Hetesi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tudományos főmunkatársa szerint sokak viszonya a környezetvédelemhez arra a viccre emlékezteti, hogy „Addig nevettünk a főnök reggeli viccén, amíg rá nem jöttünk, hogy az az aznapi feladat.” Ugyanakkor kifejezetten örül annak, hogy a környezeti problémák a vallási gondolkodás szerves részévé váltak; ahogy erősen túlozva a helyzet abszurditását fogalmazott: „Most már a pápa is az én csapatomban tartozik.”
Ahogy elmondta, amikor a környezet, a gazdasági fejlődés, az ökológia kérdéseivel kezdett foglalkozni, akkor mindez még a legtöbb ember számára átláthatatlan és felfoghatatlan kérdéskör, vagy túlzott aggódás volt. Mára az emberek fogékonyabbak a témára. Ugyanakkor még mindig erős a technikai fejlődésbe vetett hit, amely szerint a tudományos felfedezések majd minden felmerülő problémát megoldanak. Valahogy úgy gondolják az emberek, hogy „az elkövetkezendő ezer év csodálatos lesz, csak a következő harmincat éljük túl.”
Sokan még mindig megkérdőjelezik az éghajlat változását, és annak az emberi tevékenységekkel való összefüggését. Az alábbi görbe az éves átlaghőmérséklet alakulását mutatja a Földön (piros színnel), és a CO2 kibocsátás alakulását (kék színnel). A kettő közötti összefüggés egyértelmű. Ha a kétkedés azt jelenti, hogy az, aki kétségbe vonja az emberi eredetű éghajlatváltozást a Földön, még sosem nézett meg egyetlen ilyen ábrát sem, akkor kétkedjen csak tovább, de azt inkább korlátoltságnak nevezik.
A globális éves átlaghőmérséklet alakulása (piros színnel), és a CO2 kibocsátás (kék színnel)
Az alábbi műholdképen sárgával jelölték a jégtakarók kiterjedésének elmúlt 50 évbeli átlagát. Ehhez képest látszik a 2012-beni állapot, azaz feltűnő, hogy az Északi-sark jege mennyit fogyott az elmúlt évtizedek során.
Az északi jégtakarók térképe 2012-ben, és a jégtakarók kiterjedésének elmúlt 50 évbeli átlaga (sárgával)
A gond ezzel az, hogy a fehér jégtakaróhoz képest a tengervíz sokkal erősebben magába szívja a napfény energiáját, és így tovább gyorsítja a folyamatot. A jelenlegi légköri áramlások teljesen átalakulnak, és ezeknek az egyik következménye például az, hogy 2015 nyarán egy szubtrópusi hőhullám igen hosszú ideig megült a Kárpát-medencében, és a felgyülemlő hideg áramlatok aztán olyan hirtelen zúdultak be a Kárpát-medencébe, özönvíz-szerű esőt idézve elő (2015. augusztus 18.).
A Föld tengereinek melegedése számos további folyamatot is beindíthat. Az egyik legkényesebb az északi tengerek kontinentális talapzatain elterülő, néhány száz méter mélyen lévő metán-hidrát telepek sorsa, amelyek a víz 12-18 C˚ körüli hőmérsékletre való melegedésekor a légkörbe jutnak, és az üvegházgázok mennyiségét növelik. 2015. november 7-én a Spitzbergákon a tenger felszíne 15,8 C˚-os volt, ami nagyon közelít ehhez az értékhez. Ha mindez beindul, akkor rövid idő alatt megtízszereződhet a légkör jelenlegi metán tartalma.
Azt lehet mondani, hogy a jelenlegi társadalom háborút vív a természettel. Néhány évtizede a boltokban kapható kis csoki szeleten (Inota szelet) bőszen füstölgő üzemek voltak, és ez akkoriban senkit nem zavart. Ma már ezek a kémények nem füstölnek, de ha olyan erdőt látunk, ahol nincs eldobott szemét, akkor ma sem arra gondolunk, hogy milyen gondosak voltak, akik előttünk ott jártak, hanem arra, hogy ott még nem járt ember. Fel sem merül bennünk az, hogy járhatott ott ember úgy, hogy a keletkezett szemetet maga után összeszedte. Ez röviden az ember-természet viszony képe az emberek elképzeléseiben: a szembenállás.
Isten létének legfőbb bizonyítéka az, hogy az ökoszisztéma szolgáltatásai ekkora veszteségek után is még működnek.
A természetes élőhelyek nagy részét a mezőgazdaság érdekében alakítják át. A mezőgazdasági termelés egyre inkább nagyipari módszereket használ, ami azt jelenti, hogy a talaj bizonyos anyagok tekintetében kimerül. Ez azután megmutatkozik az ott termelt élelmiszerek beltartalmi mutatóiban is. 1942-ben egy kilogramm burgonya 110 milligramm vasat tartalmazott, a répafélék 266 milligrammot, a kukorica 78 milligrammot. Ugyanezek az adatok 2005-ben 5, 8 és 15 milligramm kilogrammonként (forrás: Márai Géza, SzIE.).
Magyarországi termények átlagos vastartalma (mg/kg) (forrás: Márai Géza)
A problémák gyökere Hetesi Zsolt szerint erkölcsi szinten van. Ahogyan azt már Jézus is kijelentette: nem lehet egyszerre Istennek és mammonnak szolgálni. Máig él a folytonos gazdasági növekedés eszméje – ilyen rendszer pedig a valóságban nincs: egy véges, korlátos rendszerben ez lehetetlenség. Ez egy hamis Isten, ez a Mammon lényege. A jelen környezeti válság tehát erkölcsi. Ha Ferenc pápa az enciklikában csak erre mutatott volna rá, már az a legnagyobbak közé emelné.
A hívő embereknek a pápai enciklika szerint több a feladatuk, kovásszá lenni. De a reményük is nagyobb, ahívő reménye. Ha a jelenben nem teszünk megfelelő lépéseket, az bűn, és a vétkek könnyen a gyermekeinkre szállnak, hiszen a jelen nehézségeivel már így is utódainknak kell szembenézni. Jézus szavait megfelelő fordításban idézve: „Haláltusa árán is törekedjetek bemenni a szűk kapun…” (Lk 13,24).