A 2014-es év lezárultával az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az alábbi cikkében feleleveníti az év legfontosabb megállapításait. Ha év közben nem olvasta őket, most bepótolhatja.
A 2014-es év folyamán az EEA különös figyelmet fordított a zöld gazdaságra és az erőforrás-hatékonyságra; arra, hogy hogyan generálhat Európa gazdasága növekvő jólétet úgy, hogy közben megőrizze a minket szolgáló környezeti rendszereket. Az EEA kutatásai szerint az új innovációk segíthetik az EU-t ebben az átmenetben.
A magasabb környezeti szabványok nagyban előmozdítják az európai innovációt, ezzel az üzleti életnek olyan lendületet adnak, amely jól hasznosul mind hazai vizeken, mind nemzetközileg, állapítja meg a zöld-gazdaságpolitikákról szóló alapos kutatás. Friss adatok szerint a környezeti szektor 2011-ben 4,2 millió embernek adott munkát. Ez 2000-hez képest 44%-os növekedést jelent, ami messze meghaladja az azonos időszakban kimutatott átlagos 7%-os európai munkahely-növekedést.
A bátorító jelek ellenére az EEA elemzőinek 2014-es kutatásai szerint az EU-nak még sokat kell tenni ahhoz hogy teljesítse küldetését: a Jólét a bolygó határain belül megvalósítását. Körülbelül nyolcszor annyi alapanyag érkezik az EU-ba (súly alapján), mint amennyit exportálunk. Ezeknek az alapanyagoknak a kitermelése és a szállítása komoly környezeti és gazdasági költségeket jelent, ezért Európának hatékonyabban kell használnia ezeket az értékes forrásokat, és növelnie kell az újrahasznosítás arányát. Globálisan nézve, ahogyan egy kutatás címe is jelzi: Az erőforrásokért való verseny erősödik.
Életünk minőségét még mindig erősen befolyásolják a környezeti tényezők. A World Health Organization kimutatásai szerint csaknem minden európai városlakó továbbra is légszennyezett területen él. Európa összes lakosának körülbelül a negyede pedig a megengedett határértékeknél magasabb zajszintben él.
Erős gazdasági érvek szólnak amellett, hogy kezeljük figyelmesebben ezeket a problémákat. Például, csak a legnagyobb ipari szennyezők rejtett gazdasági költsége 2008 és 2012 között legalább 232 milliárd Euro volt, de más számítási módszerek szerint ez akár a 672 milliárd Euro kárt is elérhette, ahogyan ezt az EEA novemberben közzétett kutatása állítja. (A károk számításába az idő előtti elhalálozás, a gyengébb egészségi állapot és a károsított mezőgazdasági termékek költségeit vették figyelembe.)
Márciusban Európa tengerei kerültek a figyelem középpontjába, amikor az EEA egyik dokumentuma kimutatta, hogy az európai iparágak növekvő összhatással vannak a tengerekre, ha figyelembe vesszük a közlekedés, a halászat, az energiaipar és a turizmus együttes hatásait.
Az éghajlatváltozás terén előrelépés történt, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátása 2013-ban is csökkenő tendenciát mutatott, ahogyan azt az októberben közzétett helyzetkép állította. Ezzel az EU számára reálissá vált az az üvegház hatású gázok 20%-os kibocsátás-csökkentési céljának elérése. Mindemellett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is bekerült a politikai napirendek közé, ahogyan azt a vonatkozó felmérés mutatja.
Végül, volt néhány jó hír a 2014-es évben – a denevérek számára is. A vonatkozó EEA kutatás állítása szerint a denevér populáció sokévi csökkenés után ismét növekedésnek indult!
