Fekete István

Publikálva: 2020. május 12.

„…eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.” – írta az először 1966-ban megjelent Hú című regényében Fekete István.

Fekete István az ember-természet kapcsolatot teljesen új megvilágításba helyezte. Korábban a rókára például csak úgy gondoltunk, mint üldözendő tyúktolvajra, irtandó állatfajra. Fekete István művei nyomán, és a Vuk című rajzfilm képeinek, humornak, és kiválóan eltalált szinkronhangjainak köszönhetően az addig fenntartás nélkül tisztelt vadászok, a „Simabőrűek” megítélése alapvetően változott meg.

Vuk: minden idők egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmje (Dargay Attila, 1981)

Fekete István a Wikipédia szerint Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. Az oldal szerint 2002 decemberéig legalább 8.700.000 példányban adták ki műveit magyar nyelven; külföldön 10 nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.

A Wikipédia írása szerint „1946 tavaszán tiltó indexre került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott művei miatt. A politikai rendőrség, az ÁVÓ is bántalmazta emiatt. Szemét kiverték, szétverték a veséjét, és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg.

Az 1949 tavaszi „tisztogatásig” Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban  dolgozott, ahol több mint egy tucat teljesen új megoldású mezőgazdasági oktatófilmet írt és rendezett. Ezután politikai okokból könyveit nem adták ki, állandó állást sehol sem kapott, alkalmi munkából (például uszályrakodás) tartotta el családját 1951 őszéig, amikor tanári álláshoz jutott a kunszentmártoni Halászmesterképző Iskolában. Osztályidegenként az új könyvkiadók és folyóiratok nem kér(het)tek belőle, igaz, a Sztálin halálát követő itthoni változásokig ő sem keres(het)te velük a kapcsolatot. Miután kizárták a Magyar Írók Szövetségéből, már csupán az Új Ember és a Vigilia fogadta szívesen írásait, ekkoriban ez nagy egzisztenciális segítséget is jelentett, hogy rendszeresen közölték apróbb, tárcaszerű novelláit.”

Ez a cikk nem kívánja összefoglalni Fekete István munkásságát. Ha magunk elé kell képzelnünk a vízparti élővilágot, sokunknak akaratlanul is a Tüskevár című film fekete-fehér képei, és MatuBánhidi László Matula bécsi szerepében a Tüskevár c. regény televíziós változatábanla bácsi hangja jut eszébe.

kortárs mémek a Tüskevár c. film alapján

Fenti képek felirata:

-Hű... Mi az ott, Matula bácsi?

-Az bizony, fiam, a jövő.

-És Matula bácsi, mi lesz a jövőben?

-Az csak rajtunk múlik, fiam.

Fekete István, rengeteg ifjúsági könyv és állattörténet írója, százhúsz éve született, és ötven éve halt meg.

Fekete István Bogáncs nevű kutyája. A kép hátoldalán az író saját kezű jegyzete: “Bogáncs figyelő „stellung”-ban. Mindent meg akar érteni és hiába magyarázom neki, hogy nem érdemes…”

További források:

Menü

Nyitólap

Navigáció