Egy átlagos európai naponta körülbelül 130 liter vizet fogyaszt. Egy új jelentés szerint a vízellátásról és a vízkezelésről szóló adatok jobb elérhetősége segíthet Európának abban, hogy hatékonyabban használja ezt az értékes forrást.
„Vízközművek teljesítménye a teljesítésen túl” (Performance of Water Utilities beyond Compliancea) a címe annak a jelentésnek, amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) együttműködésben készített Európa vezető vízszolgáltató szervezeteivel. E szervezetek körülbelül 70 ezer vízszolgáltatót képviselnek, amelyek összesen mintegy 400 millió embernek adnak inni. A jelentésben használt adatok körülbelül 50 millió ember vízfogyasztási szokását jelenítik meg.
A jelentés röviddel azután jelent meg, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett a vízszolgáltatók átláthatóságának és elszámolhatóságának javítására; a polgárok alapvető gazdasági, technikai és minőségi adatokhoz való hozzáférésének biztosítására. Az ígéret válasz az Európai Polgárok Kezdeményezésére, amelyben több mint egymillió polgár írta alá a petíciót „jogot a vízhez” követelve.
Ahogyan Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója fogalmazott: „Kevés dolog van, ami fontosabb, mint a víz. A vízkezelésben, a szállításban és a víztisztításban tett eddigi erőfeszítéseink ellenére még mindig komoly környezeti terhelést okoz az ágazat. A vízközművek döntő szerepet játszhatnak abban, hogy Európa hatékonyabban kezelje a vizet, ezért jó lenne, ha több adatunk lenne a környezeti teljesítmények összehasonlításához.”
Főbb megállapítások:
• A szivárgásokból eredő veszteség és az egyéb nem számlázott vízhasználat nagysága élesen eltér Európa egyes részein. Adatok szerint például Németországban, Dániában, Franciaországban és Svédországban egy kilométernyi vezetéken a napi vízveszteség egy és tíz köbméter közé esik. Egy másik felmérés (amely 32 nagy vízszolgáltató adatait vette alapul, amelyek így mintegy 75 millió embert látnak el Európa szerte) napi 8,5 köbméter vízveszteséget mutatott kilométerenként. Ezek a veszteségek különösen fontosak a vízben szegény területeken.
• A szennyvízkezelés az adatok szerint hatékonyabb a nagyobb víztisztító telepeken. A nagyobb telepek fajlagosan kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki, mint a kisebb víztisztító üzemek. A nitrogénes illetve foszforos szennyezés eutrofizációt okoz, amely oxigénhiányos „halott” területeket hozhat létre a tavakban, folyókban és a tengerekben.
• A víz előállítása, szállítása és tisztítása mind energiát igényel. A városi vízkezelés körülbelül a háztartások teljes áramfogyasztásának 5,5%-át használja fel, ami annyi, mintha mindenki folyamatosan égetne egy 10 wattos lámpát. Ebben nincs benne az ipari víz és a felhőszakadáskor hulló csapadékvíz kezelésének energiaigénye.
A jelentés segíteni kívánja az EU-t abban, hogy elérje azt a kitűzött célt, hogy a forrásait hatékonyabban használja. Rengeteg információ áll rendelkezésre arról, hogy a vízszolgáltatók és az országok megfelelnek-e a jogszabályoknak, de sokkal kevesebbet tudunk a speciális részletekről – mennyi víz vész kárba, mennyi energiát használunk a víztisztítás során… Mindezek az információk hasznosak az erőforrás-hatékonyság javításakor, amely egy átfogóbb cél Európa számára. Az adatoknak összehasonlíthatónak kellene lennie, hogy egy európai szintű adatbázis jöhessen létre. A valóságban azonban ez nem mindig van így, állítja a beszámoló.
A jelentés együttműködés eredményeként született meg. A munkában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA), az Európai Bizottság és teljesítmény értékelő hálózatok mellett a négy vezető vízszolgáltató szervezet vett részt: International Water Association (IWA), European Water Association (EWA), European Association of National Water Associations (EUREAU), Water supply and sanitation Technology Platform (WssTP).
Az eredeti cikk elérhető itt.
További információ: Vízközművek teljesítménye a teljesítésen túl (Performance of water utilities beyond compliance, Technical report No 5/2014)