Az EIONET szakértői hálózat hulladékgazdálkodással foglalkozó Nemzeti Referencia Központjai 2019. szeptember 25-26-án tartottak workshop-ot. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.
Az EIONET szakértői hálózat hulladékgazdálkodással foglalkozó Nemzeti Referencia Központjai 2019. szeptember 25-26-án tartottak workshop-ot. Az alábbiakban erről adunk összefoglalót.
Az ülést Martin Adams, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: EEA) Egészség és Fenntartható Erőforrás-használat Programjának vezetője nyitotta meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU fókuszba helyezte a körforgásos gazdaságot, melyet az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen kiemelt helyen kezel a European Green Deal nevű programjában. Egyúttal az új, 8. Környezetvédelmi Cselekvési Terv prioritásai között is megjelenik az erőforrás-hatékonyság, ami szintén a körforgásos gazdaság koncepciójának alapja. Felhívta a figyelmet az EEA és az EIONET szakértői hálózat szerepére az EU-s környezetvédelmi politika sikeres megvalósításában.
Daniel Montalvo összefoglalta a legutóbbi hulladékgazdálkodási workshop óta történt változásokat az irányelvekben, iránymutatásokban:
Kiemelte az EEA munkájával és terveivel kapcsolatos tagállami visszajelzések fontosságát, valamint az EIONET hálózattal való közös munka megerősítését, szorosabbá fűzését is célul tűzte ki, ami inkább meghatározott projektek köré fog csoportosulni a jövőben.
A workshop munkáját panelbeszélgetés nyitotta a hulladékgazdálkodás jövőjével kapcsolatban, ahol Rozalina Petrova (Európai Bizottság, DG ENVI) kifejtette, hogy az Európa 2020 stratégia nem volt elegendő mértékben „környezeti” szempontú, azonban ez megváltozni látszik az új European Green Deal-nek köszönhetően. A „business as ususal” megközelítés már nem lesz elegendő a jövőben, határozottabban és összefogást szorgalmazva kell fellépnünk a környezet védelméért. A hulladékra erőforrásként kell tekinteni a jövőben.
Pierre Condamine (Zero Waste Europe) szerint a hangsúlyt az erőforrás-hatékonyságra kell helyezni a jövőben. Jelenleg a keletkezett hulladék jelentős részét számos ország külföldre exportálja, amely hulladék 50%-a műanyag. A hagyományos hulladékgazdálkodás központosított; tőke-intenzív; hulladékot jellemzően éget, vagy lerak. A zero waste megközelítés decentralizált; munkahelyeket teremt; beazonosítja és csökkenti a hulladékot és lehetővé teszi a hulladékcsökkentő intézkedések érvényesülését.
Jean-Benoit Bel (ACR+, Városok és Régiók a Fenntartható Erőforrás-felhasználásért Egyesület) szerint a legfontosabb kihívások közé tartoznak: a leszakadó területek, a kis rálátás az egész újrahasznosítási értékláncra a begyűjtést követően, illetve az adatok összehasonlíthatóságának problémája. A hulladéklerakás adói túl alacsonyak, a kiterjesztett gyártói felelősség sok országban nem megfelelően működik. Nagyobb fokú átláthatóságra lenne szükség az újrahasznosítás területén a válogatáson túl is. Fontos kulcsterületek az élelmiszerhulladék, az építési anyagok és az elektronikai termékek. Az igazán nagy hangsúly a megelőzésen kell, hogy legyen az újrahasznosítás helyett.
Antonis Mavropoulos (Nemzetközi Szilárd hulladék Egyesület ISWA) szerint radikális változásokra van szükség az elkövetkező 10-15 évben a hulladékok szelektív gyűjtésén túlmenően is. Négy fő kihívással kell szembenéznünk:
Az EEA tevékenységének, annak változásainak bemutatása
Hulladékgazdálkodással kapcsolatban az EEA 2020-ra tervez egy webinart, majd 2021-ben lesz a következő hulladékos workshop, ezt követően pedig várhatóan kétévente. Idén várható egy Lost resources című, illetve egy építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos briefing, valamint a hulladék indikátorok aktualizálása. 2020-ra terveznek egy jelentést a bio-hulladékkal kapcsolatban, valamint egy, az újrahasznosítás határait bemutató briefing dokumentumot. Elkezdődik jövőre az Early warning jelentésekhez való EEA hozzájárulás előkészítése is, amit aztán 2023-ban jelentetnek meg. 2021-ben várható briefing a nem újrahasznosítható anyagokról és a downcycling-ról. Nagyobb hulladékgazdálkodási jelentés 2023-ban várható.
Az EEA képviselői kiemelték, hogy nyitottak mindennemű visszacsatolásra, véleményre a tervezett projektekkel kapcsolatban, szorosabb együttműködést szeretnének kialakítani a tagállamokkal.
Az EEA hozzájárulása, támogatása a Korai figyelmezető mechanizmus során
A mechanizmus célja, hogy jobb, időszerűbb és egységesebb végrehajtást biztosítson, azonosítsa a gyengeségeket és a szükséges lépéseket az irányelvekben szereplő teljesítési határidőket megelőzően. Alapvetően az Európai Bizottság készíti a tagállami jelentéseket a hulladékcélok eléréséről, aktuális állásáról, azonban ebben együttműködik az EEA-val. Összeállítanak egy listát azokról a tagállamokról, amelyek esetében a célok elérése kockázatos, illetve javaslatokat is nyújtanak az adott tagállamoknak. Tervezik jó gyakorlatok összegyűjtését a kockázatosabb területeket illetően. A jelentéseket a határidőket három évvel megelőzően készítik majd el.
Számos kritériumot értékelnek majd, ami alapján besorolják az országokat a különböző kockázati szintekre, azonban a teljes értékelési mechanizmus és keretrendszer még nincs kidolgozva. Utóbbihoz nagyban számítanak a tagállamokkal való együttműködésre, önként jelentkező „tanácsadó” országokra, akik részt vennének a módszer kidolgozásában és tesztelésében. Három-öt önként jelentkező országra van szükség, akik később észrevételezhetik a munkaverziókat és a módszertant, adatokat és információt szolgáltatnak a tagországra vonatkozóan. Az együttműködés egy 2020-ban megrendezett személyes találkozást és 2-3 webinart foglal magában. Az EIONET hálózat egésze is részt vesz a folyamatban. 2020-ban észrevételezhetik az értékelési módszertan munkaverzióját, 2021-ben az NRC-k kitöltenek egy kérdőívet a nemzeti intézkedésekre vonatkozóan, illetve megvitatják tapasztalataikat a 2021-es hulladékos NRC workshop-on. 2022-ben pedig véleményezik majd az elkészült jelentést.
Projekt együttműködési lehetőség az EEA/Eionet hálózatában
Az EEA az EIONET hálózatát szorosabban szeretné bevonni a munkájába már a koncepció kidolgozásától kezdve, mert jelenleg viszonylag későn érkezik a tagállami visszacsatolás. A hálózatnak nagy tapasztalata van, amit ki szeretnének aknázni a jövőben
A hálózat jelezheti az igényét bizonyos témákra vonatkozóan, illetve jobban magáénak érezheti a jelentéseket. EIONETen belüli együttműködés is erősíthető a projektek révén.
2020-ra vonatkozóan terveznek egy pilot projektet, amelyhez kapcsolódóan 2019 végén szerveznének egy webinart a csapat és a téma kiválasztására, majd 2020-ban elkezdődne a közös munka havi rendszerességű telefon-konferenciákkal, intenzív EIONET inputtal és egy draft-dokumentum megírásával. 2020 végén várható egy workshop, majd a munka véglegesítése és terjesztése.
A projekteket illetően az EEA várja a tagállamok témajavaslatait illetve jelentkezését az egyes projektek munkacsoportjába. A javaslatok e-mail-en keresztül is megtehetőek. Egyelőre a következő potenciális témakörök kerültek elő: a Hulladékmegelőzési Tervek; a jövő hulladékgazdálkodása; E-hulladékok, mint elveszett erőforrások.
A Workshop csoportmunkái biohulladék, műanyaghulladék kezelése, indikátorok és építési és bontási hulladék témakörben zajlottak, ahol különböző tagállamok mutatták be tapasztalataikat, jó gyakorlataikat.
Hulladékok képződésének megelőzése
A legfőbb cél a hulladékhierarchiában a hulladékok keletkezésének megelőzése. A keretirányelv elvárja a hulladékmegelőzési tervek/programok hatékonyságának monitorozását, jelentéstételi kötelezettség pedig az élelmiszerhulladékkal, veszélyes hulladékkal és az újrahasználattal kapcsolatban áll fenn. Az EEA publikálja a keretirányelvnek megfelelően a tagállamok és az EU egészének előrehaladását a hulladékmegelőzési programokkal kapcsolatban. Ehhez meg szeretnék vizsgálni a körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos stratégiákat is, azonban nem vizsgálják a céloknak való megfelelést. A jelentésekhez a fact sheeteket tervezik kibővíteni a tagállami indikátorokkal, a programokban szereplő célokkal, élelmiszerhulladékos, újrahasználatos szekcióval, illetve a megelőzési programok értékelésére vonatkozó résszel. A fact sheet-eket 2 évente aktualizálnák. A megelőzési jelentés egy állandó részből (előrehaladás, monitoring) és egy tematikus részből állna, ami specifikus területre fókuszál (pl. élelmiszerhulladék, textilek, építési és bontási hulladék, ipari hulladék, EPR stb.). Az EEA javaslatokat, véleményeket vár, mind az állandó résszel kapcsolatos adatok rendelkezésre állásáról, mind pedig a tematikus részhez várja a témajavaslatokat. Visszajelzést vár azzal kapcsolatban is, hogy milyen mértékben kíván a tagország részt venni a fact sheet-ek előállításában.
Összefoglalás és következő lépések
Daniel Montalvo (EEA) az esemény zárásaként kiemelte a közös munka fontosságát, megköszönte a sikeres közreműködést. A workshop során felmerültek kulcsterületek, amik minden tagállam számára kiemelt jelentőségűek: műanyagok, építési és bontási hulladékok, biohulladék, textilek. Ezekkel kapcsolatban nagy a tagállami érdeklődés a tervezett jelentésekkel kapcsolatban is, illetve a jó példák terjesztésére is nagy az igény. A jelenlegi újrafeldolgozási kapacitások szűkösek, ezeket fejleszteni kell a célok eléréséhez. Kihívást jelent a tagállamok számára az adatok begyűjtése, monitorozása, a megfelelő indikátorok meghatározása.
Az EEA rövidesen jelentkezni fog a tervezett közös projektekkel kapcsolatban (co-creation). A hulladékgazdálkodással kapcsolatban jövőre egy webinar várható, 2021-ben pedig a következő workshop.