A természet működésén alapuló turizmus fejlesztésének jó példái (Good examples for ecosystem service-based ecotourism development) címmel tartottak online eseményt az EcoVeloTour projekt (http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/ecovelotour ) szakemberei 2020. november 18-án. Az alábbiakban erről adunk rövid összefoglalót.
Kiss Veronika az EcoVeloTour projekt (http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/ecovelotour) menedzsereként üdvözölte a résztvevőket. Mint mondta, az esemény célja a jó megoldások ismertetése.
Szántó Oszkár Zoltán a Corvinus Egyetem részéről üdvözöl minden résztvevőt és előadót. Mint mondta, az Egyetem sok nemzetközi projektben vesz részt, és ez szakmai és projekt-menedzsment tapasztalatot is ad. Az utóbbi hónapokban előtérbe került a fenntartható turizmus, különösen a kerékpározás területén. Az EcoVeloTour projekt nem állt le a COVID hatására, csak online működésre tért át. A projekt három éves, 2025-ig tart, a fő témaköre pedig a gondos és fenntartható kerékpáros turizmus a Duna mentén. A projekt partnerei felölelik Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Szerbiát és Bulgáriát. A projekt két fő terméke:
Sulyok Judit
Sulyok Judit (Pannon Egyetem, Veszprém) hangsúlyozta, hogy növekszik az igény a szabadtéri tevékenységek iránt, és így a kerékpározás iránt is; ez a COVID-krízis egyik következménye. Az egyetem munkatársai úgy tapasztalják, hogy a környezettudatosság is nő. De vajon milyen infrastruktúra kell ehhez? És rendelkezésre áll ez?
Felmerül a kérdés, hogy milyen indikátorokkal, és hogyan mérjük az ökoturizmust? Nyilván nem csak a pénzben kifejezhető eredmények számítanak. Milyen hatásokat vegyünk figyelembe – természeti, társadalmi, és gazdasági téren? Hogyan figyeljük a turisták viselkedését? Hogyan befolyásolhatjuk az ökoturizmust (managing visitors)?
A Kis-Balaton Látogatóközpont példa lehet a funkciók térbeli elválasztására. Amit adnak, az egy központ, egy infrastrukturális kerékagy (hub). Ott van mosdó, üzlet, étterem – ez itt kezelhető, és így a nyomás nem a környezetet éri. Ezen kívül van a képzés, az oktatás, és maga az élmény.
Lőrincz Katalin
Lőrincz Katalin (Pannon Egyetem, Veszprém) kiemelte, hogy az innovatív turizmusnak folyamatosan fejlesztenie kell a terméket. Alkalmazkodni kell a változékony piaci viszonyokhoz. Szükséges a kvalitatív és kvantitatív felmérések folyamatos készítése, és az összefüggések elemzése is.
Mindez lehetőséget ad a turizmus időbeli és térbeli eloszlatására is. Ez alapvetően fontos – nem csak azért, mert a turizmus túl nagy része irányul hagyományosan a nyári hónapokra. A kerékpáros turizmus szerencsére minden hétvégén vonzerőt jelenthet. A hagyományos turizmus túlságosan néhány célpontra fókuszált. Az alábbi rajz a Balaton körüli turizmus nagyságát mutatja települések szerint, vendégéjszakában mérve.
Érdemes felmérni a kerékpáros turisták lakhelyét. A Balaton körül kiemelkedő a Dunántúlon élők, és a Budapestiek magas aránya.
A felmérések válaszai nemek szerint meglepően nagy eltéréseket mutatnak.
Rendre megmutatkozott a felmérésekből, hogy sok helyen maga a kerékpárút megléte vagy minősége is problémás. A válaszadók hangsúlyozzák, hogy autóforgalomtól elkülönített, biztonságos kerékpárutakat szeretnének.
Radostina Marinova Petrova
Radostina Marinova Petrova (Bulgarian Association for Alternative Tourism) azt hangsúlyozta, hogy az ökoszisztéma szolgáltatásait viszonozni kell; össze kell kötni a természetvédelmet a fenntartható területfejlesztéssel. A WWF tevékenységeinek az volt a célja, hogy megmutassa az összefüggést a biodiverzitás és a gazdasági fejlődés között. Fenntartható piaci mechanizmusokat alkalmaztak a magas természeti értékű vidékeken, és ebbe bevonták a helyi érdekcsoportokat. Az ökoszisztéma-szolgáltatások támogatására jogi intézményeket és pénzügyi mechanizmusokat hoztak létre.
Négy helyen vizsgálódtak:
1. A Bulgarka Nature Park területén a gyepek védelme került előtérbe, összefüggésben a bárány legeltetéssel. Sikerült egyeztetni egy helyi civil szervezet, egy helyi gazda, és egy étteremlánc érdekeit, és megállapodás született. Az étteremben azóta helyi ételeket kínálnak, amelyek helyi alapanyagokból készülnek. Ehhez komoly marketingre is szükség volt.
2. A Central Balkan Nature Parkban az illegális favágás okozott gondot. Ennek következtében lesüllyedt a talaj vízszintje, ami a helyi gazdáknak is komoly gondot okozott. A létrejött együttműködésben a favágó cég, a helyi vendéglátók, és a faanyagot használó a mesteremberek is részt vettek, amelynek eredményeképpen nagyléptékű erdőtelepítéseket tudtak finanszírozni.
3. A Vrachanski Balkan Nature Park területén a felhagyott kertek és gyümölcsösök a helyi klímára is hatással voltak. A munka eredményeképpen modern kertgazdaságok születtek, gondot fordítanak a gyümölcsfák újratelepítésére. Egy gyorsétteremmel is megállapodás született, amelynek értelmében az a régióból származó alapanyagokból készült hagyományos ételeket is kínál.
4. A Zapadna melletti területeken a virágszedés vált aggasztó mértékűvé. Hat érintett önkormányzat közösen szervezte újjá a turizmust, amiben nagy hangsúlyt fektettek a természet védelmére. Ennek eredménye egyebek mellett egy 4 kilométeres új turistaút is.
Zuzana Okániková
Zuzana Okániková (Szlovákia) a CENTRALPARKS projektet (Innterreg Central Program) mutatta be. A projekt három célja a biodiverzitás védelme a Kárpátok régióban, a kommunikáció a helyi emberekkel, és a fenntartható turizmus. A munka során a Kárpátok Stratégiára ő is hivatkozott. A CENTRALPARKS projekt három évéből eddig egy év telt el. Minden kísérleti terület egy-egy intézkedést próbál ki.
A turisták száma nő, ugyanakkor a természetvédelem igényei is nőnek. A védett területek nyitottak, de sok szabályt kell betartani. Konfliktus napi szinten jelentkezik. Zuzana személy szerint is kerékpáros, ugyanakkor a természetvédelem nekik is nagyon fontos. Vannak tudományos okai, hogy bizonyos helyekre nem lehet kerékpárral bemenni. A turizmust kezelni kell (manage touristic flow); egyezségre kell jutni. Mindannyiunk közös érdeke, hogy az érdekes természeti helyek megmaradjanak, és az is, hogy azokat meg is ismerhessük, oda el is látogathassunk. Tehát el kell mondani a látogatóknak, hogy miért nem lehet kerékpárral menni bizonyos helyekre. Hogy az bizonyos helyekre nézve sokkal veszélyesebb, kártékonyabb, mint a gyalogos turista.
Zuzana a Nógrádi Zöldutak példáját említette, mint pozitív példát. Mint mondta, örömmel keresnek együttműködést a magyar szakemberekkel, kollégákkal.
Frank Hofmann
Frank Hofmann elmondta, hogy a Német Kerékpárosklubnak (German National Cycle Club / Allgemeiner Deutscher Fahrrad-Club, ADFC ) több mint 200 ezer tagja van, ezzel a legnagyobb a világon. 1979 óta képviselik a kerékpárosok érdekeit, végeznek a témában kutatásokat, elemzik az adatokat.
Németországban 13 országos kerékpárút van. Ezek több mint 100 kilométer hosszúak, tehát ezek végigtekeréséhez legalább egy szálláshely kell. A fenntartás költségeinek előteremtése folyamatosan vitatott.
Szolgáltatásokat is nyújtanak, ilyen például a túravezető vizsgáztatás. Vizsgáztatják a kerékpáros-barát szállásokat is, van köztük ötcsillagos hotel is. Ez nem egy kis dolog; 2019-es adatok szerint ez 5,4 millió legalább 3 éjszakás kerékpáros túrát jelentett.
Ez nem egy pici biznisz; ez 500000 munkahelyet jelent, évi 44 milliárd euro forgalommal. Ez nem az olcsó turizmus. A kerékpárosok nyugodt utazást várnak, kellemes pihenőket, jó bort, kulturális eseményeket, jó szállást, érdekes természetet, kulturális látnivalókat – magas minőségben.
Szükség van az utak egyforma értékelésére, hogy azok összehasonlíthatóak legyenek. A megfelelő útjelző táblák alapvetően fontosak. Kell közösségi közlekedés is, mert szükség lehet rá. A városokban kell hogy legyen csomagmegőrző, hogy szabadon csavaroghassanak egy kicsit a kis utcákban. A tájképet megfelelő módon kell bemutatni, „tálalni”. Egyre általánosabb, hogy az elektromos kerékpárokhoz legyenek töltőhelyek.
Mindezt a szervezet ellenőrei szervezetten, rendszeresen ellenőrzik Az útvonal üzemeltetője (route operator / manager) befelé és kifelé kommunikál.
Vajon például az Eurovelo 6-os túraútvonalat egyetlen csapatnak kellene ellenőriznie az Atlanti óceántól a Fekete tengerig? Nyilván nem… De minden országban kellene egy központ, ahol a használói és a szakmai információ elérhető.
A középosztály a célközönség. Ehhez profinak kell lenni. Piacképes dolgokat kell mutatni. Termék-menedzsment kell, és egy jó útvonal az maga a termék. Úgy is kell bánni vele. Dramatizálni kell a tájat: át kell például gondolni, hogy milyen történeteket lehet és érdemes elmondani és hogyan.
A német kerékpáros túrázók 28%-a nem megy külföldre, és csak 3% megy Európán kívülre: Észak-Amerikába, Ausztriába, Ázsiába. Ugyanakkor a Duna mentén Németországban és Ausztriában rengetegen kerekeznek, de ennek csak töredéke megy tovább. Ez egy piacképes termék (marketable product). "A Duna óriási potenciál."
Andrei Blumer
Andrei Blumer (Románia, www.eci-romania.ro, és www.asociatiaaer.ro) utalt a 2013-ban a Második Európai Ökoturizmus Konferencián elfogadott Brassói Nyilatkozatra (Brasov Declaration ).
A globális fenntartható turizmus céljainak (Global Sustainable Tourism Council, GSTC) Európai vonatkozásba fordítása (European EcoTourism Labeling Standard (EETLS), és annak (például a minősítési és védjegyezési rendszer szabványok) nemzeti viszonyok közé igazítása komoly feladat.
Az Öko-Románia igazolási rendszer (Eco-Romania Certification System) 2007-ben jött létre svéd és osztrák példákra alapulva. Azóta több mint 100 oklevelet adtak át.
Minden esetben létrehoznak egy célpont igazgatási szervezetet (Destination Management Organization, DMO). A feladatok igen széleskörűek, egyebek mellett térképek és útjelző táblák tervezése és elkészítése, marketing, kutatás, adatgyűjtés. Statisztikáik jobbak, mint az országos átlagok: az öko-turizmus esetében a vendégek tovább maradnak, és az intézmények kihasználtabbak, mint a hagyományos turizmus esetében.
Bár két Eurovelo útvonal van az országban (Eurovelo 6 és Eurovel 13), nincs az ügy megfelelően kezelve. Nincs egységes koordináció, egységes útjelzőrendszer, és sok helyen elkülönített kerékpárút sincsen. Messze nem olyan itt a kritikus tömeg, mint a fentebb bemutatott német előadásban. De a fejlődés gyors, és bíznak abban, hogy egyre inkább befolyásolni tudják a hatóságokat és a döntéshozókat.
Izabel Lanji Hnis
Izabel Lanji Hnis a szerbiai Szabadkáról érkezve a városhoz közeli új kerékpáros pihenőhelyet mutatta be. A hely a Ludaško Jezero (Ludasi tó) partján van, amely védett természeti terület, sőt a Ramsar-i listára is felvették 1977-ben. A terület az Eurovelo 6, az Eurovelo 11, és az Eurovelo 13 mentén fekszik. Ugyanakkor nincsenek kiépített kerékpárutak, és nem megoldott a szállásadók, a vendéglátóhelyek, az utazási irodák és más érdekeltek között az együttműködés.
Az építéshez ökológiai elvek szerint természetes anyagokat használtak. A hely a mosdók és pihenőhelyek mellett nagy teraszt, tűzrakólehyet és kerékpárjavítóműhelyt is kínál. Az épület jellegzetessége a madárfigyelő torony, amely különleges takaró lécekkel van körülvéve, hogy a látogatók jelenléte ne zavarja a madarakat. A hely szép példája annak, hogy az ökológiai elveket hogyan lehet ötvözni a turizmus érdekeivel.
