Az alábbiakban az EIONET Environment and Transport csoportjának 2018 őszén tartott éves találkozójáról adunk beszámolót, ahol főként az elektromos személygépkocsik témája került előtérbe - szabályozási, energiafelhasználási, infrastrukturális, előretekintő és jó gyakorlat megosztó oldalról megközelítve.
A szakmai megbeszélés igen hasznosnak bizonyult. A nyugat- és közép-európai országok közötti különbség az értékelések, javaslatfelvetések alkalmával kiütköztek, mivel a Nyugat-Európában beváló intézkedések nem minden esetben ültethetők át a keletebbre fekvő országokban a járműállományra jellemző nagy eltérések (átlagos járműéletkor, lecserélési gyakoriság), életszínvonalban megmutatkozó különbségek, és a lakosság környezettudatosságában megfigyelhető különbözőségek miatt.
Számos jó példa került ismertetésre, ambiciózus célokat mutattak be, az elérésükhöz szükséges szilárd elhatározásokkal, szabályozási környezettel együtt. Ugyanakkor felmerült az infrastruktúra kapacitásbeli kérdése, az energiaellátás kérdésköre, és a körkörös gazdaság, életciklus elemzés szerinti megközelítés is.
Raphael Sauter WebEx-en keresztül elhangzó előadásban az Európai Clean Mobility csomagok kerültek ismertetésre. Többek között szó volt a 2018-as új HDV járművekre vonatkozó CO2 kibocsátási határértékekről, továbbá, hogy a ZEV (1g CO2/kWh vagy 1g CO2/km) és a LEV (<350g CO2/km) gépkocsik elterjedésével 2025-re 15%-os, 2030-ra pedig a 30%-os kibocsátás csökkentés kötelező a 2019-es szinthez képest, a VECTO szimulációs módszerrel végzett számítások szerint.
Zlatko Kregar ismertette az európai levegőminőségi helyzetet, röviden az egészségügyi hatásait, a közlekedés szerepét ebben. Visszatekintő vizsgálattal jelenleg is készül az ún. Fitness Check. Az RDE (recent developments on emission standards) technológiával mért Euro5 és Euro6 járműkibocsátások összehasonlítását, jó és rossz típusok, esetek is felvázolásra kerültek.
Tobias Lung az 1995-től folyamatosan, 5 évente készülő SOER (The European environment – state and outlook) jelentést ismertette; az integrált környezeti értékelésekről szóló anyag jól strukturált, igényesen felépített volt.
Andreas Unterstaller beszámolt róla, hogy Az idei EAER (European Aviation Environment Report) jelentés témája a légi közlekedés volt, amely az EEA, az EASA és Eurocontrol közös munkájával készült el. A grafikonok jól bemutatták, hogy az alacsony áron is elérhető fapados légitársaságok forgalma milyen jelentős mértékben megemelkedett (2005 és 2017 között 13,7%-ról 32,2%-ra ugrott). A GHG és NOx emisszió is több mint duplájára nőtt az 1990-es szinthez képest.
Martin Lambrecht a német környezetvédelmi hivatal 2050-ig szóló Éghajlatváltozás Intézkedési tervét (Germany’s Climate Action Plan 2050 – transport sector actions) ismertette. A villamosított vasúthálózatnak nagy szerepet tulajdonítanak. A tüzelőanyag cellás megoldást csak kismértékben tartják megvalósítható technológiának az energiahatékonysága miatt. Már most látják, hogy a 2020-ra megfogalmazott 40%-os csökkentési célt nem fogják tudni teljesíteni; legjobb esetben is mindössze 33%-os csökkentés fog megvalósulni.
Andreas Hedum a példaértékű norvég elektromobilitásról beszélt. Már jelenleg is kiterjedt töltő infrastruktúrával rendelkeznek, de ezek főként a városokra koncentrálódnak, így a jelenlegi terveik között szerepel az autópályák menti hálózat kiépítése is. 2017-re az új autó eladásokban az elektromos személygépkocsik száma elérte a hagyományos dízel és benzin autók számát,ez 24%. 2018-ban a teljes személygépkocsi állományuk 5%-a elektromos.
Az elektromos közúti gépjármű állomány mellett nagy hangsúlyt fektetnek a vízi közlekedés megújítására is, jelentős mértékű akkumulátoros hajó beszerzésével, valamint ennek az ütemnek az előírásával.
Leoš Pelikan előadása különösen érdekes volt, mivel a magyar járműállományra vonatkozó futásteljesítmény adatokat az általuk alkalmazott módszer segítségével szeretnénk mi is képezni. A műszaki vizsga adatok alapján, az ott rögzített km-óraállásokból képeznek egy napi átlagos futásteljesítményt, és az alapján határozzák meg az éves mértékét is. Érdekes tapasztalat, hogy az adatok felhasználhatóságának mértéke egyelőre még csak 70-75%-os, a hibás adatbevitelek, a fals értékek, visszatekerések kiszűrése miatt a cseh adatbázis 28%-át nem tudták feldolgozni. Most már a teljes járműállomány 56%-ának futásteljesítményét ezzel a módszerrel tudták meghatározni.
Az előadás második részében mérési eredményeket ismertetett az előadó. A cseh járműállomány leggyakoribb típusait kiválasztva, jellemzően Euro3-Euro5 járművek valós idejű károsanyag-kibocsátását mérték, és térképen is ábrázolták az adott útszakaszon kibocsátott szennyezést.
Kasper Brenøe Isbrand koppenhágai önkormányzati képviselő önkritikával kezdte a prezentációt. Túl ambíciózus célokat tűztek ki maguk elé, amiknek a megvalósítása már most kérdéses. 2020/2025-re a teljes járműállományt tekintve 20-30% elektromos autóval szerettek volna rendelkezni. 2018-ban kevesebb, mint 10 000 db elektromos autó van Dániában forgalomban. 2025-re viszont a koppenhágai buszközlekedést kizárólag elektromos járművekkel szeretnék megvalósítani. 400 elektromos BMW-t vásároltak car-sharing célokra.
Jó példaként egy forgalmas útszakasz képének változását mutatta be, a parkoló autók helyett zöldfelület, kerékpárok, elektromos autók és töltőállomások jelentek meg.
Marine Gorner elmondta, hogy az EV30@30 kampány keretében az elektromos autók tekintetében globális szinten 2030-ra el akarják érni az új autók eladásában a 30%-os részesedést. 2017-ben 3 millió EV volt a világon. A személygépkocsik mellett említésre kerültek az egyéb elektromos elven működő járművek is: kétkerekű, alacsony sebességű (nem rendszámköteles) járművek, valamint a buszok is. Az akkumulátor előállítás nyersanyagainak kérdésköre is felvetődött, továbbá az üzemanyag alapú adózás helyett a megtett úttal arányos adózás ötlete is.
Kåre Albrechtsen dániai közlekedésért felelős szakember a sikeresség zálogaként a magáncégekkel való együttműködést említette. 38 magáncég és 37 állami szervezet közösen 1500 elektromos autót vásárolt már, amit a dán energiaügynökség is jelentős mértékben támogatott. A dán taxitársaság kicsi. A lakosság szemléletformálása viszont fontos, egy felmérés alapján az új autó vásárlások esetén sokan már elektromos autót vennének, ez kezd természetessé válni.
Suzanne Dael: a közlekedés, az éghajlat és az energia adatok gyűjtéséről és kommunikálásáról beszélt. Az EEA szervezésében éghajlatváltozási, energia és közlekedési témájú adatok gyűjtésére és lekérdezésére szolgáló felület kerül kialakításra a következő két évben. Ehhez várnak ötleteket, ki milyen célból, milyen formában használja az ügynökség adatait.
Kenneth Karlsson dán műszaki egyetemről érkező előadó a közlekedéssel kapcsolatos szabályozásokat, ösztönző intézkedéseket vizsgálta költségeiket és CO2-kibocsátásban mérhető eredményeiket tekintve. Az összetett számítási eljárás eredményeképpen egy ábrán belül rajzolódnak ki az intézkedések, és jól elkülönülnek a hatékony és kevésbé hatékony megvalósítások, módszerek.
Cinzia Pastorello olasz szakértő több esettanulmányt vázolt az EEA adatok alapján. Norvégia, Hollandia, Görögország mellett még számos egyéb országra készítettek vizsgálatot az elektromos autók elterjedésével kapcsolatban (új autók, CO2, adó).
Alison Pridmore előadásában a körkörös gazdaság, valamint életciklus elemzés szemléletével vizsgálva a folyamatokat egyéb szempontok is nagyobb hangsúlyt kaptak.
Diszkusszió, témalehetőségek vázolása:
Az előadások összegzéseképpen a lehetséges 2019-es kutatási témákat vázolta a moderátor és a lista alapján további kiegészítő ötletek hangzottak el, egyes pontok összevonását, együttes kezelését tartották szükségesnek.
Több szakértő nyilatkozott úgy, hogy az önvezető, autonóm járművek kérdéskörét tekintve egyelőre még kevés tapasztalattal rendelkezünk, ezért a későbbi években lenne érdemes ezzel foglalkozni.
A szerb, görög és portugál szakemberek pedig felhívták a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Európában megoldottnak vélt helyzet területileg kitolva máshol jelent problémákat, a használt járművek továbbértékesítésével, valamint az akkumulátorok előállítása is máshol okoz környezetterhelést.
Külön említést érdemel még a Kahoot.it oldalon keresztül elérhető online kérdőívkitöltő program, aminek a segítségével okostelefonról, tabletről, vagy számítógépről csatlakozva az előre megfogalmazott 15 kérdésre 15 perc alatt tudott válaszolni a jelenlévő társaság úgy, hogy minden kérdést követően rögtön megjelent a kiértékelésük eredménye is. Ezt a módszert javaslom hazai workshopok, rendezvények visszajelzéseinek begyűjtésére is, hiszen használatával magasabb kitöltési arány és gyorsabb kiértékelés valósul meg.