Hosszú Zoltán, Krisna-völgy templomának igazgatója előadásában a Somogyvámos melletti fejlődést összegezte. „Krisna-völgy” 22 évvel ezelőtt indult. Az évek során 277 hektárosra bővült területen jelenleg 130 hívő él, és még 90 Somogyvámos falujában.

Mézből hétszer annyit termelnek, mint a szükségletük, jóllehet tízszer annyit fogyasztanak, mint a magyar átlag. A zöldség- és gyümölcsigényüket teljességgel fedezik. Gabonából tízszer annyit termelnek, mint amennyire szükségük van.

Aratóünnep Krisna-völgyben

Saját vízrendszerük van, a szennyvizet maguk tisztítják nádgyökérzónás rendszerrel. Ez utóbbi télen 97%-os tisztítást végez. Az energiaigényeik 45%-át maguk fedezik. A 22 év alatt összesen 450 000 fát ültettek. A földterület vásárlásakor 23 madárfaj élt itt, jelenleg 160 feletti madárfajt számolnak.

A világ lakóinak ökológiai lábnyoma átlagosan 2,2 hektár. Ez persze igen eltérő, mert míg az USA-ban ez 9,6 hektár, sőt Dubaiban 10,7; addig Pakisztánban 0,7 hektár. (Magyarországon ez 3,7 hektár körül van ) A Krisna-völgyben a lakosok ökológiai lábnyoma 1,4 hektár.

Krisna-völgy hívei nem esznek húst – több okból. A World Watch Institute 2009-es adata szerint az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázoknak legalább 51%-a az állattenyésztésből ered. Ez Hosszú Zoltán szerint azt jelenti, hogy „ha hetente egy napon nem eszek húst, akkor megtarthatom a fél autómat. Hiszen a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása a teljes kibocsátás csupán 14%-a.” Krisna-völgyben 8 pár ökörrel is művelik a földet.

A marhák kiengedése – igazi tavaszünnep

A Krisna-hívők szemlélete szerint az egyén feladata az, hogy az ökoszisztémával harmonizáló életstílust és gondolkodást alakítson ki. A társadalom feladata pedig, hogy fejlessze az ökológiai etikán alapuló társadalmi kultúrát.

Krisna-völgyben a különböző funkciójú területek szerves összekapcsolására törekszenek. Például a tehén nemcsak tejet ad, ami kielégíti a helyi igényeket, hanem trágyát is, ami növeli a legelők minőségét, és a komposztálás révén táplálja a növényeket. Az energia és az erőforrások körforgásban vannak, és törekszenek a felesleges hulladék elkerülésére.

Hosszú Zoltán előadásában elmondta, hogy Krisna-völgybe évente körülbelül 20 ezer turista és 12 ezer zarándok látogat. (A turizmus szervezésében komoly segítséget és hasznos tanácsokat kaptak például Pannonhalmáról.)

A látogatók sokszor nagyon lelkesen kérdezik, hogy mindezt hogyan tudnák megvalósítani a saját életükben. A válasz az, hogy nem lehet ezeket a módszereket „copy paste” - egy az egyben átmásolni. A lényeget kell megérteni, és azt kell átültetni, de mindig a helyi viszonyoknak megfelelően.

Krisna-völgy jelenleg a legdokumentáltabb ökofalu: több mint 60 szakdolgozatot írtak már az itteni gazdálkodásról és életmódról. Krisna-völgy tagja a Magyar Élőfalu Hálózatnak , és a Nemzetközi Ökofalu Hálózatnak (Global Ecovillage Network) is.

Hosszú Zoltán szerint az „ökológiai, társadalmi, gazdasági válságot nem lehet megoldani, ha nincs összetartó közösség. És itt jelenik meg az egyházak szerepe.

 Bővebb információ itt olvasható.