A városi közlekedés hosszútávú fejlődésének irányairól tartottak közös jövőkutató workshop-ot „European urban mobility 2050: A horizon scanning project” címmel 2020. február 5-én. A bemutatott nézetek és gondolatok sokfélesége jól tükrözte a résztvevők tarkaságát. Ami biztosnak tűnik, az a gyaloglás és a kerékpározás fejlődése, fejlesztése.
A project célja a városi közlekedés fejlődésének áttekintése a jövőkutatás eszközeivel. A résztvevők egyebek mellett a Walk21 (https://www.walk21.com/), a Danish Cyclists Federation (https://www.cyklistforbundet.dk/english/ ), az UNECE (https://unece.org/ ), az EUROCITIES (https://eurocities.eu/ ), a POLIS (https://www.polisnetwork.eu/ ), több járműgyártásban érdekelt cég, és több államigazhatási intézmény munkatársai voltak.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt egy évben többet változott a városi közlekedés ügye, mint a megelőző 30 évben: minden átalakulóban van. A workshop előzetes tájékoztatója szerint az alábbi ügyek fontosságát (relevance) és bizonytalanságát (uncertainty) vizsgálták meg:
1. Focus on local and rural vs the city (Fókusz a helyi és vidéki versus városi ellentéteken)
2. Evolving commuting patterns (Alakuló ingázási szokások)
3. New modes of urban delivery and accessibility (A városi áruszállítás és elérhetőség új módjai)
4. Rethinking parking space (A parkolóhelyek újragondolása)
5. Varying visions of the smart city (A „smart city” / okos város változó jövőképe)
6. Future status of car (Az autó jövőbeli státusza)
7. Innovative mobility business models (excl. MaaS) (Innovatív közlekedési üzleti modellek, nem ideértve a MaaS rendszert)
8. Development and implementation of MaaS (MaaS rendszer fejlesztése és üzemeltetése)
9. Two-wheeled take over (A kétkerekűek hatalomátvétele)
10. Walkable and cyclable cities (Sétálható és biciklizhető városok)
11. Safety and Security threats (Biztonsági és közbiztonsági fenyegetések)
12. Development of air mobility (A légiközlekedés fejlődése)
13. AV's uncertain future (Az autonóm járművek bizonytalan jövője)
14. Development of V2X (A járművek rendszerbekapcsolásának fejlődése)
15. Diffusion of alternative fuels (Alternatyív üzemanyagok terjedése)
16. EV technology development and increasing investments (Elektromos járművek technológiai fejlődése és növekvő befektetés e téren)
17. Increasing focus on the effects of air and noise pollution (Növekvő figyelem a légszennyezettség és a zajszennyezés hatásainak)
A vélemények meglehetősen eltérőek voltak. Sokféleképpen lehet megélni a valóságot, és így a városi közlekedésben észlelhető változásokat is. Különösen eltértek a nézetek olyan kérdéskörökben, amelyeknek már megnevezésük is vitatható, mint például a “smart citiy” fogalma. A “smart city” (okos város) koncepció kapcsán volt, aki kijelentette, hogy az ma már nem feltétlenül jelent technológiai fejlődést (“smart does not mean technology any more”), hanem sokkal inkább élhető (livable), egészséges, helyi léptékben gondolkodó városfejlesztést (Jan Gehl nézetei alapján).
Mindezek mellett felmerült egyebek mellett a “just in time concept”, az elektronikus kereskedelem (e-commerce). A beszélgetésekből kiderült, hogy míg egyes államokban a járvány terjedésétől való félelem kapcsán új lendületet kapott az autóhasználat, addig más államokban (pl. Dánia) nagyon megnőtt a közlekedési dugóban eltöltött idő, és ez világossá tette, hogy az eddigi közlekedési szokások nem tarthatóak.
Volt, aki szerint a területhasználat alapvető átalakulásban van. Mivel többen élnek egyedül, ezért sok kisméretű lakásra van szükség. Hasonlóan a kisméretű járművek (kicsi autók, triciklik, motorbiciklik) száma is növekedni látszik. Az utóbbi időben nagyon sokan kezdték el újszerű módokon használni a városi területeket (“intensive use of extra-urban space”).
Minthogy a workshop a jövőkutatás módszereit alkalmazta, tisztázni kellett a használt fogalmak jelentését:
GYENGE JEL (weak signal)
a potenciálisan felmerülő probléma első mutatói, amelyek esetleg jelentőssé válnak(vagy nem) a jövőben. Jellemzőik:
FELTÖREKVŐ ÜGY (emerging issue)
olyan fejlesztések, amelyek még csak kialakulóban vannak, és még nem jól-megalapozottak. Olyan változások bizonyítékát tükrözik, amelyek valószínűleg befolyásolják a jövőt (jelen gyakorlatban a jövő városi közlekedését). Jellemzőik:
A vélemények összesítése során kirajzolódott, hogy az automatizált járművekkel szemben egyfajta szkepticizmus van jelen. A szakemberek egy része nem tartja ezeket reálisnak, legfeljebb megosztott járművek esetén (combined with shared mobility). Ugyanakkor egyes automatizmus felé vivő eszközök megjelenését látják, és elismerik a szerepüket.
Volt, aki szerint a gondolkodás még mindig meglehetősen autózás-centrikus. A gyaloglás és biciklizés egy külön részben jelent meg, a többi gondola pedig az autók körül pörög – ez nem helyes. Ezeket az irányokat kombinálni kellene.
Más azt hangoztatta, hogy mivel az életminőség javításának kellene lenni a középpontban, ezért a levegő tisztaság alapvetően fontos kell hogy legyen. A technológia szerepe, megítélése meglehetősen ellentmondásosnak tűnt.
Ami a véleményekből erősen kirajzolódott, az a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbsége. Ezt a résztvevők többsége elismerte és támogatta, és mint kiderült, ez az az irány, amely párhuzamba állítható – gyakorlatilag minden más fejlesztési iránnyal. Többen is hangoztatták, hogy a meglévőnél sokkal jobb feltételeket kellene biztosítani az aktív közlekedési módoknak – már csak egészségügyi meggondolások miatt is. Többször is hangsúlyt kapott, hogy a vidéki közlekedésben alapvetően hiányoznak a megfelelő, biztonságos járdák és kerékpárutak. Új fogalomként jelent meg az “élvezhető város” (enjoyable city) koncepciója.
