Az EIONET jövőkutató (FLIS: Forward-looking information and services) csoportja 2016. szeptember 19-21. között ülésezett. Az ülés legfőbb híreit röviden összefoglaljuk.
Globális megatrendek
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség nyomtatott kiadványt tervez a Globális megatrendek nemzeti hatásait feltérképező projekt (továbbiakban GMT projekt) útmutatójából („handbook”). Eredetileg terveztek a kiadványba egy olyan rész is, hogy mik a siker kritériumai („Success criteria”), de mivel eddig csak két ország (Svájc és Magyarország) rendelkezik tapasztalatokkal a megvalósításról, ezért ilyen rész valószínűleg nem lesz.
Svájc a GMT projekt végrehajtásakor csak az EIONET hálózat a szakembereit vonta be, másokat nem.
A megbeszélés során felmerült, hogy a magyar projekt során „további megatrendeknek” nevezett jelenségek, folyamatok leírását újra kell értelmezni, mert valószínű, hogy azok jelek („signals”), vagy folyamatok („trends”). Ehhez a kollégák a FLIS Foresight Dictionary alkalmazását ajánlották.
SOER 2020
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség öt évente jelentet meg átfogó környezeti jelentést. A korábbi jelentések, így a 2015-ös is, elsősorban a felmerülő problémákra összpontosított. A 2020-as SOER az eddigi gyakorlattal ellentétben nem probléma-orientált lesz, hanem megoldás orientált. A jelentés-csomag felépítése a tervek szerint három fő részből fog állni:
- „A” Assessemnt: csak angolul, 2019-ben kerül publikálásra. Elsősorban a planetáris határokkal fog foglalkozni.
- „B” Assessment: csak angolul, 2019-ben kerül publikálásra. Elsősorban a rendszerek, így a szakpolitikai rendszerek kerülnek itt elemzésre. Pl. hogyan működik a Körforgásos gazdaság intézkedéscsomag (Circular Economy Package)?
- Synthesis: ez fog lefordításra kerülni, 2020-ban kerül publikálásra.
A tervek szerint az „A” és a „B” rész már 2018-ban belső véleményeztetésre megy.
Horizon Scanning (HS)
A Horizon Scanning (HS, látóhatár kutatása) módszer előtérbe került a SOER 2020 elkészítése kapcsán. Fontos, hogy észrevegyük a jeleket („picking up signals”) még akkor is, ha azok csak gyenge jelek („weak signals”). A jelek 360˚-os feltérképezése szükséges. A módszer alapja a jövőkutatásnak, és a SWOT-analízisnek is. Ugyanakkor alapulhat íróasztal melletti kutatáson („desk analysis”). (A portugálok például új szavak megjelenését kutatják.)
A jeleket („signals”) érzékelni kell („detection”), és azokat szűrni („filtration”). Ez után kerülhet sor az elemzésre, felmérésre („assessment”), hogy mondjuk mit jelent mindez a környezetnek / az EU-nak / Magyarországnak. Az egyes jelekről rövid leírások születhetnek („Signal Cards”). Ezen minimálisan kell a jelek megnevezése, leírása, és általában egy-egy jellemző kép vagy fotó. Hosszabb változaton lehet a jel fontossága („relevance”), az információ forrása, a megvalósulás valószínűsége, a hatás helye, a hatás célcsoportja (kikre hat elsősorban, mely szektorokra vagy csoportokra), stb.
Jellemzően azok az izgalmas jelek, amelyekről nincs-, vagy csak kevés adat és információ van. Ezek kezelése nehéz, de nagyon fontos lehet; ezek egyfajta lehetőséget („niche”) adhatnak a gazdaságnak, vagy éppen a médiának.
A FLIS csoport a SOER 2020 elkészítéséhez valószínűleg vállal egyfajta Horizon Scanning (HS) alkalmazást. Ebben a tagországok aktív részvételét várják. A munka a magyar GMT projekt eredményeit is továbbviheti, így az Magyarország számára is hasznos lehet. A munka terve nincsen konfliktusban a GMT projekttel: az a már zajló és tapasztalható folyamatokat elemzi, míg a HS projekt az új folyamatok jeleit, a felmerülő jelenségeket („emerging issue”) elemzi.
A megbeszélés során előtérbe került a „felmerülő probléma” („emerging issue”) kifejezés. Kérdéses lehet, hogy az adott téma kinek felmerülő. Lehet, hogy egy-egy témát mi most vettünk észre, így az nekünk most felmerülő, de lehet, hogy sokan már régóta foglalkoznak a témával…
A HS projekt a környxezeti folyamtok összetettsége miatt is fontos. A környezeti veszélyekre való felkészülés általában úgy számol, hogy egyszerre egy veszély-elem jelentkezik. A valóság tapasztalatai ezzel szemben azok, hogy ezek általában együtt jelentkeznek. A rendszerszerű veszélyek
- Összetettek (clomplexity);
- Több okból eredhetnek (multy casuality), és indirekt hatásúak is lehetnek (indirect casuality);
- Nagy területi eltérés lehet az okozó és az okozat között (distance between drivers and impacts);
- Bizonytalanok és félreérthetőek (uncertainity and ambiguity);
- Nagyhatásúak, határokon átívelőek (large scale, transboundary);
- Egész rendszerek omolhatnak össze (total system collapse);
- Fordulópontokkal és erősítő hatással bírhatnak (tipping points and amplification);
- Gyakran nincsen lineáris ok-okozati összefüggés (no linear cause and effect relationship).
Felmerült az az elmélet, hogy a Föld bolygóján egy új korszak van kialakulóban, amit „Antrophocene” korszaknak lehet nevezni, mivel azt alapvetően befolyásolja az ember.
Nexus Approach
A „Nexus Approach” heves vitát váltott ki a megbeszélés során. Sokak szerint egyáltalán nem tisztázott, hogy ez egy hívószó („buzzword”), egy megközelítési mód („approach”), egy koncepció („concept”), vagy egy gondolati keret („frame”)? Nem világos, hogy miért pont azok köré az elemek köré épül, amiket kijelöltek (food, water, energy), és miért nem mondjuk a Fenntartható fejlődési Célok 17 fő célja köré? Hogyan viszonyul mindez a GMT-hez? Ki a módszer célközönsége? Mindez hogyan jelenik majd meg a 2020-as SOER-ben?
Mindezen kérdéseket a FLIS csoport meggondolásra ajánlotta az EEA-nak. Ugyanakkor kiemelték, hogy összegyűjthetőek a „változások magjai” („seeds of change”), és erre jó példáként a magyar példagyűjteményt hozták fel.
