Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség több szakértői csoporton keresztül tart kapcsolatot a tagországok szakembereivel. Az egyik legvitatottabb, és éppen ezért legnagyobb figyelemmel kísért szakértői csoport a Kitekintések, Környezeti Forgatókönyvek Szakértői Csoport (Forward-Looking Information and Services, röviden FLIS) csoport, amely a jövőkutatás eszközeivel vizsgálja a folyamatokat, és hívja fel a figyelmet a fontossá és hangsúlyossá váló kérdésekre, megoldandó problémákra. Az alább a csoport 2017 szeptemvberében tarott üléséről számolunk be.
GMT
E sorok írásáig 10 ország készítette el a globális magatrendek (továbbiakban GMT) hatásait feltérképező munkát: Svédország, Hollandia, Flandria, Szlovákia, Svájc, Finnország, Egyesült Királyság, Magyarország, illetve a Nyugat-balkán országok közös munkája is rövidesen befejezésre kerül. Németország és Portugália a közeljövőben fejezi be e munkáit, és Szlovénia is tervez hasonló projektet.
Szlovákia bemutatta a GMT-k elemzésének munkáját; (http://www.enviroportal.sk/uploads/report/7101.pdf ) ezt ők már 2015 májusában (!) elkezdték. A felmérés azt mutatja, hogy a biodiverzitást fenyegető veszélyek, és az éghajlatváltozás kérdései kiemelt hangsúlyt kaptak. Ugyancsak fontos, hogy a jelenlegi trendek szerint Szlovákia 2050-re Európa második legöregebb nemzete lesz (Portugália után). A megbeszélés során az is elhangzott, hogy a doktorok és a nővérek elvándorlása komoly gondot okoz Szlovákiában. Egyes országrészek érezhetően kiüresednek (Pozsony és Kassa környékére ennek ellenkezője jellemző). (Az ország leg északibb részén kiemelkedő a népesedés, ennek oka egy szakember szerint az ottani lakosság mély vallási elkötelezettsége: szerintük a gyermekáldás az Úr áldása, azt tehát ember el ne vegye. Hasonlóan kimagasló a népesedés a Poprádtól keletre fekvő vidékeken: ott a hasonló vallásos népesség mellett a roma népesség magas aránya is szerepet kap.)
A bemutatott grafikonokból kiderült, hogy Szlovákiában az egy lakosra jutó átlagos ökológiai lábnyom magasabb, mint Magyarországon. A szlovák gazdaság kifejezetten nyitott, de ennek az is következménye, hogy minden trend, hatás érezhető („shakes the economy of our country”).
A tervek szerint a környezeti ügyek és az egészség kérdésének kapcsolatát erősíteni akarják – az éghajlatváltozás vonatkozásában is.
Milan Chrenko (Ministry of Environment, Slovakia) kiemelte, hogy a szlovákok már 2015-ben elkezdte elemezni a globális megatrendek (GMT) hatásait. A legutóbbi State of Environment Report-ban önálló fejezetet kapott a GMT-k bemutatása. Kiemelte az EEA hálózatépítő szerepét is, ezúttal elsősorban a Balkán országok és Törökország felé.
Flandria is bemutatta a GMT elemzés eredményét. (http://www.milieurapport.be/Upload/main/0_Megatrends/183214-Megatrends_ENG-AnySurfer-v1.pdf). A kiadványban hangsúlyos a lehetséges megoldások nevesítése (solution directions), így például a közlekedés vonatkozásában azt javasolják, hogy kevesebbszer utazzunk, kisebb távolságokra, és lehetőleg környezetbarát közlekedési módokat vegyünk igénybe. Az eredményeket – a már bevett gyakorlattal ellentétben - ezúttal kinyomtatva is megjelentették, a kiadványt grafikai eszközökkel is igyekeztek vonzóbbá tenni.
Hollandia környezeti állapot jelentésének a címe talán „Többféle Európai környezet”-ként fordítható magyarra („European nature in the plural”) (http://www.pbl.nl/sites/default/files/cms/publicaties/pbl-2017-european-nature-in-the-plural-1615.pdf ). A jelentés gondolati alapja az, hogy rengeteg féle környezeti viszony lehetséges, ez a sokszínű kultúránkból („multi-culturalism”) ered. Az utóbbi évtizedekben a természethez való viszonyunkat a tudomány dominálta, de ennek nem feltétlenül kell így lennie. A sokféle kultúra sokféle természetképet (multi naturalism) is jelenthet. Külön kiemelte a természet szerepét a közösségépítésben, hiszen az egy fontos közös pont lehet a társadalomban, hogy hogyan törődjünk a természettel.
A magyarországi globális megatrend elemzés eredményeit (https://eionet.kormany.hu/download/9/e8/e1000/Globalis_megatrendek.pdf ) a megbeszélés résztvevői kifejezett örömmel fogadták. Feltették a kérdést, hogy miért bizonytalan a jelentés további felhasználása. Erre válaszul elmondtam, hogy a jelentés valószínűleg felhasználásra kerül a Nemzeti Környezetvédelmi Program, és a Fenntartható Fejlődési Keretstratégia soron következő frissítésekor. Az is felmerült kérdéséként, hogy a magyar szakértői csoport hogyan fogadta a GMT leírást. Válaszul elmondtam, hogy azt egyes szakértők kifejezett ellenérzésekkel fogadták: az EEA leírását megalapozatlannak, tudományosan szakmaiatlannak tartották. Ennek ellenére a GMT-ek magyarországi hatásainak feltérképezésében e szakemberek is mindvégig aktívan részt vettek.
Owen White bemutatta a Nyugat-balkán országok közös GMT elemzési munkáját (https://eionet.kormany.hu/globalis-megatrendek-a-nyugat-balkanon ). Ahogy fogalmazott: a cél a változások mértékének irányítható szinten tartása („to keep volume manageable”). Kiemelte, hogy a munka során kérdésként merült fel a részletezettségi igény: a túl kevés adat szakmaiatlanságot tükröz, míg a túl sok adat népszerűtlenné teszi az elkészülő jelentést.
Owen elmondta, hogy a szakmai kérdések viszonylag könnyen mentek. Ugyanakkor például a GMT-k értékelése, a hatások fontosságának megítélése már komoly vitákat indított.
A munkát 2016 őszén kezdték, és azt várhatóan 2017. novemberben lezárják. Alapvetően a Delphi módszert követték: az anyag aktuális állapotát rendszeresen kiküldték további bővítésre, véleményezésre.
A munka befejező részében a kommunikáció kifejezetten fontos szerepet fog kapni, és ebben számítanak a helyi EIONET közreműködésére is. Az, hogy az egyes országok hogyan kívánják az elkészülő dokumentumot a továbbiakban felhasználni, teljesen eltérő.
SOER 2020
Anita Pirc-Velkavrh kiemelte, hogy az EEA 1995-ben készítette az első nagy jelentését, ennek most lesz a 25 éves évfordulója. Mint mondta, az ügynökség nagyon reméli, hogy értékes inputot ad a nyolcadik Környezetvédelmi Akciótervhez (8EAP). Mint mondta, a hetedik fő üzenete az volt, hogy jóllétben éljünk a bolygó határai között (de ez láthatóan nem valósult meg). Sokan remélik, hogy a következő akcióterv hangsúlya a fenntarthatóságra való átállásra (transition into sustainability) kerül. Mint fogalmazott: a globális megatrendek és a planetáris határok sürgős cselekvést igényelnek („GMTs and planetary boundaries necessitate urgent actions”). Ezt csak fokozza a technikai gyorsulás („great acceleration”).
A SOER 2020-ról Anita elmondta, hogy az Integrated Assessment fejezet már 2019-ben meg fog jelenni, és a tervek szerint mintegy 300 oldalas lesz. A környezeti állapot felmérés (state of environment) mellett helyet fog kapni a fenntarthatóság esélyeinek elemzése is (sustainable challanges). A fenntarthatóság hagyományos három pillére párhuzamosan fog megjelenni:
Kiemelte, hogy a SOER 2020 összeállítása során a tudásbeli hiányosságok pótlását a jövőkutatástól várják.
A jelentés tervezetének a tervek szerint 2018 végére el kell készülni, az ügynökségen belül akkor tervezik szétküldeni. Az EIONET tagjai a tervek szerint 2019 elején kapják meg.
A „Stakeholder Process”-ről Anita azt mondta, hogy ezek közös programokat jelnetnek, de ennek részletei még egyáltalán nincsenek kitalálva. A cél az, hogy a döntéshozókat a környezeti ügyek mellé állítsák. Ennek a résznek az eredményei az összegző részben (Synthesis) már meg fognak jelenni. Különböző szektorok különböző szintű döntéshozóit kívánják megkeresni. Mindez több tényezőtől is függ: így a 8EAP időzítésétől, az EU Parlament alakulásától, de a következő kutatási programoktól is. Mindez várhatóan a finn EU elnökség idejére esik majd.
Anita kiemelte, hogy a SOER 2020-as jelentés az esettanulmányokra fog alapulni.
Kees Schotten kiemelte, hogy a 2020-as Soer-ben nem lesz hagyományos ország-lap (country fisch). Hogy ehelyett mi lesz, az nem tűnt túlzottan kiforrottnak: az esettanulmányok, a helyi kezdeményezések, a fenntarthatóságba való átmenet jó példáit terveznek hangsúlyozni. Ebben a vonatkozásban megemlítette a téli oktatás (Winter School) tervét, de rögtön hozzátette, hogy nem fognak tudni arra minden jelentkezőt ingyen meghívni.
Cathy Maguire kiemelte, hogy a létrehozandó ország-honlapok átvehetik a Country Fisch-ek szerepét. Mint mondta, 2017 végére az EEA a SOER 2020-ra kidolgoz egy megvalósítási tervet (implementation plan). Valószínűleg létrejön egy-egy munkacsoport (workgroup) az esettanulmányok kezelésére (case studies), és az összegzések felmérésére (?) (summarization assessment) is.
Anita négyszemközt azt mondta, hogy mint a SOER 2020 jelentés egyik irányítójának, erős a szándéka, hogy a magyarországi GMT munka során összegyűjtött esettanulmányokból minél több kerüljön be a SOER 2020 jelentésbe esettanulmányként, rövid pozitív példaként.
Horizon Scanning
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a SOER 2020-ban legyen egy Horizon Scanning fejezet. De nem lesz. Valószínűleg szöveg-dobozok lesznek, ahol illeszkedik, ahol releváns. A csoportban egyetértés van abban, hogy a munka nem csak a SOER 2020 kidolgozásáig tartson – sem időben, sem fókuszban; hanem azon túl is.
Miroslav Havránek, a munkacsoport vezetője elmondása szerint eddig kb. 500 jel (signals) gyűlt össze, másfél hónap alatt. Ezek formalizálása mindenképpen szükséges. A jelek azok a dolgok, amelyek megváltoztathatják a rendszereket – vagy fenntarthatóbbá, vagy nem.
Miroslav az ülés végén közölte, hogy mini csapatok (miniteams) kerülnek létrehozásra, ezt eldöntötték. Az ügyek képviselete („advocacy of the signals”) lesz a szerepük. Egyfajta szűrőként fognak működni.
Lehetséges, hogy a „horizon scanning” megjelölés változtatásra kerül, ez ugyanis sokak szerint félrevezető, hiszen például a globális megatrendeket is ilyen módszerekkel vizsgálják.
Tudni kell, hogy mit akarunk, mit kutatunk, mire vagyunk kíváncsiak. Kell fókusz: Mit akarunk? A munkacsoport vezetője azt mondta, hogy tartalmilag először szélesen kezdjük a munkát, aztán később fogunk fókuszálni a SOER-re. (ha szűkül az időkeret, akkor ez változhat.)
Vincent Viaud a Horizon Scanning-ről elmondta, hogy egy feljegyzést rövidesen megküldenek a munkacsoport tagjainak a technikai részletekről (egyebek mellett a következő webinar időpontjáról). Még tart a jelzések (sign) gyűjtése, várhatóan ez év végéig. Ülés 2018 elején várható.
A DG Environment képviselője elmondta, hogy a veszélyek („risks”) helyett egyre inkább a lehetőségeket igyekeznek hangsúlyozni. A Bizottság 2017 júniusában döntött a környezeti jövőkép kutatásáról - a városi környezetet érintő új technológiák témakörében. A munka FORENV néven fut, 2017 júliustól 2018 márciusig próba képpen.
Anita Pirc-Velkavrh kiemelte, hogy a Horizon Scanning időben túl fog menni a SOER 2020-as jelentésen. Kiemelte az egészségi kérdések és a jólléti (well-being) kérdések hangsúlyozását, illetve a nem-cselekvés költségének (cost of inaction) elemzését is. Megemlítette, hogy felmerült annak a lehetősége is, hogy egy újabb NRC jöjjön létre a fenntarthatóságba való átmenet témájában (transition).
A Horizon Scanning munka során 2017 nyár elején kialakításra került egy kérdőív a jelek (signals) leírására, ezt kell kitölteni. Ezt eddig egyedül a két magyar példa tette meg:
E két téma kidolgozását alább angol nyelven adjuk közre.
Cyber generation
Soon the newest so called “Z” generation will enter into the management of our world, which has new kinds of values. They are the ones who are children and students today but will be the decision makers tomorrow. In their life the sweeping development of techniques has paramount role. They were born within the world of digital technologies, where it is not imaginable to live without using the digital communication tools. By their development they gain more and more information and they process them on new ways, they think on new ways – different from former generations.
They get used to quick flow of information, thus they are able to deal with more things in the same time on parallel way. The intensity of their attention weakens after 3-5 minutes. They prefer diagrams and pictures to texts. They request interactivity, colourfulness, use of technical tools, and they need to manage their own time schedule. Due to a research on their media consume their society is rather one-sided, definite, but still vulnerable: 67% of them gains information only from TV. The other important resource of news is internet: notable part of them uses smart phones. Due to researches teenagers watch screens for 8 hours a day, thus gains experience not directly but virtually. This idealized world explains the paramount popularity of well-designed pictures and well shoots photos – through comfortable screens. By well-chosen surface, shape and sounds “Z” generation is well targeted, for example 60% of Hungarian teenagers follow virtual news via smartphone on a daily basis.
While youngsters have strong, rather too strong connection to the world of internet, 45% of older generations show symptoms of digital illiteracy. This is a notable rate in the age of info-society, when certain contents and services are accessible only via internet. Notable lagging is shown among seniors, unemployed ones, low income families, smaller settlements and ones with lower education.
Driving force is probably the mass media, its feature and style. Advertisements communicate that the ones who want to stay “trendy” has to “keep rhythm”, “be in the flow”. In their interpretation it is reading community media constantly, trying out new products continuously.
Impacts of cyber generation trend are:
Suggested measures can be:
Growing environmental sensibility
Sociologists say that public opinion in developed countries is determined by a short upper class group, a kind of elite. And this elite recently prefers textile bags to throw away plastic bags, prefers biking to work, respects indoor plants in offices and homes, and is ready to pay much more for a flat that looks to trees.
Even the pope is dealing with environmental issues. His “green” encyclic (Encyclical Letter LAUDATO SI’ – of the Holy Father Francis on Care for our Common Home) has been published in June 2015. The book generated widespread debates and conversations. Only in Hungary seven conferences reflected to the issue.
Environmental interest of churches has tangibly intensified. Only in Hungary one ecclesiastical movement organized the plantation of 2000 trees in church gardens in the autumn of 2015.
Orientation of international institutions is changing. For example today it is impossible to give an overview on transport issues without mentioning environmental issues. General context is changing: London Transport Museum offers a separate part of its exhibition to future concerns (emphasizing climate change implications). Separate museum has been inaugurated in Rio de Janeiro named Museum of Tomorrow.
Green areas are more and more appreciated. Urban greens have new forms: urban gardening, roof gardens, balcony gardens, vertical gardens, open air gyms, guerilla gardening and others. Some architectural values also have been created, like the Green Highline in New York or the Vetrical Forest in Milan, Italy.
Gardening movement is more popular than ever. A famous gardener expert (Bálint Gazda) has 404898 followers in Facebook in Hungary (a country with 10 millions).
A new organization has been founded for the enhancement of School Gardens; it has been established in March 2015 and by the end of the same year it had 77 member schools. By autumn of 2017 they have 134 member schools.
IKEA in its yearly catalogue 2015 had 102 photo with indoor and balcony plants, and what is more, it has double pages about gardening. In the same year the managing director if IKEA stated that “Less and less customer drives car. They prefer community transport. We have to move closer to the stops.”
EUROSTAT in 2016 stated that 96% of Hungarians finds environmental issues important.
For supporting negotiations on climate issues, in autumn 2015 more than 785 000 participants demonstrated at 23000 events in 175 countries within the frame of Climate March.
Founder and manager of one of the most notable strategic planning firms, the Bloomberg L.P., Mr Michael R. Bloomberg organized the Climate Summit for Local Leaders parallel with the Paris Climate Summit (November 2015). As mayor of Paris worded: we want to offer good tools for abatement of carbon emission, and also an advantageous healthy and sustainable and thriving lifestyle.” That was the core of the C40 initiative.
At the Paris Climate summit NGOs had 120 exhibition stands, 20 interactive exhibitions, many film screenings, and almost 400 (!) conferences. The name of the area where all NGOs had their activities was “Climate Generation Areas”
Driving force is probably a special slice of mass media: the so called alternative culture. This is the trend which does not want to follow fashion, which tries to prefer longer life time devices, that prefers green tourism, active transport modes and green products. Representatives of this trend do not do this because of financial restrictions, but because of strongly based considerations.
Impacts of growing environmental sensibility can be:
Suggested measures can be:
Reference list: