Mielőtt belevetnénk magunkat a 2017-es évbe, álljunk meg egy kicsit, és nézzünk vissza a mögöttünk álló évre. Jelen összeállításunkban mi is egy ilyen visszatekintésre hívjuk Önt.

Árterek

A 2016-os év folyamán az árterek újragondolása többször is megjelent. Az „Ártéri gazdálkodás: az árvízveszély csökkentése és az egészséges ökoszisztémák helyreállítása” című EEA beszámoló  szerint a folyók menti árterek valaha Európa óriási területeit fedték le, mára azonban ennek csak töredéke maradt meg. Ezeknek az ökoszisztémáknak fontos szerepük van az árvízveszély csökkentésében, és természetes élőhelyet adnak sok fenyegetett faj számára. Európában az árterületek 90%-a az elmúlt évszázadok folyamán elveszett, vagy már nem működik olyan természetes ökoszisztémaként, amely csökkenteni tudná az árvízkockázatot, és otthont adna a gazdag biodiverzitásnak.

ártér Tiszafürednél

Az egészséges ökoszisztémák helyreállítása, például a Natura 2000 rendszere mentén, gyakran nagyon hatékony módja az árvizek megelőzésének és enyhítésének. Még ha „kemény” árvízi védelemre van is szükség, mint amilyen például a gátak rendszere, ezek is kiegészíthetőek hosszú távú, természet-alapú intézkedésekkel, mint amilyen az árterek helyreállítása. A „szürke” rendszerek „zöldítése” és zöld infrastruktúrák révén a szükséges védelmi szint kialakítása az élőhelyek lehető legkevesebb elvesztésével és az ökoszisztémák működésének lehető legjobb megőrzésével kombinálható.

Mindez előtérbe kerülhet az európai Biodiverzitás Stratégia  újragondolásával, a 2013-as Zöld Infrastruktúra Stratégia  átgondolásával, és a Transz-Európai Zöld Infrastruktúra Hálózat (TEN-G) megformálásával. A témáról bővebben a Területi tervezés, területhasználat  című cikkünk szól.

Körforgásos gazdaság

Az Európai Bizottság előző év végén terjesztette be új csomagját a körforgásos gazdaságról . A csomag felöleli a termékek kibővített életciklusának különböző szakaszait, a termeléstől és fogyasztástól kezdve a hulladékgazdálkodásig és a másodnyersanyagok piacáig. A javasolt intézkedéseket úgy alakították ki, hogy a környezetet és a gazdaságot is szolgálják. A cél, hogy minden nyersanyagból, termékből és hulladékból a maximális értéket nyerjenek ki; teljes körűen hasznosítsák azokat. Eközben javítják az energia megtakarítást, és csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is.

Az EEA infografikája a körforgásos gazdaságról

A körforgásos gazdaságnak jelentős előnyei vannak, de sok még a kérdés . Ahogy Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója „Túllépni a hulladékgazdálkodáson a zöldgazdaság felé” című cikkében  fogalmazott: “A körforgásos gazdaság koncepció mostanában kapott lendületet – az európai szakpolitikák kezdik felismerni, hogy ez egy olyan pozitív, megoldás-központú módja a gazdaság fejlesztésének, mely közben a környezeti határokat is tiszteletben tartja… Újra kell gondolnunk, hogy miként állítjuk elő, használjuk fel és ártalmatlanítjuk a termékeket.” Ahogy fogalmazott: „a körforgásos gazdaság megközelítéseinek túl kell lépniük a hulladékgazdálkodáson, és elő kell segíteniük az átmenetet a zöldgazdaságba.”

De mi az a zöldgazdaság?

A 2016 júniusában megrendezésre kerülő Környezetet Európának  konferencia egyik fő témája a zöldgazdaság volt. A konferenciára felkészítő ENSZ anyag  szerint bármit hívhatunk zöldgazdaságnak, ami megfelel a fenntarthatóság elveinek. A fenntartható fejlődés (sustainable development)  olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”.

Magyarország négy vállalással vett részt a Batumi Zöldgazdaság Kezdeményezésben (Batumi Initiative on Green Economy, BIG-E). A vállalások kidolgozásában a társminisztériumok együttműködtek, amit ezúton is köszönünk. A vállalások:

1. A Rövid Ellátási Láncok és a termelői piacok fejlesztése

Az intézkedés célja, hogy a Rövid Ellátási Láncok és a termelői piacok fejlesztése révén nőjön a helyi gazdálkodók szerepe, csökkenjen a szállítási igény és ezzel a környezetszennyezés, új helyi munkalehetőségek születhessenek. Mindkét terület évek óta tevékeny, és folyamatosan sikereket mutat. Várható a külföldi élelmiszerpiacoktól való függő helyzet csökkenése, a helyi gazdaságok szerepének megerősödése, a helyi szakértelem megerősödése, új munkahelyek létrejötte, a szállítási igénnyel a káros kibocsátás csökkenése stb.

2. Épületállomány hőszigetelésének fejlesztése, energetikai fejlesztése

Az intézkedéssel az épületek hőszigetelésének fejlesztése révén csökken az ország energiaigénye, csökken a külföldi energiaimporttól való függés. Az energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások használatának növelése összhangban van egyebek mellett a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG), illetve a Párizsi Klímaegyezménnyel. Az intézkedések kiterjednek mind a jogi-szakpolitikai, mind a gazdasági típusú, mind pedig az információs, oktató és felvilágosító típusú tevékenységekre. A vállalás eredményeképpen növekedik az építőipar szerepe és szaktudása – és ezzel nemzetközi versenyképessége, csökkenjen a környezeti terhelés. A terület évek óta tevékeny, és jelentős sikereket mutat fel.

3. A közösségi közlekedés arányának megőrzése

Az intézkedés célja, hogy a közösségi közlekedés arányát megőrizzük. Ennek pozitív hatása van mind az energiafogyasztásra, mind a környezeti terhelésekre, a települések szerkezetére, a turizmusra, a létrejövő új munkahelyekre. Az intézkedéscsomag magában foglalja a szakpolitikai stratégiák áttekintését, a nemzeti költségvetés tervezésének és végrehajtásának átgondolását (beleértve az EU források hatékony felhasználását), az információs kampányok (pl. Autómentes Nap) megerősítését is.

4. Az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentésének irányába mutató szükséges intézkedések feltárása

A vállalás célja, hogy az EU Körforgásos Gazdaság Programcsomaggal, illetve a Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG) összhangban kiterjesszük a hulladékgazdálkodást az élelmiszerhulladékokra. Európában, a becslések szerint, 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente. Az élelmiszerlánc minden szakaszában – a termeléstől a fogyasztásig – vész el értékes élelmiszer. Az élelmiszerpazarlás csökkentése az Európai Unióban és az ENSZ-ben is egyre kiemeltebb helyet kap, és egyre több tagállam tesz konkrét intézkedéseket ezen a téren.

Magyarországon az élelmiszerhulladék aránya ugyan elmarad az EU átlagtól, ugyanakkor fontos kiemelten kezelnünk a témát nem csupán erőforrás-hatékonysági és hulladékgazdálkodási, hanem társadalmi szempontból is. A lehetséges intézkedések kiterjednek mind a jogi-szakpolitikai, mind a gazdasági típusú, mind pedig az információs, oktató és felvilágosító típusú tevékenységekre.

A Batumiban megrendezett, zöldgazdaságról szóló konferenciáról itt olvashat többet. 

Átmenet a fenntarthatóságba

Júniusban az EEA ügyvezető igazgatója, Hans Bruyninckx Budapesten tárgyalt. Ittjártakor előadást is tartott a fenntarthatóságba való átmenetről.

Hans Bruyninckx Budapesten a környezetüggyel foglalkozó állami vezetőkkel. Fotó: Pelsőczy Csaba, FM

 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency, EEA) ügyvezető igazgatója szerint az elfogadott 7. Európai Környezetvédelmi Akcióterv nem hagy lehetőséget arra, hogy mérlegeljük, hogy akarunk-e fenntarthatóságot. Nem az a cél, hogy zöldítsük a gazdaságot, hanem a zöldgazdaság elérése.

Ahogy Hans fogalmazott, a fenntarthatóságba való átmenet kérdései egyszerre hosszú távúak, és sürgetőek. A lakóházakat például legalább 50-100 évre építjük, ezért nem mindegy, hogy milyen épületeket tervezünk. Ugyanakkor milliók vándorolnak a világ nagyvárosaiba, és nekik is sürgősen lakhelyet kell biztosítani. Ráadásul nincs 3-4 generációnyi időnk a helyes megoldások kikísérletezésére.

A jövő munkahelyei nem azok, amik a múltban voltak. Portugália igen magas munkanélküliséggel nézett szembe, a zöldgazdaság fejlesztése a viszont még a gazdasági válság idején is előnyt kapott. Ez a döntés meghozta a gyümölcsét: a zöldgazdaság bevétele, munkahelyeinek száma folyamatosan nő, és fejlődik a versenyképesség. Ahogy Hans Bruyninckx fogalmazott: Aki tud esetet arra, hogy a zöldgazdaságba való befektetés a munkahelyek számának csökkenéséhez, vagy a versenyképesség csökkenéséhez vezetett, az szóljon. Nincsen ilyen.

Hans Bruyninckx Budapesten 2016. június 29-én elhangzott előadásáról szóló cikkünk elérhető itt.  Az angol nyelvű prezentáció PDF formátumban elérhető itt. 

Pozsonyban is a zöldgazdaság

Pozsonyban is a zöldgazdaság volt a téma szeptemberben. Solymos László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere szerint a hagyományos közgazdasági modellről át kell térni. A világban zajló folyamatok, mit például a népesedés, az erőforrások korlátossága és áraik emelkedése, az éghajlatváltozás, a diverzitás hanyatlása, mind arra ösztönöznek, hogy szakítsunk az eddigi gyakorlatokkal. A kérdés Solymos szerint az, hogy hogyan hasznosítjuk a gazdasági válság tanulságait. Erre ösztönöz a 7. Környezetvédelmi Akcióterv , és a tavaly szeptemberben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok  is. A szintén tavalyi évben az éghajlatváltozásról elfogadott Párizsi Éghajlat Egyezmény  nem csak a hőmérséklet elfogadható növekedését maximalizálja, de ennek eszközeként megjelöli a dekarbonizációt is, mint részcélt. Az éghajlati tárgyalások egyik legfontosabb tárgyalófele az EU volt.

A Junckers-prioritások legfontosabbjaként a foglalkoztatás növelését említik – a zöldgazdaság megvalósítása ennek egyik leghatásosabb módja. A körforgásos gazdaság nem egy elszigetelt, csak a hulladékkezelésre vonatkozó intézkedéscsomag, hanem annál sokkal több. A zöldgazdaságba való étmenet része a gondolkodás megváltoztatása, a bátor döntések felvállalása, és az újszerű intézkedések és az innováció elősegítése. Ahogy a miniszter fogalmazott:

"A krízis elmúltának jelei már jól láthatóak. Azt hiszem legfőbb ideje, hogy tisztelni kezdjük bolygónk határait.”

A pozsonyi konferencián többen említették a városok kérdéseit. Számos város külön tervet készít a fenntarthatóságra vonatkozva. És az sem véletlen, hogy a párizsi éghajlati tárgyalások idején a városok az energetikai kérdések megvitatására önálló szervezetet hoztak létre  – a világ egyik vezető stratégiai tervezéssel foglalkozó cége, a Bloomberg cég  vezetésével.

Prof. dr. P. Vellinga előadásában kiemelte, hogy a hagyományos szektorok jövedelmezősége csökken, miközben a fenntartható gazdaság jövedelmezősége nő. Ez utóbbiba értendőek egyebek mellett az egészség megőrzését célzó tevékenységek is, de például a körkörös gazdaságot, és a hatékonyságot célzó tevékenységek is. Minderről egy külön jelentés szól, ami itt érhető el. 

Christina Pasca Palmer, Románia környezetért, vízügyekért és Erdőkért felelős miniszter asszonya szerint a zöldgazdaság trendje itt van, jelen van, zajlik. Ha semmit nem teszünk, akkor is, csak akkor nehézkesebben és lassabban. A kérdés az, hogy hogyan gyorsítjuk, segítjük, és kihasználjuk-e.

Jan Dusík, az UNEP regionális igazgatója  a konferencia végén a térség folyamatait úgy összegezte, hogy „Európa ezen része a zöldgazdaságba való átmenet vezetőjévé válhat.” (this region of Europe can be a leader in transition to green economy).

A pozsonyi zöldgazdaság konferenciáról itt olvashat magyarul , és itt találja az angol nyelvű honlapot. 

„Green Business”

Szeptemberben a Budapest Business Journal széleskörű riportot közölt a magyarországi „Green Business” alakulásáról. Ennek keretében közölték Claudia Patricolo Dr. Nagy István parlamenti államtitkár úrral készült interjúját is. Dr. Nagy István elmondta, hogy „Magyarországon számos olyan projekt fut, amely a zöldgazdaság témakörébe tartozik; ezek főként a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia-, és a Nemzeti Környezetvédelmi Program  témakörébe tartoznak.

Az egyik ilyen a helyi gazdák, mezőgazdasági termelők szerepének megerősítése, a nemzetközi piacoktól való függésük csökkentése. Ennek természetesen a közlekedésre is hatása van: csökkennek a környezeti terhek, és új munkahelyek is születnek. „A cél az, hogy friss magyar gyümölcs és zöldség kerüljön a vásárlókhoz, de a különböző megoldások különböző módokon különböző csoportokat érintenek. Másfelől néhány megoldás már bizonyít. Például az országban sok helyen működik úgynevezett termelői piac, ahol friss és egészséges zöldséget és gyümölcsöket vásárolhatunk – közvetlenül a termelőtől.”

Termelői piac. Fotó: Botár Gergely

 Az eredeti angol nyelvű cikk és annak fordítása itt érhető el. 

2017: Környezeti Teljesítmény Értékelés

Az előttünk álló 2017-es év egyik nagy eseménye az OECD  Környezeti Teljesítmény Értékelésre lesz. A teljes vizsgálatot bemutató konferencián V. Németh Zsolt államtitkár beszédében kitért arra, hogy hazánk Alaptörvénye  az alapvetésben kimondja, hogy: „Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.” Mint mondta: „Alaptörvényünkből és geopolitikai helyzetünkből is ered az, hogy aktív szerepet vállalunk a környezetvédelmi egyezmények végrehajtásában. Magyarország tagja minden többoldalú környezeti egyezménynek, a beszámolóinkat mindig határidőre megküldjük.” V. Németh Zsolt szerint büszkék lehetünk a Nemzeti Környezetvédelmi Programok sorozatára, amelyből immáron a negyediket fogadta el az Országgyűlés 2015 júniusában.

Az OECD felmérésről szóló szemináriumról bővebben itt  és itt olvashat. olvashat.

További információ: