V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár úr megnyitó beszédét azzal kezdte, hogy nagyon nagy öröm, hogy ilyen sokan eljöttek a konferenciánkra. Ez azt is mutatja, hogy sokan fogékonyak a környezetvédelem és az egyházak témáira – még egy ilyen „politikailag zaklatott időben” is. Az államtitkár beszédében emlékeztetett arra, hogy a jövő héten kezdődő párizsi klímacsúcs sorsfordító esemény, hiszen bolygónk jövője a tét. Ferenc pápa 2015 nyarán megjelent Laudato Si’ kezdetű enciklikája össztársadalmi problémaként nevezi meg a klímaváltozást.
Mint elmondta, a környezetvédelem az elmúlt évtizedekben a természettudományok alapján állt, és az, hogy a teremtésvédelem a közbeszéd része lett, az a Laudato Si’ című pápai enciklika érdeme. A természettudomány az értelemre alapoz, és ott jól meghatározott szerepe van az államnak: jogszabályok segítségével jelöli ki és határolja körül mozgásterünket. Különböző intézkedésekkel segíti a zöldgazdaság fejlődését, amely növeli az emberi jóllétet, hatékonyan, fenntartható módon használja fel az erőforrásokat, és új munkahelyeket teremt.
De mindez ma már nem elég, és ezért van jelentősége a „valláserkölcsi alapú megközelítésnek.” Ma már nem elég azt szem előtt tartani, hogy pénzügyileg mit éri meg tenni, illetve hogy mit írnak elő a jogszabályok. Azt is át kell gondolnunk, hogy mit helyes tenni.
Az idősekkel vajon miért foglalkozunk? – tette fel a kérdést V. Németh Zsolt államtitkár. Mert pénzügyileg megéri? Mert az Alaptörvény és számos más jogszabály ezt előírja? Valójában mindannyian tudjuk, hogy nem csak azért, hanem mert ez egy erkölcsi parancs. A pápai enciklika ezt is kihangsúlyozza, ilyenformán a környezetünk védelme „erkölcsi parancs”. Az egyházfő valláserkölcsi megközelítése a környezet védelmének ügyét ezzel az axiómák közé emelte.
V. Németh Zsolt az enciklika egyik fő üzenetével egyetértve kiemelte: a környezettudatosságra nem csupán saját érdekeink miatt kell áttérnünk, hanem egyszerűen azért, mert így helyes.
Államtitkár úr elmondta, hogy szeptember 16-án személyesen hallgathatta meg őszentsége Ferenc pápa beszédét, amelyben az uniós miniszterek előtt a társadalmi szereplők széleskörű részvételét is hangsúlyozta. Mint a pápa fogalmazott: a feladataink megvitatásához és megoldásához „a világon mindenkire szükségünk van.”
Mindenkire szükségünk van például a biodiverzitás megőrzéséhez. Miért is fontos ez? Erre az egyik kézzelfogható példa az, hogy ha például egyféle burgonyát termelünk, akkor bizonyos kórokozók elterjedése óriási pusztítást és károkat, akár éhínséget is okozhat. Ez történt Írországban a XIX. század második felében, amikor egy kórokozó elképesztő károkat okozott a burgonyatermésben, mert csak egyféle burgonyát termeltek. Akkor emiatt minden nyolcadik ír meghalt. Ezt megérthetjük természettudományi, vagy gazdaságközpontú gondolkodásmóddal. De van emellett az érvrendszer mellett egy másik is, egy erkölcsi, morális érvrendszer, mint például, hogy a sokszínűség szép.
A kertjébe a legtöbb ember sokféle virágot ültet. Az egyik virág a száraz, napos időt kedveli, a másik az esőt, az árnyékot. Ha sokfélét ültetek, akkor mindig lesz szép virág a kertemben. Tavaly a tulipán és a kukacvirág volt átlagon felülien szép, idén a nefelejcs és a törökszegfű.
És ilyenek a társadalom tagjai is, legalább ilyen sokszínűek. És ha együtt nézzük őket, akkor mindig lesz, amelyik jól reagál. Ezért nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan, ilyen sok, különböző szervezetből és szerveződésből jöttek ma a konferenciára.
A beszéd zárásaként V. Németh Zsolt úr a konferenciára és az együttműködésre kérte a teremtő áldását.
A beszéd angolul elérhető itt.