Kodácsy Tamás, a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma elnöke előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy azok az elképzelések, amelyek romantikusan hátat fordítanak az urbanizált társadalomnak és más kulturális, vallási alapokon alkotnak új közösségeket, nagyon vonzóak és sokszor irigylésre méltóak, de nem jelentenek globális megoldást a környezetvédelmi kihívásokra.

Nem költözhet mindenki vidékre, nem hagyhatja ott több millió ember a munkáját, lakását, családi és baráti közösségét, hogy a megszokott civilizációtól távol kezdjen új életet. Abban a helyzetben és élettérben kell megtalálnunk a teremtett világgal való harmóniánkat és teremtésvédelmi felelősségünket, ahol vagyunk. Legyen az egy nagyváros, egy lakótelep, egy agglomerációs közeg, vagy éppen falu.

Vegyük észre, hogy Keresztelő János – aki minden valószínűség szerint maga is az elvonult esszénus közösséghez tartozott – kihívja a városból az embereket a pusztába, hirdeti nekik a bűnbocsánatot és Isten országát, ám nem marasztalja őket! Sőt, megtérésük, gondolkodásmódjuk megváltozása után visszaküldi őket arra a helyre és abba a hivatásba, ahonnan jöttek.

Ez az egyházak teremtésvédelmi feladata: felhívni a figyelmet a teremtett világ iránt érzett felelősségünkre, és ösztönözni a keresztyéneket arra, hogy ki-ki a maga helyén tegye meg amit tud. Mert Isten a világot jónak teremtette, és feladatunk van ennek a művelésében és megőrzésében (nem pedig a kizsákmányolásában).

Teremtésvédelem a telkibányai gyülekezetben

Az Ökogyülekezet Mozgalom 2011-ben indult. A cél az, hogy a teremtésvédelemben tevékenykedő embereket és közösségeket összekapcsolja, és számukra fórumot biztosítson, munkájukat ötletekkel, pályázatokkal segítse. Mint Kodácsy mondta, a teremtésvédelemben az ökumenikus összefogás a történelmi egyházak részéről 2009 óta remekül működik, amely jelzi a közös, felekezeti vitáktól mentes elkötelezettséget és a feladat súlyát.

Kodácsy szerint a megtehető lépések nem feltétlenül nagyok, de fontosak. Az egyházak használjanak újrapapírt. Drága? Akkor rendeljünk együtt nagy tételben, raklapnyit, és azt osszuk el. Igyunk csapvizet, ne vásároljunk palackozott üdítőket. Évente legalább egyszer legyen szabad ég alatt Istentisztelet. Emlékezzünk meg a Teremtés Hetéről, amely szeptember utolsó vasárnapjától kezdődő hét.

Miért fontos ez, kiért cselekedjünk? Elsősorban gyermekeinkért, unokáinkért, közösségeinkért, minden élőlényért, és az egész teremtésért. A Földet nem csak művelni kaptuk, de őrizni is. Felelősek vagyunk a teremtett világért.

Hogyan tehetjük mindezt? Gyülekezeti programokkal, a helyi termelők előnyben részesítésével, a Föld erőforrásainak ésszerű felhasználásával, a felelősségünk felébresztésével és önkéntes szolgálatokkal. A gyülekezetek, amelyek vállalják a fentieket, tagjai lehetnek az Ökogyülekezeti Mozgalomnak – függetlenül attól, hogy melyik felekezethez tartoznak.

Jelenleg mintegy 20 közösség tartozik a mozgalomhoz, akik deklaráltan felvállalják ezeket a célokat.

Az Ökogyülekezeti Mozgalom együttműködik más felekezetek teremtésvédelmi csoportokkal, mint az evangélikus Arartát Teremtésvédelmi Csoporttal, illetve a katolikus Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel, és része az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózatnak (ECEN) is. 

Az évente közösen előkészített és ünnepelt Teremtés hetén túl számos közös akciót és programot is szerveznek, ilyen például a Párizsi Klímacsúcshoz kapcsolódó „Tekerj a felebarátodért” ökumenikus kerékpáros zarándokút, vagy az „Őshonos gyümölcsfák egyházi kertekben” program. Ez utóbbi keretében az egyházi közösségek a tájra jellemző őshonos gyümölcsfákat telepíthettek a templomkertbe, eddig 70 kertben mintegy 2000 fát ültettek.

Az Ökogyülekezeti Mozgalomról itt olvashat többet. 

A Teremtés Hetéről itt olvashat többet.