Az elmúlt hónapok igen jelentős változásokat hoztak az életünkben, és ez a városi közlekedésben is változásokat hozott. Előtérbe kerültek az egészségre való pozitív illetve negatív hatások, a higiénés kérdések, és ennek révén a gyaloglás és a kerékpározás kérdései is. Születtek kísérleti intézkedések, amelyeket élénk érdeklődés kísért és vegyes volt a visszhangjuk.
Az intézkedések részeként kerékpársávok létesültek a Bartók Béla úton, a Tétényi úton, az Üllői úton, a Villányi úton és a Nagykörúton. Május óta hétvégenként gyalogosok és kerékpárosok használhatják a pesti Dunapartot a Margit híd és a Szabadsághíd között. A hétvégi rakpartnyitás egészen szeptember végéig tart.
A forgalmi változtatások erős vitát generáltak. Ezek csaknem kizárólag az új Nagykörúti kerékpársávot érintik, ahol körülbelül 3 kilométeren a korábbi két irányonkénti autós sávból egyet megkaptak a kerékpározók. Sokan úgy látják, hogy a kerékpársávok kihasználatlanok, azokon csak ritkán látnak biciklistákat, és ez nincs arányban azzal, hogy milyen jelentősen akadályozzák az autóforgalmat. Ezzel ellentétes a BKK forgalomszámlálási adata, amely szerint három hónap alatt meghatszorozódott a Nagykörút biciklis forgalma, ezzel Budapest második legnépszerűbb kerékpáros útvonalává vált.
Augusztus elején tizennyolc városfejlesztéssel, közösségszervezéssel, helyi ügyekkel, közlekedéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó civil szervezet írt közös levelet a főváros és a belső kerületek vezetőinek. Azt kérik, hogy induljon el egy a lakosságot és széleskörű érintetteket bevonó folyamat a Nagykörút komplex újratervezésére, hogy ez a szebb napokat látott közlekedési folyosó újra pezsgő életének része, Pest főutcája, egy vonzó úticél, a közelben élők és dolgozók, alkotók közösségi tere, egy igazi városi korzó lehessen. Ahogyan fogalmaznak: „A Nagykörút elsősorban ne az átmenő gépjárműforgalmat szolgáló tengely, hanem Pest kulturális, kereskedelmi, vendéglátó főutcája, zöld, árnyas korzó, a Hungária gyűrű és a Kiskörút közötti terület fő találkozóhelye legyen. Ennek érdekében leendő forgalmi és közterületi kialakításnak garantálnia kell a közlekedők biztonságát, biztosítani kell a levegő és zajszennyezés jelentős csökkenését és elő kell, hogy segítse a környék kulturális, gazdasági és környezeti megújulását." A civil szervezetek tehát egy átfogó közös fejlesztési rendszer részeként tekintenek a kerékpársáv kérdésére. (Forrás: Magyar Kerékpárosklub: 18 civil szervezet kezdeményezése a Nagykörút felvirágoztatásáért. 2020. augusztus 14. https://kerekparosklub.hu/18-civil-szervezet-kezdemenyezese-a-nagykorut-felviragoztatasaert )
A HVG augusztus 22-ei cikke (Forrás: HVG: A budapestiek 56 százaléka támogatja az új kerékpársávokat 2020. augusztus 22. https://hvg.hu/itthon/20200822_A_budapestiek_55_szazaleka_tamogatja_az_uj_kerekparsavokat ) szerint „teljesen megosztja a magyar társadalmat a márciusban ideiglenesen kialakított budapesti kerékpársávok sorsa”. Az írás reprezentatív közvélemény kutatásra hivatkozik, amely szerint a megkérdezettek 32 százaléka mindenképpen támogatná a sávok állandósítását, míg 23 százalékuk abban az esetben, ha az érintettek többsége ezt támogatja. Tehát az emberek 55 százaléka hajlik arra, hogy maradjanak a felfestések. Ezzel szemben 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez túl nagy problémát okozna az autósoknak, míg 32 százalék a különálló kerékpárutak létesítését támogatja.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) augusztus 31-ig várja a véleményeket a kérdésben (https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdYsYi6815-7mg8svmZ7L1eaCdn1UxaDLUOMd260Yy3P0zYhw/viewform ). Ugyanakkor látható, hogy a kérdéskör nem tisztán közlekedés-szervezési kérdés. Az, hogy a Nagykörúton hogyan autózunk, hogyan biciklizünk, hogyan sétálunk, erősen érinti a környék kiskereskedelmét, turizmusát, sőt ingatlan árait is. Bízunk benne, hogy sikerül mindenki számára elfogadható válaszokat találni.
Témához kapcsolódó korábbi cikkek:
A cikk angol nyelven elérhető itt.