A magyar Eionet hálózat szakembere is részt vett a júniusi édesvizekről szóló workshop-on. Az ülésen az EIONET hálózat szakemberei mellett részt vettek az EU Környezetvédelmi Főigazgatóságának (EU DG ENV),- az témában illetékes Európai Témaközpontnak (ETC/ICM),- és az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (United Nations Environment Programme - UNEP) képviselői is.

Az első előadásban az EEA Vizek és Tengervizek Csoportjának (Water and Marine Group) vezetője, Stéphane Isoard összefoglalta az Ügynökség édesvizekkel kapcsolatos aktuális tevékenységét, feladatait. Ebben bemutatta a stratégiai és politikai környezetben bekövetkező jelenlegi változásokat, valamint prioritásokat és lehetőségeket. Kiderült, hogy 2019. január 1-től új európai tematikus központ kezdi meg működését a belvízi-, partmenti,- és tengervizekre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy az emberi és pénzügyi erőforrások bizonytalanságára és korlátaira tekintettel nagyon fontos a realisztikus és hatékony tervezés.

Maja Feder előadásában az ún. „vízipari irányelvek”- „Water Industry Directives” (Fürdővíz Irányelv, Szennyvíz Irányelv, illetve Ivóvíz Irányelv) jelen helyzetéről, az azok szerinti 1, 2, illetve 3 éves gyakoriságú jelentésekről, valamint felülvizsgálatuk ütemezéséről beszélt. Az irányelvek felülvizsgálata során pl. azt is értékelik, hogy a tagállamok – eddigi jelentéseik szerint - mennyire jól értelmezik magát az adott irányelvet. Az előadás bemutatta továbbá a SIIF projekt (Strukturált Végrehajtási és Információs Keretrendszer) eredményeként - a jelentési folyamat és az információgyűjtés javítására, a döntéshozók, az érdekelt felek és a nagyközönség számára – fejlesztett, felhasználóbarát „Városi Szennyvíz Platformot”, amelynek interaktív térképe 2017. március óta ide kattintva érhető el: http://www.eea.europa.eu/themes/water/water-pollution/uwwtd/interactive-maps/urban-waste-water-treatment-maps-1

Anita Künitzer az EEA részéről bemutatta az új munkacsoportokat: a szárazföldi vizek-, a tengervizek-, az adatkezelési- és a központi csoportot, valamint felhívta a figyelmet ezek aktuális publikációira, a soron következő fejlesztésekre (pl. tengervizekkel kapcsolatos információk európai adatbázisa – „Marine WISE”) és soron következő konkrét feladatokra. Ilyen pl. az éppen aktuális „Európai vizek állapota” jelentés is, amelyet - Ursula Schmedtje vezetésével - a szárazföldi vizek csoportja koordinál.

Ezután az EEA részéről Peter Kristensen előadásában bemutatta a tagállami jelentések alapján összeállított, „Európai vizek állapota” című bizottsági jelentés első, ún. „draft” (vázlatos) eredményeit. Ebben részletesen szólt az alkalmazott módszertanról, a jelentés tervezett tartalmáról és az egyes víztest-típusok minőségi elemenként (elem-csoportonként) végzett értékeléséről, azok eredményeiről, az első és a második tervezési ciklus közötti változásokról, a tapasztalt tendenciákról.

Az előzetes értékelés alapján a levonható legfontosabb következtetés az, hogy az európai vizek (főleg a felszíni vizek) állapota az adott időszakban nem javult olyan mértékben, amint az a megtett intézkedések hatására előzetesen elvárt volt.

Bemutatták a jelentés készítésével kapcsolatban tervezett további lépéseket is:

  • 2017 június-szeptember: az EEA egy frissített „draft” változatot állít össze a tagállami észrevételek/javaslatok figyelembe vételével (6 héten belül tervezik);
  • 2017. október: írásos konzultáció („written consultation”) a témában - az Eionet, a CIS Adat és Információ Megosztási Munkacsoporttal (WG-DIS) és további munkacsoportokkal;
  • 2017. november-december: a diagramok és a szöveges jelentési részek konzultáción alapuló utolsó módosítása;
  • 2018 tél-tavasz: a jelentés végső verziójának kidolgozása és publikálása.

Több tagállam kifejtette nézetét, miszerint az átfogó ökológiai állapot bemutatásánál - tekintettel az értékelési módszerek közötti különbségekre - az országok rangsorolását el kell kerülni. Ha mégis megjelenik, akkor az állapot-grafikon mellett egy másik grafikont is mellékelni kell az alkalmazott biológiai minőségi elemek (BQE-ek) átlagos számát bemutatva.

Több állam (így Magyarország is) a közelmúltban fejlesztette a mérő rendszert, és bővítette a biológiai monitort. Sok esetben a korábbi információ hiány helyett negatív információk jelennek meg. Az adatok bővülése hosszú távon nyílván valóan a környezeti intézkedések jobb megalapozottságát biztosítja, ezért nem kellene, hogy az együtt járjon a tagország negatív megítélésével.

A tagállamok javasolták, hogy a dokumentum térjen ki arra, hogy az éghajlat változása hogyan hathat a talajvízszintre. Javasolták a tagállamok azt is, hogy az állapotromlás elkerülése érdekében tett erőfeszítéseket is be kellene mutatni, illetve hogy a sikertörténeteket is be kell mutatni. Ki kellene emelni, hogy a VGT1 és VGT2 között milyen előrelépések történtek, illetve hogy mely területeken szükséges még további intézkedés.

Az előző ciklushoz képest kétségtelenül sokkal több monitoring mérés van, ami lehetővé tette számunkra, hogy még erőteljesebb áttekintést adjon az állapotról és a terhelésekről. Továbbá, éppen ennek köszönhetően javult a mérések és értékelések megbízhatósági (konfidencia) szintje. Ezen túlmenően a VKI adatállomány a tagállamokban eltérő megközelítést (módszertant) tükröz - ez a különbözőség részben befolyásolja az eredményeket -, ezért az 1. és a 2. VGT eredményeinek összehasonlítása uniós szinten is nagy kihívást jelent.