Az EIONET „Klímaváltozás hatásai, sérülékenység és alkalmazkodás" munkacsoportjának ülésére június végén került sor. Az alábbiakban a magyar résztvevő rövidített beszámolóját olvashatják.

Az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA)  képviselője röviden összefoglalta a 2013-ban elfogadott Európai Alkalmazkodási Stratégia három prioritását és nyolc akcióját, amelynek felülvizsgálata jelenleg is zajlik. Előrelépésnek mondható, hogy egyre több tagállam fogadja el a saját alkalmazkodási stratégiáját, és sikerült csökkenteni a tudáshiányt is a témában.

Az Európai Bizottság Kutatásért és Innovációért felelős Főigazgatóság (DG Research and Innovation)  munkatársa a technológia és innováció témájában tartott előadás során bemutatta, hogy milyen jelentős különbségek vannak 1,5°C-os és a 2°C-os hőmérséklet növekedési forgatókönyv között. Annak érdekében, hogy sikerüljön tartani a 1,5°C-os globális átlaghőmérséklet növekedést, a szén-dioxid koncentrátumot 430ppm alatt kell tartani. Jelenleg a havi globális átlag 409,64ppm és a számítások alapján 2020-ra érhetjük el a 430ppm lélektani határt.

A szervezet a kutatásai során az alábbi területekre teszi a hangsúlyt: dekarbonizáció, alkalmazkodás, IPCC és tudáshiány, Sarkvidékek és a Föld megfigyelése (Copernicus műhold). Az előadó Kiemelte, hogy Ázsiában a 1,5°C-os hőmérséklet növekedéssel 5%-al növekedhet meg a viharok száma, míg a 2°C-os növekedéssel akár 10%-al is. Amennyiben 2°C fokkal növekszik a Föld átlagos hőmérséklete, az oly mértékben megnövelheti a hőhullámok hosszúságát, hogy Afrikában akár három hónapig is eltarthatnak.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) munkatársa elmondta, hogy a bank, mint a legnagyobb, globális multilaterális klímafinanszírozó szervezet 7 milliárd euró kölcsönt biztosít a fejlődő országok számára. Az EIB Klímastratégiája három területre teszi a hangsúlyt:

  1. Klímafinanszírozás hatásának megerősítése,
  2. Ellenálló képesség növelése,
  3. Éghajlatváltozás becsatornázása az EIB folyamataiba és döntéseibe.

A szervezet mostantól nyomon követi az alkalmazkodás finanszírozását is, amely sokkal nagyobb kihívást jelent, mint a mitigáció esetén. A klímafinanszírozás meghatározása során három fő dolgot vesznek figyelembe: sebezhetőség, kockázat és alkalmazkodás.

Kép forrása: Investing in the future of our planet: Our strategy for climate (EIB)

A Katasztrófakockázat-csökkentés Európai Fórumára 2017. március 26-28. között került sor, amelynek fő üzenetei az alábbiak voltak:

  • a katasztrófakockázat-csökkentésbe befektetett köz- és privát források elősegítik a társadalom ellenálló képességének növekedését;
  • a hatóságoknak be kell vonni a helyi közösségeket a munkájukba; és
  • a nemzeti stratégiáknak összhangban kell állnia a helyi kapacitásokkal.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency)  Éghajlatváltozásért felelős csoport vezetője elmondta, hogy az elmúlt egy évben három jelentést adtak ki az éghajlatváltozás hatásairól és a városi alkalmazkodásról, valamint annak finanszírozásáról. Ebben az évben egy újabb jelentést adnak ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és katasztrófakockázat-csökkentés témájában, míg jövőre kiadják a IV. éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti értékelést.

Az EEA a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektet a mitigáció és alkalmazkodás közötti kapcsolat feltárására. Ugyanakkor kérték a nemzeti alkalmazkodási tevékenységekre irányuló kérdőív kitöltését és megküldését.

A találkozón csoportos egyeztetésekre is sor került. Világossá vált, hogy egyre több tagállam rendelkezik alkalmazkodási stratégiával, azonban a végrehajtásuk még kezdeti stádiumban van. Általános nézet, hogy előtérbe kell helyezni a transzformatív alkalmazkodási lépések használatát.

A Climate-ADAPT-al foglalkozó csoportban elmondták, hogy az EU Alkalmazkodási Stratégiájának felülvizsgálatával párhuzamosan a honlap felülvizsgálata is folyamatban van, elsősorban az alábbi szempontok szerint: relevancia, hatékonyság, jobb együttműködés elősegítése, koherencia és uniós hozzáadott értéke. (A Climate-ADAPT honlap rengeteg hasznos információt és jó gyakorlatot tesz közzé, azonban az angol nyelvű platform sok országban nehézséget okoz.)

A magyar résztvevő beszámolt a NATÉR rendszer  elindulásáról, és az előkészülőben lévő NÜA (Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis) projektről.

Kép forrása: http://climate-adapt.eea.europa.eu/countries-regions/cities

A városfejlesztéssel foglalkozó csoportban röviden bemutatták az ehhez kapcsoló kezdeményezéseket és programokat: Polgármesterek Szövetsége, EU Urban Agenda, Habitat III új Urban Agenda. Az EEA által kiadott jelentés szerint az éghajlatváltozáshoz való városi alkalmazkodás folyamata ugyan megkezdődött, de leginkább még tervezési fázisban van. Egyelőre az alacsony költségvetésű, „soft” megoldások dominálnak, azonban úgynevezett transzformatív alkalmazkodásra van szükség, miközben viszonylag kevés közpénz érhető el ezen a területen. Jelenleg egy komplex tanulmány készül a „társadalmilag igazságos alkalmazkodásról” (socially-just adaptation), amely azt vizsgálja, hogy mivel az éghajlatváltozás okozta veszélyek különböző módon érintik az embereket, ezért a sebezhetőségük is eltér. Sebezhetőségi tényező lehet: kor, gyenge egészségügyi állapot, szegénység, társadalmi hálózat (tudok-e baj esetén valakitől segítséget kérni), bűnözés szintje (kinyitható-e éjszakára az ablak), zöld terület hiánya stb.

Hangsúlyozták, hogy fontos a „megbirkózó alkalmazkodástól” (coping adaptaiton) és a „járulékos alkalmazkodásról” (incremental adaptation) a transzformatív felé mozdulás, amely bár hosszabb időt és több befektetetést igényel, de hosszú távon stabilitást és költségcsökkentés biztosít. A rövidtávú reakció, a növekedő reakció és a „traszformatív” (átalakító) reakció hasznainak összehasonlítása.

A rövidtávú reakció, a növekedő reakció és a „traszformatív” (átalakító) reakció hasznainak összehasonlítása. Forrás: http://eionet.kormany.hu/rugalmas-varosok-epitese-kulcs-az-eghajlatvaltozas-hatasaival-valo-megbirkozashoz

 A workshop végén országok mutatták be tapasztalataikat az alkalmazkodási tevékenységeikkel kapcsolatban. Svédország cselekvési tervek kidolgozására irányuló programot indított nemzeti és helyi szinten. Belgiumban alkalmazkodási eszközöket dolgoztak ki önkormányzatok számára. Svájc az alkalmazkodási stratégia monitoringáról és jelentéséről számolt be. Hollandia bemutatta a Deltra programot, valamint a nemzeti alkalmazkodási stratégiát. Továbbá, az EEA bemutatta a 2018-as évekre tervezett jelentéseket és programokat.

Nyitrai Emese Judit