Éghajlatváltozás: az azonnali cselekvés a legjobb gazdasági lehetőség
Publikálva: 2014. április 22.
Az elmúlt évtizedben az üvegházgázok kibocsátása gyorsabban nőtt, mint korábban bármikor, és közös együttműködés nélkül a szennyezés tovább nő. A halogatással az erőfeszítések egyre nehézkesebbek és költségesebbek lesznek...
Az elmúlt évtizedben az üvegházgázok kibocsátása gyorsabban nőtt, mint korábban bármikor, és közös együttműködés nélkül a szennyezés tovább nő. A halogatással az erőfeszítések egyre nehézkesebbek és költségesebbek lesznek, állítja az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - Államközi Éghajlat Változási Panel) legújabb jelentése.
Az IPCC „Az éghajlatváltozás csökkentése” című jelentése szerint az energiahatékonysági fejlesztések-, és az energiaforrások fenntarthatóbbá tételének kibocsátás-csökkentő hatásai elmaradnak a globális népességnövekedés és a gazdasági növekedés hatásától. E folyamat megfordítása azt jelenti, hogy a kibocsátás csökkentésének túl kell mennie a Cancúni egyezményen, és ez komoly technológiai és intézményi változásokat kíván. Elő kell segíteni a megújuló energiaforrások használatát, és más technikákat, de például az erdőirtások csökkentése is része a javasolt programnak. Az IPCC jelentése fontosnak tartja viselkedésünk megváltoztatását, hogy csökkenjen az energia és a nyersanyagok fogyasztása iránti igény.
Az azonnali globális fellépés megnöveli az esélyét annak, hogy az átlagos melegedés a nemzetközileg javasolt és célul elfogadott 2°C alatt maradjon (az iparosítás előtti szinthez képest). A nagyratörő csökkentési programnak csekély hatása van a gazdasági növekedésre, becslések szerint a csökkentő hatás csupán 0.06 százalékpont évente.
Ha a tettek késlekednek, a melegedés e szint alatti tartása olyan technológiáktól fog függni, mint a légköri szén-dioxid megkötése, amely nincs kipróbálva nagyléptékben, és valószínűleg sokkal drágább, mint a kibocsátás mérséklése. A jelentés azt is kiemeli, hogy a gyors tettek egyéb járulékos hasznokkal is járnak, mint például a levegőminőség javulása és az energia-biztonság növekedése.
Ahogyan Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója fogalmazott: „Minél tovább halogatjuk az éghajlatváltozás mérséklését, annál szűkösebbek a lehetőségeink. Ahogyan a legutóbbi jelentés állítja, közös globális tettekre van szükség mind a problémák mérsékléséhez, mind pedig a már jelentkező változásokhoz való alkalmazkodáshoz. Európában látható, hogyan lehet a kibocsátásokat lecsökkenteni – most az ilyen eljárásokat kell elősegíteni mindenütt Európában, és azon túl is.”
Míg a globális kibocsátás tovább nő, a folyamat Európában máshogyan fest – itt az üvegház gázok kibocsátása visszaesett az elmúlt két évtizedben. Az Európai Unió már közel jár a célhoz, hogy a kibocsátást 20%-kal csökkentse 2020-ig. Ez a siker több tényező együttes hatása, így a megújuló energiaforrások használatát segítő intézkedéseké, a növekvő energia-hatékonyságé, és a gazdasági körülményeké, mutat rá az EEA elemzése. Az Európai Bizottság 2014 elején új célt javasolt: 2030-ig a 1990-es kibocsátási szintek 40%-os csökkentését.
További információ:
Menü
Navigáció