Az EIONET hálózat jövőkutatással foglalkozó csoportja (Foreward Looking Information and Services) 2020. szeptember elején tartotta éves ülését. Bár az esemény online került megrendezésre, az mégis a terület kifejezetten pezsgő életéről adott képet. Az alábbiakban az éves ülésről adunk összefoglalót.
Jock Martin (EEA) köszöntőjében képet adott az EEA – EIONET 2021-2030-as stratégiájáról. Ezt a tervek szerint októberben fogja elfogadni a Management Board. Részlet a tervezetből:
Víziónk az, hogy lehetővé tegyük a fenntartható Európát azzal, hogy a prioritásokról és a megoldásokról megbízható és cselekvőképes (actionable) ismereteket és információt adunk a döntéshozatalhoz. Mi leszünk a politika szempontjából releváns környezeti és éghajlati ismeretek vezető hálózata az Európai Unió és az országok szintjén. Gondoskodni fogunk a környezet- és klímapolitikák teljes körű végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről, és támogatjuk Európa jövőbeli politikai ambícióit. (Our vision is to enable a sustainable Europe through trusted and actionable knowledge for informed decision-making on priorities and solutions. We will be the leading network for policy-relevant environment and climate knowledge at European Union and country levels. We will ensure continuous monitoring for full implementation of environment and climate policies and supporting Europe’s future policy ambitions.)
Stratégiai célok:
Jock elmondta, hogy a jövőkutatás technikáinak szerepét minden területen növelni kívánják. A kommunikáció folyamatosan változik (követve az igényeket). Az EEAcademy szerepét erősíteni kívánják.
Az OECD előadói (Duncan Cass-Beggs–OECD Strategic Foresight Unit és Anthony Cox –OECD Environment Directorate) elmondták, hogy a bizonytalanságokra vonatkozó szakpolitikák gyártásában kívánnak segítséget adni (navigating uncertainty). Erre jött létre az OECD Horizontal Project, amely az éghajlati és gazdasági rugalmasságot kívánja növelni egy alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átállással (Building Climate and Economic Resilience in the Transition to a Low Carbon Economy).
Az OECD Horizontal Project nem környezeti projekt. Holisztikus, de a gazdaság van a fókuszban. A projekt célja, hogy segítséget adjon a jövőről szóló rendszerszerű gondolkodáshoz – a döntéshozók informálásával (an approach to think systematically about the future to inform decision making). A jövőkutatást az OECD kiemelten fontosnak tartja, mivel az segítséget tud adni „jövőálló” (future-proofing” szakpolitikák és stratégiák létrehozásához, az új lehetőségek és nehézségek behatárolásához, és a megoldások innovatív módon való kitalálásához. Az OECD Horizontal Project négy fő részből fog állni:
Az OECD szakemberei szerint folyamatosan átbillenési pontokba (tipping points) ütközünk. Úgy tűnik, hogy több területen is már visszafordíthatatlan a pusztulás. Csak példa, hogy Grönland jegének pusztulása sokkal gyorsabb, mint ahogy korábban feltételeztük. A dolgok hatásai átterjednek más trendekre is (cascading impacts). Az például, hogy az óceánok savasodnak, kihat a korallok pusztulására, az pedig a halászatból élők megélhetésére. Mindennek óriási hatása van arra, hogy hogyan tarthatjuk fenn a gazdaságunkat.
Az nagyon szép, hogy az Oxford University szerint a 2019-es év kifejezése az „éghajlati sürgősség” (climate urgency) (https://www.nytimes.com/2019/11/20/arts/word-of-the-year-climate-emergency.html ), de ez önmagában nem old meg semmit. Ismernünk kellene a megatrendeket; és a rugalmasságot, ellenálló képességet (resilience), a jóllétet (well being) kellene fókuszba állítani. Innovatív gondolkodásra van szükség, és le kell bontani a szektorok szerinti gondolkodás korlátait.
Az OECD szakemberei szerint kritikusan fontos, hogy leküzdjük a cselekvés akadályait, hogy megértsük a környezeti elemzéseket és a forgatókönyveket - miközben hiányzik a jövőképek széleskörű megértése és támogatása, a stratégiák koherenciája, és a döntéshozók elkötelezettsége.
A jelenleg zajló folyamatok hoznak nem várt meglepetéseket. Az élelmiszer-rendszer meglepően hamar lábra állt. Néhány kormány elkötelezett a „zöld talpra állás” (green recovery) ügyében, míg más kormányok, úgy tűnik, hogy visszatérnének a régimódi ipari modellekhez, például az energetika területén…
Az előadás nyomán felmerült gondolatok:
Manfred Rosenstock (DG Environment ) előadásában bemutatta az EU felmerülő környezeti problémák azonosítására szolgáló jövőkutató rendszerét (FORENV), illetve a jövőkutatás szerepét a Bizottságban. Kiemelte, hogy a jövőkutatás a Bizottságban az elmúlt időszakban sokkal több figyelmet kapott. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy Maroš Šefčovič úr „Interinstitutional Relations and Foresight” (Intézményközi Viszonyok és Jövőkutatás) területen kapott elnök-helyettesi kinevezést (https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2019-2024/sefcovic_en)
Az első éves jelentés a rugalmasságra, alkalmazkodóképességre fókuszál, és az ülés idején jelent meg. A 2020 Strategic Foresigh Report – CHARTING THE COURSE TOWARDS A MORE RESILIENT EUROPE (2020-as Stratégiai Jövőkutatási Jelentés - A FOLYAMAT MEGFIGYELÉSE A RUGALMASABB EURÓPA FELÉ) című dokumentum itt érhető el.
Manfred Rosenstock kiemelte, hogy a Bizottság deklarált célja „megerősíteni a Bizottság képességét a felmerülő problémák előrelátására, ideértve a jövőkutatás eszközeit, a lehetőségek és összetett kockázatok nyomon követését és azonosítását, valamint a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásuk előrejelzését” (strengthen the Commission's capacity to anticipate emerging issues, including through foresight tools as well as to monitor and identify opportunities and complex risks and foresee their impact on environment and society”).
Ennek egyik konkrét megvalósulása a FORENV projekt, amelyben az EEA is aktívan részt vesz. A jövő jeleit kutató, feltérképező és elemző munka olyan jelenségekre is rávilágít, amely ma talán még nem tűnnek jelentősnek, de később azzá válhatnak. Erre példa a Föld körül keringő műholdak tömege. Egy idő után ezek miatt nem lehet továbbiakat fellőni, és nem lehet űrhajókat átküldeni. Ez nyilván ma még nem a legsürgősebb kérdés, de ráirányíthatja a figyelmet a távolabbi kérdésekre. Olyan kérdésekre, amelyekről általában még nincs tudományos adat, de már látszik, hogy gond lehet belőle…
Nikolaos Kastrinos (DG Research & Innovation ) arról tartott rövid előadást, hogy hogyan támogathatja a jövőkutatás az Európai Zöld Megállapodást (Green Deal). Nézete szerint nem szabad kész válaszokat gyártani. Nem mondjuk meg, hogy milyen lesz a jövő, de segítünk ezen gondolkodni.
Ahogy Nikolaos Kastrinos mondta: az embereknek fel kell tenni a kényelmetlen kérdéseket a politikusoknak, akkor fognak ők is elkezdeni ezen gondolkodni. „Mennyire fogod bűnösnek érezni magad, amikor majd a vihar romba dönti a várost?” (How guilty you will feel vhen the next storm will hit the city?) „Radikális vitákat kell nyitnunk” (we need open the debate with some radical imput).
Ahogyan Nikolaos Kastrinos fogalmazott: olyan forgatókönyvekre és történetekre van szükségünk, amelyek bemutatják a lehetőségeket, az alternatívákat, és ezzel megerősítik az elköteleződéseket. (Kevin Anderson szerint ha a leggazdagabb 10% lecsökkentené a fogyasztását az EU átlagos szintjére, akkor a világ káros anyag kibocsátása 30%-kal csökkenne.) Szükségünk van a jó élet új vízióira. Meg kell találnunk a magas fejlettség és az alacsony ökológiai lábnyom közös területét, ahogyan azt már korábban többször is bemutattuk (például itt: https://eionet.kormany.hu/nyari-egyetem-2017 ).
Milyen forgatókönyvekre van szükségünk?
1.: Referencia forgatókönyvek (reference / base-line scenarios): Kulcs-rendszerek és utak a fenntarthatóságra való átmenethez; fókusz az egyéni életstílusokra és az EU stratégiákra; Lehetséges trendek, események kombinációja.
2.: Kihívások forgatókönyvei (challenging scenarios): a szerencsekártyák (wild-cards) és a játékszabályok változtatói; a változások és azok hatásai nem váratnak magukra sokat, a természeti katasztrófák növekedő veszélye jól látható, az átmenet nem új technikák alkotása, sokkal inkább a régiektől való megaszabadulás (új technika nem hozza el az átmenetet a fenntarthatóságba (new tech does not bring the transition!); A bukás forgatókönyvei: mit jelent ha nem mentjük meg a bolygónkat (what could it mean to “not save the planet”?) pl.: https://www.greeneuropeanjournal.eu/futures-foretold-climate-fiction/
3.: Szakpolitikai forgatókönyvek (policy scenarios): a szakpolitikák alkotóinak segítésére, hogy a fenntarthatóságba való átmenetben tudjanak gondolkodni. Mi gyorsíthatja a pozitív változásokat? Mi hátráltathatja ezeket? Életstílus-forgatókönyvek, a viták és beszélgetések ösztönzésére.
Mindennek a megvalósításában együttműködésre van szükség. Az erre vonatkozó javaslatot Nikolaos Kastrinos a következőkben foglalta össze (beleszőve az EEA munkáját is):
Az ülés nemzeti szintű híreit bemutató részében (Marketplace) az alábbi prezentációk kerültek bemutatásra (melyek itt letölthetőek PDF formátumban):
A magyar Környezeti Forgatókönyvek Projekt bemutatását a résztvevők igen pozitívan fogadták. Elismerték a dokumentum mögött álló munka nagyságát és nehézségét, összetettségét. Volt, aki kiemelte, hogy a forgatókönyvek bemutatják a trendek mögött álló hatóerőket és elemeket is. A növekedés és a fejlődés ellentétbe illetve párhuzamba állítása többek érdeklődését felkeltette – ez a kérdéskör rendre visszatér a környezeti gondolkodásban. Az anyagot mindenképpen jó kezdéspontnak tekintették a Nemzeti Környezetvédelmi Program megalkotásához, a közös gondolkodás serkentéséhez.
Karin kiemelte a kortárs művészetek beépítését, a pop kultúrát, ami hidat adhat a forgatókönyvek és a valós élet között (bridge to real life).
Anita kiemelte a résztvevők humorának fontosságát, ami a végső anyagban is átüt – fanyar cinikusság érezhető egyes szövegrészeken, amikor (szándékosan) nem egyértelmű, hogy a trendek pozitívak, vagy negatívak… Mivel a forgatókönyvek már felhasználásra kerültek a Nemzeti Környezetvédelmi Program jövőképének megfogalmazásakor, ezért a munka egy jó példája lehet a „Jövőkutatás a tettekért” (Foresight for action”) iránynak. A Környezeti Forgatókönyvek projektről itt olvashat többet: https://eionet.kormany.hu/download/a/78/92000/Forgat%C3%B3k%C3%B6nyv_projekt_2020_05_11.pdf
Mivel az ülést eredetileg Budapestre terveztük, az első nap végén egy „Virtual Coffee in Budapest” című rövid programmal hívtuk a résztvevőket egy időutazásra. A bevezető előadásban a budapesti kávéházi hangulatról, és a budapesti jövőképek fejlődéséről adtunk rövid áttekintést. A COFFEE IN BUDAPEST című prezentáció itt érhető el.
Az EIONET hálózat jövőkutatással foglalkozó csoportja (Foreward Looking Information and Services) különböző co-creative projektekben vesz részt. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.
1.: FLIS Co-creative project: INCORPORATING FORESIGHT INTO SOE REPORTING
Az EIONET hálózat jövőkutatással foglalkozó csoportja (Foreward Looking Information and Services) immáron évek óta szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a SOE Reporting (State of Environment Reporting, Környezeti Állapotjelentések) csoporttal. A két terület együttes gondolkodásából a tények megoldás-orientált bemutatása, az esettanulmányok megosztása, illetve a javasolható intézkedések megalapozott feltárása várható. Bár korábban a két csoport együttes ülésére is volt példa, jelenleg ez online körülmények között zajlik. A SOE csoport következő éves ülésére (szeptember 28-29) közös munkát tervezünk.
2.: FLIS Co-creative project: HORIZON SCANNING 2020-2025
A projekt a jövő jeleit gyűjti szisztematikusan. Ezeket immáron rendszeresen becsatornázzuk a korábban bemutatott FORENV projektbe, és később a SOER 2025 jelentésbe is. A munkában az EEA FLIS csoportja továbbra is részt vesz.
3.: FLIS Co-creative project: GREEN SHIFTS - HORIZON SCANNING 2020-2025
A kísérleti projekt a fentebb leírt Horizon Scanning projekttel együttműködve, ahhoz hasonlóan feltérképezi a változások hajtóerőit (drivers of change), hozzájárul a FORENV munkafolyamathoz, hozzájárul a 2025-ös SOER jelentéshez, illusztrációt ad ahhoz, hogy a fenntarthatóságba való „átmenet” (transformation) már zajlik (is already happening), követi a pozitív jeleket (track positive signals). A projekt érthetőbbé igyekszik tenni az európai társadalomban a „zöld eltolódás” jeleit és trendjeit. Követni igyekszik az erről szóló társadalmi vitát a szociális médiában – egy kifejezetten kísérleti megközelítéssel, egy kölcsönös tanulási folyamattal (mutual learning process). A projekt bemutató előadása PDF formátumban elérhető itt.
Az ülés során a résztvevőket bevontuk a munkába: meglepő dolgokról gyűjtöttünk 2020 első félévéből (COVID lezárások) cikkeket, írásokat – illetve ezek linkjeit. A munka a technikai nehézségei mellett felvetette a kérdést, hogy vajon az online ülés résztvevői mennyire lesznek bevonhatóak az aktív munkába. A gyakorlati rész bebizonyította, hogy a FLIS csoport tagjai készek a kísérleti munkákra. A néhány percnyi közös munka eredményeképpen cikkek, beszámolók hosszú sorát sikerült összegyűjteni. Már a munka közben is felmerült, hogy a felhalmozott esettanulmányok akár már a forgatókönyv alkotó projekt munkájában is felhasználhatóak.
A munka során a résztvevők megerősítették a projekt azon hipotézisét, hogy a fenntarthatóságba való átmenet már zajlik (transformation is already happening). Természetesen ez erősen függ attól, hogy mit tekintünk átmenetnek, változásnak, illetve a változás jeleinek.
Anita Pirc (EEA) személyes véleményét osztotta meg: míg az EEA minden cselekedetében igyekszik jól megalapozott és tudományos lenni, addig a Green Shift projekt üdítően friss színeket hoz a palettára: vállaltan kísérleti jelleget, próbálkozást, gyors cselekvéseket. Anita kifejezte, hogy szerinte ez nagyon jó és szükséges, és valós hiányt pótolhat az EEA tevékenységei között.
4.: FLIS Co-creative project: SCENARIOS FOR A SUSTAINABLE EUROPE IN 2050
A projektben 10 ország szakemberei vesznek részt. Mivel a munka igen komoly módszertani és egyeztetési alapokat kíván, ezért a munkafolyamat egyes részeit az EEA anyagilag is támogatja.
Mik azok a fontos elemek, amelyek meghatározzák a jövőnket? Melyek azok a fontos területek, amelyek formálják a vágyott fenntartható jövőt? Ezek az építőipar, az élelmiszeripar és a közlekedés (housing, food, mobility)? Milyen megközelítést, politikai lehetőséget és intézményeket vehetünk be egy-egy stratégiába? Vajon mi lehet hír mondjuk 2040-ben?
A csoport vezetőinek beszámolója szerint jelenleg a fenti ábrán a 2. és a 3. részei között állunk. 2020 végére a tervek szerint a nyers forgatókönyv szövegek elkészülnek.
Újra és újra fel kell tenni a kérdést: Hol van az EEA szerepe? Hol van a FLIS szerepköre? Eközben emlékezetben kell tartani, hogy az EEA a korábbi probléma-fókuszált hozzáállásból a megoldás-fokuszált hozzáállásra tért át. Az EEA már most előkészületeket tesz a SOER 2025 megalkotása felé. Ebben meg kell jelennie az akciókra irányult jövőkutatásnak („foresight for action”).