Dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, MTA ATK TAKI kutatóprofesszor, KE egyetemi tanár szerint a környezeti kihívások sokszor meghaladják a hagyományos gondolkodásmód határait. Szent-Györgyi Albertez idézve: „Új, kozmikus világban élünk, nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-é ez most attól függ, milyen gyorsan és milyen helyesen tud alkalmazkodni, át tudja-e építeni eszméit és elgondolásait…

Az Ótestamentum szerint a teremtésben az ember megjelenése az utolsó fázis. Az indiánok minden jót a Teremtő ajándékának tekintenek, amiért hálásnak kell lenni és meg kell becsülni: „Mindannyian belőled származunk és hozzád tartozunk, Föld Anyánk. Tőled kapjuk az élelmet és úgy vigyázol ránk, mint a saját anyánk.” A buddhizmus az embert a természet részének és nem uralkodójának tekinti. Ebből következik, hogy ha a természet szenved valami miatt, akkor a szenvedésből az ember is kiveszi a részét.

Dr. Németh Tamás szerint a természettudományok bizonyos területeken nagyon nagy tudásanyagra tettek szert, de egészen alapvető kérdésekben erős a lemaradás. Az egyik ilyen terület a föld, a termőtalaj védelme – és ezt már Leonardo da Vinci is látta:

"Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a talajról, mely a lábunk alatt van.” 

A világ megművelt területei 1850 és 1980 között 179%-kal növekedtek. Ennek egyik következménye a talaj elszegényedése, degradációja. Természetesen ez is egy összetett folyamat, amit az alábbi ábra illusztrál (talaj degradációs folyamatok Európában).

Paradigmaváltásra van szükség a fejekben; a gazdasági, pénzügyi világban; és a szakágazatokban, így az agrárgazdaságban is. Stefanovits Pál szerint ez utóbbi Magyarország esetében kiemelten fontos, hiszen

Magyarország „boldogulása a szürke állomány és a barna állomány óvásán, gondozásán és érvényesülésén alapul.”

Szintén Stefanovits Pál alapján a föld védelmének szabályai:

  1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges!
  2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről!
  3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet!
  4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt!
  5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván!
  6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfölösleget okoznál!
  7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, amely nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed!
  8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, amely tönkreteszi az élővilágot!
  9. A talaj termékenységét őrizd meg, sőt - ha lehet – növeld!
  10. Ne feledd: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!


„A talajon nem csak állsz, hanem élsz is!”

Ha a környezeti alapproblémát úgy fogalmazzuk meg, hogy „az emberiség kénytelen szembesülni a Föld végességével”, akkor a probléma okozója nem a Föld, vagy annak milyensége, hanem az emberiség. Dr. Németh Tamás szerint az egyik kulcskérdés a növekvő népesség, illetve a növekvő igények.

Dr. Németh Tamás szerint eleve konfliktusban van a fenntarthatóság célja, hogy úgy elégítsük ki az egyre sokasodó népesség egyre nagyobb és sokoldalúbb igényeit, hogy ez biztosítható legyen a következő generációk számára is – hosszú időtávlatban is. Minden társadalom alapvető célkitűzése, hogy tagjainak minél jobb életkörülményeket biztosítson. Itt tehát a jelenlegi prioritások konfliktusa mellett megjelenik a jövőbeli prioritásokkal való konfliktus.

Jelen korunkban nagyon ügyesen vonjuk körül magunkat illúziókkal, de ettől még a valóság nem változik.

Illúziók és valóság

Dr. Németh Tamás előadása végén kiemelte az oktatás, a tanítás, a képzés fontosságát. Ugyanakkor kifejtette, hogy mi, akik a konferencián ülünk, valószínűleg egyetértünk a környezetvédelem fontosságában. A kérdés az, hogy az itteni gondolatokat hogyan tudjuk kivinni a falakon túlra, hogy minderről „ne csak mi beszélgessünk”.