A 2015-ös év fő kérdései minden bizonnyal az éghajlat változásával kapcsolatosak.
A 2015-ös év fő kérdései minden bizonnyal az éghajlat változásával kapcsolatosak. Ez a pápai enciklika témája, ez lesz a szeptemberi ENSZ csúcsértekezlet témája, és a decemberi Párizsi csúcstalálkozó témája is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) minden évben közzéteszi a „Jelzéseket”, amely pillanatfelvételként mutatja be azokat a kérdéseket, amelyek az adott évben különösen érdekesek lehetnek a környezeti politikákkal kapcsolatos vitákban, illetve a nagyközönség számára. A 2015-ös év kérdése az, hogy milyen választ tud adni az emberiség az éghajlatváltozás kérdéseire, kihívásaira.
Az éghajlat változik, ez ma már tény, és az is tény, hogy az üteme felülmúlja a Föld történetében korábban előforduló éghajlatváltozások ütemét. Ha az eddigi termelési és fogyasztási módokat folytatjuk, akkor óriási bajba sodorjuk az utánunk jövő generációkat. De nem kell, hogy ez így legyen, hiszen egyre több módszert és eljárást ismerünk, amelyekkel jelentősen csökkenthetjük a légkörbe jutó üvegházgázok mennyiségét, vagy akár meg is köthetjük azokat. A kiadvány szerint 2050-re átállhatunk az alacsony szénkibocsátású gazdaságra.
A hosszútávú trendek mellett fel kell készülnünk a rövidtávú kérdésekre is, hiszen az éghajlat már változóban van. A nem-cselekvés ára minden számítás szerint nagyobb lenne, mint a felkészülés költségei. Fel kell készítenünk az éghajlatfüggő rendszereket a változásokra, elsősorban az egészségügyet és a közlekedési rendszereket.
A mezőgazdaság szintén kulcstényező. Nem csak azért, mert a változó éghajlat miatt Európa jelentős részén csökkenhet a termelési hozam, illetve nőhet az öntözés költsége. Azért is, mert a mezőgazdaság maga is hozzájárul az éghajlat változásához. Az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához rengeteg energiát használunk fel, ami jelentős üvegházgáz kibocsátást jelenthet. Ráadásul az állatok tartása és a növények nagyüzemi termelése jelentős mennyiségű metán és dinitrogén-oxid kibocsátást is okozhat, ami szintén üvegházgázként viselkedik.
Az EU-ban 1990 és 2012 között a mezőgazdaságból eredő üvegházgáz szennyezés az állatállomány csökkenése, a műtrágyák hatékonyabb használata és a trágya jobb kezelése miatt 24%-kal csökkent. Ennek ellenére ez még így is az EU összes üvegházgáz kibocsátásának 10%-át adta.