leromlott ökoszisztémákat. Végül arra juthatunk, hogy összefogva megtaláljuk nemcsak az egymással való harmónikus jó életmódot, de a természettel is.
Ideje a természetre figyelni (#ForNature)
Ideje a természetre figyelni (#ForNature)
A Környezetvédelmi Világnapon ideje a természetre figyelni (#ForNature)
Ideje, hogy újragondoljuk a természettel való viszonyunkat.
Ideje a természetre figyelni minden döntésünkben.
Tudjuk, hogy hogyan lehet jól élni - harmóniában a természettel.
Eléggé figyelnünk közös otthonunkra, hogy meghalljuk, ha hív?
A 2020-as Környezetvédelmi Világnap alkalmából „PRAKTIKUS KALAUZ” jelent meg magánembereknek, vallási csoportoknak, üzletembereknek, városoknak, kormányoknak, iskoláknak és egyetemeknek, fiatalok csoportjainak és civil szervezeteknek. Az eredeti angol nyelvű kalauz PDF formátumban elérhető itt.
További források: