Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) olyan interaktív térkép-gyűjteményt jelentett meg, amely bemutatja az európai városokat fenyegető éghajlati veszélyeket és a városok ezekre való reagálási képességét. Az új “térképatlaszt” lapozgatva nem csak számos háttér-információra lelhetünk, hanem az egyes térképeket különböző jellemzők mentén is megnézhetjük.
Az éghajlatváltozás ma is érinti és a jövőben is befolyásolni fogja az európai kontinenst. Ugyanakkor a hatások eltérőek Európa-szerte. Az európaiak több mint kétharmada városokban él. A városlakóknak, a városi hatóságoknak, a nemzeti és Európai uniós intézményeknek információk kellenek a városokat érő jövőbeli hatásokról és az ennek megfelelő felkészülésről.
Az EEA minden elérhető és az európai városok szempontjából fontos adatot összegyűjtött, és mindezt egy interaktív, úgynevezett „városi veszélyeztetettségi térképatlasz” formájában jelentette meg az Európai Éghajlat Adaptációs honlap (European Climate Adaptation portal) oldalán.
A térképek négy éghajlati veszély köré csoportosulnak (hőhullámok, szárazság és vízhiány, árvíz, erdőtüzek), és a városok erre vonatkozó kapacitásait, védekező képességét is megjelenítik. A térképatlasz bemutatja, hogy az egyes tényezők, mint például a városi zöldterületek nagysága, az idős lakosok aránya, a bizalom mértéke, illetve a pénzügyi viszonyok hogyan hatnak egymásra városi szinten, és hogyan határozzák meg a városok klímaváltozással kapcsolatos sebezhetőségét.
Fedezd fel a városok sebezhetőségét
A meleg komfort (thermal comfort) térképe például bemutatja a városi hő-szigetek (heat island) hatásait. Európa északi és nyugati városai a jövőben több hőhullámra számíthatnak. Így például egy konkrét regionális kutatás a Randstad régióról (Amszterdam, Rotterdam és Hága) bemutatja, hogy még azokban a városokban is, ahol most még alig fordulnak elő meleg éjszakák, a jövőben az éjszakai hőség stressz több mint évente egy hónapig lesz jellemző.
A városi zöldterületek segítenek a városok hűtésében. Azon túl, hogy mekkora a területi arányuk a városi területen belül, területi eloszlásuk vagy az, hogy melyik városrészben találhatóak illetve nem találhatóak meg szerepet játszik a klímaváltozásban. A spanyolországi Badajoz vagy az olaszországi Sassari városok például viszonylag nagy területű zöldfelülettel büszkélkedhetnek, azonban a parkok a városnak kevés pontján tömörülnek. Bárhogyan is, még így is messze hasznosak ezek a városi zöld területek. Ezzel ellentétben a portugáliai Porto városában a zöld területek aránya alacsony, de azok egyenletesen oszlanak el a város területén, így a lakosok könnyen elérik a felüdülést hozó parkokat.
A demográfia szintén hat a városok éghajlati sebezhetőségére. Az idősebbek általánosságban érzékenyebbek a hőhullámok okozta egészségügyi veszélyekre. Például az észak-olasz városokban magasabb az idősek aránya az országos átlagnál, így ott a magas hőmérséklet különleges intézkedéseket követelhet.
A megjelent térképatlasz elsőként összegzi a városok sebezhetőségére vonatkozó adatokat, de kiegészíthető részletesebb helyi adatokkal. A „További felfedeznivaló” (Explore further) rész segíti a felhasználót abban, hogy kialakítsa saját internetes térképét kiegészítő adatok hozzáadásával. Ez a rész linkeket is biztosít további információs forrásokhoz és eszközökhöz. Ezek egyike a jelenleg kifejlesztett idősor (time series tool, a JRC Institute for Environment and Sustainability fejlesztésében) , amely megmutatja az eddigi változásokat és a jövőben valószínű éghajlati változásokat a hőmérséklet, a csapadék és a napsugárzás tekintetében.
A térképeken megjelenített adatokat és idősorokat különböző szervezetek szolgáltatták, így például az Eurostat és a JRC. További információ az adatforrásokról elérhető a vonatkozó Climate-ADAPT honlapokon és térképeken.
Eredeti cikk elérhető itt.
